HTML

Számlálóm:

Könyvvásárló

Csak be kell írnod a keresőbe az írót, vagy a címet...

Hajók, gépek, tengerészek

Egy tengerjáró főgépészéről írt cikk hatására több hozzászóló lelkesedett a témáért, és ez a blog ezért jött létre. Tehát: hajókról, motorokról, főgépekről, kütyükről, gépészekről, kápók történeteiről és efféléről szól ez a blog. A hajó nemcsak tengeren jár, hanem minden vízen, a hajót nemcsak többezer kW-os gép hajtja, de a speedboat is ez a kategória.

Friss topikok

Link Wire

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék

9/11 (1) adriai járat (1) ady (1) aka (1) államadósság (1) anekdota (2) aqaba (1) Aranykapu (1) Balázs Géza (1) Baltic Ice (1) bejrut (1) béla (1) Béla kaftán (10) béla kaftán (23) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) bizonyítványok (1) biztonság (2) black gang (1) Black Irish Band (1) blog (1) bodrog (1) bomb (1) bonzsúr indonézia (1) Bosuns Alphabet (1) bős nagymaros (1) braila (1) Brindisi (1) Brunsbüttel (1) budapest (1) buék (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) c (1) capstain shanty (1) chrys (1) Ciprus (1) Clavigo (7) Corvus J (1) costa concordia (11) costa crociere (1) Czakó Gábor (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) De Ruyter (1) distress (2) dsc (1) Dumbrody (1) duna (2) duna tengerjáró (1) Dunbrody (1) edmond (1) epirb (4) értékmentés (1) esküvő (2) evezés (7) fabiola (1) Fairport Convention (1) farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) félmilliomodik (2) fényképezőgép (1) Fluvius (1) fogászat (1) forróság (1) fotó (1) futball (1) garay (1) gdynia (1) genova (1) gépész (2) gépgyár (1) gépház (2) german sky (1) gmdss (4) Greenore (1) hajó (9) hajógyár (1) hajókatasztrófa (1) hajósbál (1) hajózás (3) Hans Albers (1) Három királyok (1) hibajavítás (1) honlap (1) hőség (1) huba (1) Humber (1) humber (66) humor (3) inmarsat c (2) internet (1) isartal (4) javítás (1) JFK (1) johanna (1) kalóz (1) kalóztámadás (4) karácsony (3) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) keresés (1) Kıbrıs (1) kihajózás (1) kisbér (1) kk döntő (1) könyvkiadás (2) környezetszennyezés (1) Kossuth Rádió (1) Közelről (1) krakatau (1) kvargli (1) Labuan (1) láng (1) Legendás hajósok (1) Levi (1) lirycs (1) lys (1) Lys Carrier (2) Lyubov Orlova (1) M/S Székesfehérvár (1) Magyar Nemzet Magazin (1) mahart (14) Maláj (4) Malajzia (2) marina di carrara (8) Marseille (6) mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) milosz (1) minarik lászló (1) mini magyarország (1) MN Magazin (1) mob (1) moerdijk (1) moon (1) Mostaganem (1) Mr1 (1) ms (1) ms radnóti (1) MV Clipper Caraibes (12) mv humber (66) MV Isartal (1) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (12) MV Petra (38) MV Priwall (20) nagyszekelyistvan.hu (1) napló (232) Napló (1) nato (1) navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norb (1) norvégia (1) nosztalgia (1) novella (1) nyikolajev (1) nyugdíjas klub (1) óceáni (6) óceáni evezés (6) off (1) off hire (1) olvasás éjszakája (1) Oran (2) orosz (3) összeütközés (1) Padua (24) pancon 3 (27) Pelyhecske (1) Pierre (1) pireusz (4) Plomin (5) potyautas (3) president (15) privatizáció (1) rakonczay (8) rapid (1) reni (1) réni (2) rijeka (1) rotterdam (2) Santander (3) sart (1) Sauda (2) seremetyevo (1) sex (1) shanty (15) Sharpness (3) shelter (1) Shenandoah (1) Shogun (1) spanyolország (3) statisztika (1) stratégia (1) Strzemionego! (1) sunndalsöra (1) surabaya (2) Svelgen (3) Swarzanegger (1) szarkeverés (1) szavak a hullámok hátán (6) széchenyi (1) székesfehérvár (1) szeremley (1) szingapúr (4) szótár (3) sztori (37) szuezi csatorna (2) tata (1) tengeralatti kábel (1) tengerész (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (14) tengerésztörténet (6) tengerhajózás (5) tengeri körzet (1) térkép (1) terv (1) The Dubliners (2) The Midshipmen Glee Club (1) The Seekers (1) Tisztás (1) tricolor (1) Trieszt (1) trieszt (1) Tutajos (1) t com (1) új (1) újságcikk (1) union (1) Valencia (1) Van Damme (1) vasas (1) velence (1) venezuela (2) Veperdi András (6) vészhelyzet (19) vicc (1) video (3) videó (4) virág (1) vitéz (1) Woody Guthrie (1) zátony (1) Napló (1) tengerésznóta (1) Címkefelhő

A Botlek jól cseng minden tengerész fülében. Ez valójában egy városrész, vagy mi a csuda. Van egy alagút, amit Botlek alagútnak neveznek, van egy öböl a kikötőben, amit róla neveztek el. Ez persze nem elég ahhoz, hogy egy tengerész örömmel hallja a nevét. Akkor ráadásul van egy free shop, ami szintén Botlek névre hallgat. Na, ez már valami! Én is igen sokszor vásároltam itt. Márkás italokat, az első videokamerám, farmert, illatszert, meg a fityfene tudja, hogy mit nem.

Szóval ide ki kellene menni, de ha ezek a fránya dokkmunkások itt nyolc óra alatt kivarázsolják az alumíniumot a hajóból, akkor csak álom marad a free shopbeli vásárlás.

A gondolatok cikáznak, közben figyel az ember, ahogy jövünk be a hatalmas folyóra. Ismerős minden, nem egyszer jártunk erre. Akkoriban készítették az irdatlan méretű forgókaput, amelyik képes elreteszelni a folyót a tengertől, akkor lesz rá szükség, ha szökőár jön majd a tenger felől. Előrelátó népek. Elmentünk Rozenburg előtt, és máris itt az öböl, a Steinweg, az alumíniumrakodó. Valóban vártak a skótok, a menedzserünk, és vele volt a javítócég főmérnöke is. De előbb az ügynök jön fel a hajóra. A parancsnok neki mondja el az óhajait, sóhajait, miközben a papírmunkát intézik. Bürokrácia mindenütt van, de itt, szerencsére egy ember elég ahhoz, hogy elintézzék. Az ügynökön kívül majd a kikötői rendőrség fog jönni, valamikor.

És kiderül, hogy van idejük, mert megörvendeztet a holland fiatalember:

– Captain, két nap a kirakás. Ma és hétfőn rakjuk ki a hajót. Nem tudtunk két brigádot hozni, van egy másik nagy hajó, azon kell a sok dokkmunkás.

Fellélegeztünk. Ezt a skót menedzser már tudta, és ennek szellemében intézkedett.

– Captain, ma felmérik a munkát, és szerencsére nem kell a hétvégére túlórát fizetnünk a javítóknak, mert hétfő elég lesz a javításra. Megkértük az engedélyt a kikötőkapitányságról, megadták. Erre a rakpartra csak kedd este lesz szükségük, addig maguk régen elmennek!

Ez jó. Ezt szeretjük. Ali első kérése persze az Inmarsat C javítása volt. Mert ha van, akkor használni is kellene…

Ígéretet kaptunk, hogy még ma, pénteken bejön egy cég, és megszakértik a helyzetet.

A kirakást elkezdték. A munkatempóból ítélve, biztosan nem leszünk készen hétfő délelőtt. Hamarosan két fiatalembert vezettek fel a hídra.

– Chief, valami rádió hollandtól jöttek… – mondta az őrséges matróz, aki felkísérte őket. Ketten legfeljebb 45 évesek voltak. Ferivel felváltva mondtuk, hogyan jártunk a készülékkel, milyen körülmények között dolgozik, mikor állt le, és hogyan. Az egyiknek magyaráztunk, a másik addig a készülék dokumentációját nézegette. Aztán elkezdett röhögni. De piszkosul. Mondott valamit hollandul a társának, az is szerfelett vidám lett. Ránk nézett, legyintett, és gúnyosan mondta:

– Görögök… – és odahívott a rádiószobába. – Nézze chief: a számítógépen a Sailor program 4.1-es verziója fut. A transceiver (adóvevő egység) programjának a verziója 2.3-as. Ez a probléma oka. Az adóegység nem kompatibilis a vezérlő programmal. Elvisszük ezt az egységet, holnapra hozunk egy 4.1-es transceivert, és kész. Remélem érthető a magyarázatom. A számítógépes program sokkal modernebb volt, mint az adóvevő egységé, ezért az nem tudta a parancsokat végrehajtani. Ilyen egyszerű…

És ki hinné, valóban ilyen egyszerű volt, holnap majd hoztak, beszerelték, és attól kezdve nem volt több gondunk az Inmarsat C-vel.

Görögök…

Hát ez a gond megoldódott. Közben ment a kirakás, szépen. A gépházban felmérték a munkákat, és a mérnök homlokát sűrű ráncok barázdálták, amikor kérdezgették, mennyi idő alatt tudják kijavítani.

– Kérjünk tőlük szombatra és vasárnapra túlórát! – jött a parancsnok az ötletével a skótoknak.

– Jaj, captain, ez Hollandia, itt rettentő drága a túlóra, leharapja a fejem a hajótulajdonos, ha megrendelem. De ne aggódjon, mert időre befejezik a javító cég emberei.

Hát akkor jó. Ha befejezik, akkor jó. De tapsolni akkor fogunk, ha elmentek a jól végzett munka után. Ez valahogy mostanra a hajón mindenki alapállása lett: senkinek nem hiszünk. Majd ha látjuk.

De azért itt nyilván más a helyzet, ez Hollandia.

Szombat munkaszüneti nap, nem dolgozott senki, ezért két csoportra oszolva aki akart az kijutott a Botlekba.

Bevásároltunk.

Vasárnap ünnepnap, takarítás, tevés vevés, mindenkire ráfért a hosszú, viharos menet után. Ez a rakpart a világ végén van, tehát senkit nem esz a fene, hogy kimenjen egy közeli faluba, vagy városkába (csak a kikötő neve Rotterdam, ahhoz, hogy a városhoz közel legyünk, még egy órát kellett volna a folyón felfelé hajózni. Ne feledjük: a világ legnagyobb kikötőjében vagyunk!

Hétfő. Most sok minden eldől. Az már délelőtt látszott, hogy a rakodók mellettünk vannak. Ebből ma nem lesz énekes halott, nem fejezik be a kirakást. Ezt ebédszünet után meg is mondták, és ha megmondták, el is mentek egy másik hajóra dolgozni. Ennek szerfölött megörültek a gépházban. Ott ugyanis sokkal nagyobb gondok adódtak, mint ahogyan elképzelték, gondolták, és főleg: felmérték. A javításvezető állati ideges volt, az embereit hajtotta, késő este, éjfél körül mentek el, azzal, hogy mindenféle izét kell elvinniük, felújítaniuk, és visszaszerelniük holnap, úgy, hogy a hajó elmehessen.

Kedd reggel. Megjöttek a dokkmunkások, és azt ígérték, hogy tizenhat órára kirakják a hajót. Valaki, egy hivatalos fullajtár jött, hogy 21.00-kor érkezik egy hajó ide, nekünk 19.00-kor legkésőbb el kell indulni.

Hogy is mondjam? A tudomány akkori állása szerint ez meglehetősen teljesíthetetlen kérésnek látszott. De ki tudja, hiszen Hollandiában vagyunk… technikailag fejlett ország. Ez a fejlettség ott látszott meg, amikor 16.00-ra valóban kirakták a hajót, és elmentek a melósok, és megjöttek a kikötőkapitányságtól érdeklődni, mi a túró van, mikor lesz főgépünk.

Ez volt az a kérdés, amire a gépszemélyzet és a javítócég emberei egyöntetűen vonogatták a vállukat, és érdemben választ adni nem tudtak.

És kérem elérkezett a tizenkilenc óra. A parancsnok elküldött, hogy hívjam a személyzetet manőverezni, mert indulunk.

– De nincs kész a főgép, hogyan megyünk? – kérdezte a második tiszt, K. Pista a parancsnokot.

– Két vontatóval. Egyet megköttök elől, egyet hátul, és elvisznek innen. Elmegyünk egy inoperatív rakparthoz. (Ezt lehet magyarul is mondani: egy használaton kívüli rakparthoz.)

– Nem semmi! Biztosan nem olcsó mulatság!

– Egy vontató óránként 4000 gulden.

– Kettő 8000… a kérdés, hány órát számláznak?

Szerencséje volt a tulajnak (minket ugye tök hidegen hagyott a dolog), mert mindössze két óra volt, hogy elindultunk, átmentünk a Botlek öbölbe, és kikötöttünk egy hosszú anyagraktár mellé, aminek csak a végében levő ajtót használták, mi nyugodtan ellehettünk mellette, amíg akartunk.

 

 

 

Folytatom...

 

.

Címkék: napló pancon 3

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://shipengine.blog.hu/api/trackback/id/tr372714250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Magyar[HUN] 2011.03.06. 09:04:26

Hát én ilyen verziókülönbséges szoftveres problémára nem is gyanakodtam az olvasás közben. De legalább apró hiba volt,amit végre teljesen megjavítottak.

[Moha] 2011.03.06. 10:44:21

Gorogok maradjanak a joghurtnál.:D

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2011.03.06. 10:57:57

@[Moha]: és dugják fel maguknak a demokráciájukkal együtt...