HTML

Számlálóm:

Könyvvásárló

Csak be kell írnod a keresőbe az írót, vagy a címet...

Hajók, gépek, tengerészek

Egy tengerjáró főgépészéről írt cikk hatására több hozzászóló lelkesedett a témáért, és ez a blog ezért jött létre. Tehát: hajókról, motorokról, főgépekről, kütyükről, gépészekről, kápók történeteiről és efféléről szól ez a blog. A hajó nemcsak tengeren jár, hanem minden vízen, a hajót nemcsak többezer kW-os gép hajtja, de a speedboat is ez a kategória.

Friss topikok

Link Wire

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék

9/11 (1) adriai járat (1) ady (1) aka (1) államadósság (1) anekdota (2) aqaba (1) Aranykapu (1) Balázs Géza (1) Baltic Ice (1) bejrut (1) béla (1) Béla kaftán (10) béla kaftán (23) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) bizonyítványok (1) biztonság (2) black gang (1) Black Irish Band (1) blog (1) bodrog (1) bomb (1) bonzsúr indonézia (1) Bosuns Alphabet (1) bős nagymaros (1) braila (1) Brindisi (1) Brunsbüttel (1) budapest (1) buék (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) c (1) capstain shanty (1) chrys (1) Ciprus (1) Clavigo (7) Corvus J (1) costa concordia (11) costa crociere (1) Czakó Gábor (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) De Ruyter (1) distress (2) dsc (1) Dumbrody (1) duna (2) duna tengerjáró (1) Dunbrody (1) edmond (1) epirb (4) értékmentés (1) esküvő (2) evezés (7) fabiola (1) Fairport Convention (1) farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) félmilliomodik (2) fényképezőgép (1) Fluvius (1) fogászat (1) forróság (1) fotó (1) futball (1) garay (1) gdynia (1) genova (1) gépész (2) gépgyár (1) gépház (2) german sky (1) gmdss (4) hajó (9) hajógyár (1) hajókatasztrófa (1) hajósbál (1) hajózás (3) Három királyok (1) hibajavítás (1) honlap (1) hőség (1) huba (1) Humber (1) humber (66) humor (3) inmarsat c (2) internet (1) isartal (4) javítás (1) JFK (1) johanna (1) kalóz (1) kalóztámadás (4) karácsony (3) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) keresés (1) Kıbrıs (1) kihajózás (1) kisbér (1) kk döntő (1) könyvkiadás (2) környezetszennyezés (1) Kossuth Rádió (1) Közelről (1) krakatau (1) kvargli (1) Labuan (1) láng (1) Legendás hajósok (1) Levi (1) lirycs (1) lys (1) Lys Carrier (2) Lyubov Orlova (1) M/S Székesfehérvár (1) Magyar Nemzet Magazin (1) mahart (14) Maláj (4) Malajzia (2) marina di carrara (8) Marseille (6) mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) milosz (1) minarik lászló (1) mini magyarország (1) MN Magazin (1) mob (1) moerdijk (1) moon (1) Mostaganem (1) Mr1 (1) ms (1) ms radnóti (1) MV Clipper Caraibes (12) mv humber (66) MV Isartal (1) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (11) MV Petra (38) MV Priwall (20) nagyszekelyistvan.hu (1) napló (231) Napló (1) nato (1) navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norb (1) norvégia (1) nosztalgia (1) novella (1) nyikolajev (1) nyugdíjas klub (1) óceáni (6) óceáni evezés (6) off (1) off hire (1) olvasás éjszakája (1) Oran (2) orosz (3) összeütközés (1) Padua (24) pancon 3 (27) Pelyhecske (1) Pierre (1) pireusz (4) Plomin (5) potyautas (3) president (15) privatizáció (1) rakonczay (8) rapid (1) reni (1) réni (2) rijeka (1) rotterdam (2) Santander (3) sart (1) Sauda (2) seremetyevo (1) sex (1) shanty (12) Sharpness (3) shelter (1) Shogun (1) spanyolország (3) statisztika (1) stratégia (1) Strzemionego! (1) sunndalsöra (1) surabaya (2) Svelgen (3) Swarzanegger (1) szarkeverés (1) szavak a hullámok hátán (6) széchenyi (1) székesfehérvár (1) szeremley (1) szingapúr (4) szótár (3) sztori (37) szuezi csatorna (2) tata (1) tengeralatti kábel (1) tengerész (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (11) tengerésztörténet (6) tengerhajózás (5) tengeri körzet (1) térkép (1) terv (1) The Dubliners (1) The Midshipmen Glee Club (1) The Seekers (1) Tisztás (1) tricolor (1) Trieszt (1) trieszt (1) Tutajos (1) t com (1) új (1) újságcikk (1) union (1) Valencia (1) Van Damme (1) vasas (1) velence (1) venezuela (2) Veperdi András (6) vészhelyzet (19) vicc (1) videó (4) video (3) virág (1) vitéz (1) Woody Guthrie (1) zátony (1) Napló (1) tengerésznóta (1) Címkefelhő

Volt egyszer egy MAHART, ahol több, mint 1500 tengerész dolgozott. Közöttük volt Moha és Seafalcon is. Milyen is volt ez a cég, amikor fénykora volt, és ez a hatvanas, hetvenes évekre esett?

A cégen belül "sok volt a tengerész, kevés a fóka". Magyarán, túl sokan pályáztak "nagy hajóra", azaz a távol-keleti járatokra. Nekem nem volt szerencsém eljutni oda "nagy hajóval". Egyszer voltam, mégpedig a Budapest utolsó útján. Ez 1977 vége, 1978 eleje volt.

Klikk a képre, és a Hajóregiszter oldalára jutsz, ahol a hajó adatai vannak.

A nagyobbik fiam abban az évben, 1977 júniusában született. Előtte sokat voltam hajón, hogy legyen bőven szabadságom, mert a születés után minél tovább akartam itthon maradni. Augusztus elején még volt szabadságom elég, kitartott volna ősz végéig. De behívtak a személyzetvezénylésre. Felajánlotta az akkori osztályvezető, hogy lemehetek a Budapestre, amelyik akkoriban Távol-Keleten járt. naná, hogy fülig ért a szám, és ezt nem tudtam a feleségem elől se eltitkolni, aki elkísért, és ott állt mellettem. De tekintettel arra, hogy megígértem neki, itthon maradok, ameddig lehet, nemet mondtam.

- Tudja, ha most nem megy le, akkor mikor jut le nagy hajóra? - zsarolt az osztályvezető.

Nem volt nehéz engednem. Az asszony se ágállt ellene, nem is hibáztatott. Így leutaztam Amszterdamba, és beszálltam. Igazából nem éreztem magam túl jól. Nem tartoztam a benfentesek közé. Nem voltam igazi "nagy hajós". A munkám elvégeztem, a kikötőkben kijártam... Az, hogy nem igazán éreztem jól magam, a kaja is hozzájárult. A kambúzában hiány volt, amikor a parancsnok átvette a hajót, és rajtunk spórolta meg. Zsíros kenyeret ettünk, meg szalonnát, meg kenyeret zsírral, meg szalonnával. De legalább hagyma volt mindkettőhöz. Akkor kerültem 100 kiló fölé, és azóta se sikerült tartósan kevesebb lenni.

Később kiderült, hogy ez volt a Budapest utolsó útja. Visszajöttünk, és Antwerpenben műtrágyát raktunk be Beirutnak, onnan Manfredonia volt az újabb berakó, és a Budapest kikerült a távolt-keleti utakról.

De én nem búsultam, mert akkor mentem a Főiskolára. A BME Hajózási Főiskolai Karára felvettek, vállalati ösztöndíjat kaptunk (ketten voltunk). Azért fricska itt is volt. Mert az előző évfolyam ösztöndíjasai átlagfizetést kaptak, nekünk már csak tanulmányi ösztöndíj "jutott". Így az előre kiszámított pénz felét se kaptuk. Nekem akkor volt egy éves a fiam, a feleségem Gyesen volt, így nem volt mit tenni, jeles, kitűnő bizonyítványt kellett hozni, ha ösztöndíjat akartam.

Az államvizsga pazarul sikerült. A szakdolgozatomra az óvásnál megkaptam a jelest, annak ellenére, hogy a bíráló 3-ast adott. A tanárok lésőbb azt mondták, hogy ilyenről nem tudnak az egyetemen, mert védéskor legfeljebb egy jegyet szoktak emelni. A vizsgabizottság elnöke a vállalat vezérigazgatója volt.

- Székely elvtárs, meglátja, meglesz ennek a szép diplomának a jutalma! - mondta, és én elhittem, mert miért ne. Gondolkodóba csak akkor estem, amikor a fizetésemet megállapították, és a matrózi fizetésemből levettek ötven forintot, hogy ne legyen bérfeszültség a harmadik tisztek között. Szóval éreztem, a szocialista "megbecsülést", és a vezetők szavahihetőségét.

És nyilván azért, mert a személyzetvenylésen "kisegítettem" a  beosztót 1977-ben, utána nagy hajónak hírét se láttam. Sokat gondolkoztam, hogy miért történt ez így? Lehet, hogy amiatt, mert nekem sosem volt bőr a pofámon arra, hogy whiskyt, cigarettát, borítékot dugjak a beosztónak... mert hogy ilyen rendszeresen megtörtént, azt akkor láttam, amikor magam is a Központban dolgoztam egy ideig.

Kép: a Tata motoros, ahol kezdő harmadik tiszt voltam.

Tehát a Központba egy erős lumbágó hozott. Hazajöttem a Somogyról márciusban (második tisztként), és azonnal táppénzre vettek. Októberben úgy írtak ki, ha nem hajózom egy-két évig. Négy év lett belőle. A személyzetvezénylésen dolgoztam, közben elvégeztem a SZÁMALK három éves rendszerszervezői szaktanfolyamát. Persze tanulmányi ösztöndíjjal, ami csak annyit jelentett, hogy elengedtek az előadásokra. Aztán négy év után vissza akartam jönni hajózni. Nehezen ment. Minden a személyzeti főosztályvezetőn múlott.

- Miért Pista? - kérdezte.

- Anyagi okok miatt - mondtam.

- A főkönyvelő mit mond? - kérdezte a főosztályvezető.

- Nem akar engedni - mondtam az igazságnak megfelelően. Ugyanis az volt a véleménye, ha elvégeztem az iskolát, dolgozzam annak megfelelő beosztásban.

- Ha nem akarja, akkor jöhet! - mondta a főosztályvezető, és most láttam, milyen jó, hogy a két vezető szívből utálta egymást, ahol lehetett betartottak egymásnak. Így visszakerültem hajózni.

Csak a rendszerváltás után kerültem a Csokonaira, de akkor az már Brazíliába járt. Az persze nem volt rossz! És kétszer is hajóztam rajta, egyszer harmadik tisztként, majd visszamentem elsőnek, mert a szabadságom alatt megszereztem az első tiszti képesítést.

Milyen érdekes az élet. 1992-ben indult az utolsó első tiszti tanfolyam a Mahartnál. Ők fizetett szabadságot kaptak, én már egyénileg készültem fel, nekikk mindent megszervezett a vállalat, nekünk mindent magunknak kellett intézni. lehet, hogy ez is hozzájárult, hogy egyre vékonyabbnak éreztem azt a szálat ami a Maharthoz köt.

Ami akkor szakadt el, amikor 1993 januárjában készültem volna a beígért hajóra, a Bodrogra.

- Jaj Pista, most nem megy, már lement más... - mondta a beosztó a legnagyobb csodálkozásomra. nem szóltam egy szót sem, de azonnal elmentem az akkoriban alakult tengerészközvetítő ügynökséghez, és amikor kaptam egy hűtőhajót márciusban, kiléptem a Maharttól.

Címkék: budapest tata ady ms bodrog mahart

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://shipengine.blog.hu/api/trackback/id/tr642569120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hurri Kán 2011.01.08. 12:35:01

Úgy tűnik a rendszer(?)váltás a Mahartnál is késett egy kicsit. Vagy elmaradt. Mint annyi más nagy cégnél.

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2011.01.08. 12:38:46

@gyvy: én ugye 93-tól nem voltam a cégnél, addig csak "váltogatás" volt...

Missa 2011.01.08. 15:33:56

"...sosem volt bőr a pofámon arra, hogy whiskyt, cigarettát, borítékot dugjak a beosztónak..."
Hmmm, bár én csak folyamon dolgoztam, de ott ugyan ez volt a szitu. '92-ig jóformán esélyem nem volt, hogy ún. felső hajóra kerüljek. Reni, Izmail, Constanca, Sulina, Uszty-Dunajsk kies tájékait jártam. Bezzeg '92 után a bebetonozott felsőhajósok csak al-Dunára akartak járni. Ja, híre ment a délszláv válság olaj bizniszeinek...

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2011.01.08. 15:40:33

@Missa: akkor úgy látszik, nem a levegőbe beszéltem! :-)

Missa 2011.01.08. 16:40:07

@Seafalcon: Nem sajnos. :-(
A folyamosok közt volt egy történet, nem tudom, hogy igaz volt-e?
Volt állítólag egy srác, aki a csepeli boxeron dolgozott. Ugye az újakat általába oda tették tanulni. Több hónap, vagy talán év után is még mindig boxerolt a srác. A nagy hajókról (folyami nagy hajókban tessék gondolkozni)tanácsolták neki, hogy vigyen be valami "gyarmat-árút" a beosztónak. Az ürge fogott egy Skálás zacskót, meglapátolta vasérccel, bevitte a beosztójának és letette az íróasztalára: "- Tessék L. (még keresztnevet sem írok!), onnan ahol én dolgozom, csak ezt tudom hozni...
Állítólag (persze ha igaz a történet) ezután került vonal-hajóra.
Van egy érzésem, hogy az ilyen szemléletek (mármint a korrupt beosztóké) is betették a kertkaput a MAHART-nak. Sajnos. Pedig szerettem ott dolgozni.

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2011.01.08. 17:02:41

@Missa: akár igaz is lehet, én nem hallottam.

[Moha] 2011.01.09. 10:36:46

@Missa: Ha ezt előbb hallom, tuti viszek be foszfátot a fúrótoronyba. :D

Missa 2011.01.09. 13:40:35

@[Moha]: Petro-kokszot nem vittetek? Azt oda csapni az íróasztalra! Az életben nem vakarják le... :-)

szalma b 2011.01.10. 18:27:26

@Missa:
Az olajat nagyon szerették a Mahart-nál az Al-Dunán (is). A Kopaszi gátnál a fináncok 3 tonnával kapták el őket 1999-ben. Én elbocsájtottam őket, a bíróság visszahelyezte őket....

amikor mindenki sajnálja a céget, arra is kéne gondolnunk, hogy évente milliókat loptak el csak gázolajban...

és arra is, hogy ugyan jó dolog volt Szingapúr kikötőjében 4 hét javítás, de a cég számára ez volt az igazi horror.

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2011.01.11. 05:36:38

@szalma b: Itt nem arról van szó, hogy most össznépi sajnálat esete forog fenn. Arról beszélek, hogyan voltam akkor tengerész. Ez a blog is arról szól.
Itt nem korrekt Mahart történelmet írunk, hanem nagyon is szubjektív blogban mesélünk. Ha "sajnáljuk" a céget, akkor csak annyi a sajnálat, hogy fiatalok voltunk, és az idő megszépít, és mi alulról néztük a piramist.
Nagyon nem szeretném, ha itt most elkezdődne valamiféle vádaskodás.

Sajnálni a céget mégis lehet, de csak úgy, ha tudjuk, hogy egy volt, a sok hasonló között, amit a párt, az élcsapat segítségével, szemhunyásával szétlopkodtak akik tűzhöz közel voltak.

Ha a vádaskodások irányba elmennének a hozzászólások, akkor könyörtelenül kimoderálom azokat!

szalma b 2011.01.11. 10:55:18

@Seafalcon:

Én sem a vádaskodás miatt írtam, hanem a történelmi hűség kedvéért. Én például, mint marinájó kifejezetten élveztem Szingapúrt. A kedvenc kikötőm volt a szervezettségével, rendjével, profi stevadorokkal, és a városban uralkodó nyugalommal együtt. Később döbbentem rá, hogy úgy "szórtam a vállalati pénzt", hogy nem is tudtam róla.

Sajnos a pártok és élcsapataik teljességgel kiárusítottak szinte mindent ami nem volt lehegesztve vagy betonban. Nem is tudok hirtelen olyan iparágat, amit ne loptak volna apránként szét. Ha meg nem lopták el, akkor átjátszották. A közlekedésben a 3 "M" betűs cégből mi lett? Mahart , MÁV, Malév?

Abban igazad van, hogy jobban járunk, ha a tengerész storykat írjuk meg, mert azt legalább mindenki élvezi, aki nem vett benne részt az is.

A beosztásokról aranyos történeteket lehetne mesélni. Az egyik kedvencem az volt, amikor az egyik beosztó kissé ittasan vette fel a telefont, ahol a BM volt a vonal végén. A pasas bemutatkozott, hogy xy alezredes vagyok. Erre a mi emberünk. "És akkor mi van, most álljak vigyázzba?" Jött a "kövér" ember, és nagy balhé volt.

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2011.01.11. 12:33:12

@szalma b: Amikor arról beszéltem, hogy vádaskodás, arra gondoltam, hogy vannak akik belepofáznak minden olyan helyen, ahol a tengerhajózásról van szó, és személyes sérelmeik alapján vagdalkoznak.

Azoknak itt nincs és nem is lesz helye.