Egy blogba kell zene is, de milyen zene illik a tengerész blogjába? Természetesen tengerésznóta. Ám az a sajnos helyzet fordult elő, hogy mi, magyarok ezt a műfajt nem műveljük, pedig igazán jó dalok vannak köztük. Ezért közzéteszek most egyet, később majd még egyet, később... szóval lesznek nóták.
Ha már a blogot olvasod, akkor vedd a fáradságot, és hallgasd meg ezeket a dalokat. Hisz nem ismered... biztosan lesz kedvenced köztük!
A Wikipédia ezt írja a tengerésznótáról:
A tengerésznóta, angolul shanty természetesen, mint oly sok szó az angol nyelvben, francia eredetű: a chanter (énekelni) igéből származik. Az angol a szót használja még "chantey" formában is.
A shanty tengerész munkadal volt eredetileg. Virágkorát a XV. századtól a múlt (XX.) század első feléig (a gőzhajózás korának végéig) élte. A legismertebb dalok a XIX. századból, és néhányuk a XVII-ból származnak. Abban az időben, amikor a fedélzeten csak az emberi izomerő volt az egyedüli erőforrás, a tengerésznótáknak nagyon praktikus okuk volt: a dalok ritmusa szinkronizálta a matrózok mozdulatait a monoton ismétlődő munkamozzanatok végrehajtásánál. Természetesen a dalokat nemcsak munkavégzéskor énekelték. Énekelni, a nótázást hallgatni a kikapcsolódás egyik fajtája is, elűzi az unalmat, felvidítja az állandó és kőkemény munkában megfáradt tengerészeket. A legtöbb shanty kétszólamú. Az angol "call and response" néven nevezi ezeket, azaz "hívó" és "válaszoló" szólama van. A "shantyman" énekel egy sort, a kórus (a többi tengerész) válaszol. A Boney című dal esetében:
Shantyman: Boney was a warrior,
Többiek: Way, hey, ya!
Shantyman: A warrior and a terrier,
Többiek: Jean-François!
Hangsúlyt mindig a kórus válaszának utolsó szótagja kapott, erre a szótagra esett az erőkifejtés.
(Teljesen véletlenül ezt a Wikipédia szócikket én szerkesztem...)
Ha a véletlen úgy hozta, hogy a Wikipédiában én írtam a
tengerésznóta szócikket, egy másik véletlen pedig azt akarta, hogy a tengerésznóta.lap.hu linkgyűjteményt is én szerkesztem. véletlenül...
