HTML

Számlálóm:

Könyvvásárló

Csak be kell írnod a keresőbe az írót, vagy a címet...

Hajók, gépek, tengerészek

Egy tengerjáró főgépészéről írt cikk hatására több hozzászóló lelkesedett a témáért, és ez a blog ezért jött létre. Tehát: hajókról, motorokról, főgépekről, kütyükről, gépészekről, kápók történeteiről és efféléről szól ez a blog. A hajó nemcsak tengeren jár, hanem minden vízen, a hajót nemcsak többezer kW-os gép hajtja, de a speedboat is ez a kategória.

Friss topikok

Link Wire

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék

9/11 (1) adriai járat (1) ady (1) aka (1) államadósság (1) anekdota (2) aqaba (1) Aranykapu (1) Balázs Géza (1) Baltic Ice (1) bejrut (1) béla (1) Béla kaftán (10) béla kaftán (23) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) bizonyítványok (1) biztonság (2) black gang (1) Black Irish Band (1) blog (1) bodrog (1) bomb (1) bonzsúr indonézia (1) Bosuns Alphabet (1) bős nagymaros (1) braila (1) Brindisi (1) Brunsbüttel (1) budapest (1) buék (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) c (1) capstain shanty (1) chrys (1) Ciprus (1) Clavigo (7) Corvus J (1) costa concordia (11) costa crociere (1) Czakó Gábor (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) De Ruyter (1) distress (2) dsc (1) Dumbrody (1) duna (2) duna tengerjáró (1) Dunbrody (1) edmond (1) epirb (4) értékmentés (1) esküvő (2) evezés (7) fabiola (1) Fairport Convention (1) farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) félmilliomodik (2) fényképezőgép (1) Fluvius (1) fogászat (1) forróság (1) fotó (1) futball (1) garay (1) gdynia (1) genova (1) gépész (2) gépgyár (1) gépház (2) german sky (1) gmdss (4) Greenore (1) hajó (9) hajógyár (1) hajókatasztrófa (1) hajósbál (1) hajózás (3) Hans Albers (1) Három királyok (1) hibajavítás (1) honlap (1) hőség (1) huba (1) Humber (1) humber (66) humor (3) inmarsat c (2) internet (1) isartal (4) javítás (1) JFK (1) johanna (1) kalóz (1) kalóztámadás (4) karácsony (3) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) keresés (1) Kıbrıs (1) kihajózás (1) kisbér (1) kk döntő (1) könyvkiadás (2) környezetszennyezés (1) Kossuth Rádió (1) Közelről (1) krakatau (1) kvargli (1) Labuan (1) láng (1) Legendás hajósok (1) Levi (1) lirycs (1) lys (1) Lys Carrier (2) Lyubov Orlova (1) M/S Székesfehérvár (1) Magyar Nemzet Magazin (1) mahart (14) Maláj (4) Malajzia (2) marina di carrara (8) Marseille (6) mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) milosz (1) minarik lászló (1) mini magyarország (1) MN Magazin (1) mob (1) moerdijk (1) moon (1) Mostaganem (1) Mr1 (1) ms (1) ms radnóti (1) MV Clipper Caraibes (12) mv humber (66) MV Isartal (1) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (12) MV Petra (38) MV Priwall (20) nagyszekelyistvan.hu (1) napló (232) Napló (1) nato (1) navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norb (1) norvégia (1) nosztalgia (1) novella (1) nyikolajev (1) nyugdíjas klub (1) óceáni (6) óceáni evezés (6) off (1) off hire (1) olvasás éjszakája (1) Oran (2) orosz (3) összeütközés (1) Padua (24) pancon 3 (27) Pelyhecske (1) Pierre (1) pireusz (4) Plomin (5) potyautas (3) president (15) privatizáció (1) rakonczay (8) rapid (1) reni (1) réni (2) rijeka (1) rotterdam (2) Santander (3) sart (1) Sauda (2) seremetyevo (1) sex (1) shanty (15) Sharpness (3) shelter (1) Shenandoah (1) Shogun (1) spanyolország (3) statisztika (1) stratégia (1) Strzemionego! (1) sunndalsöra (1) surabaya (2) Svelgen (3) Swarzanegger (1) szarkeverés (1) szavak a hullámok hátán (6) széchenyi (1) székesfehérvár (1) szeremley (1) szingapúr (4) szótár (3) sztori (37) szuezi csatorna (2) tata (1) tengeralatti kábel (1) tengerész (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (14) tengerésztörténet (6) tengerhajózás (5) tengeri körzet (1) térkép (1) terv (1) The Dubliners (2) The Midshipmen Glee Club (1) The Seekers (1) Tisztás (1) tricolor (1) Trieszt (1) trieszt (1) Tutajos (1) t com (1) új (1) újságcikk (1) union (1) Valencia (1) Van Damme (1) vasas (1) velence (1) venezuela (2) Veperdi András (6) vészhelyzet (19) vicc (1) video (3) videó (4) virág (1) vitéz (1) Woody Guthrie (1) zátony (1) Napló (1) tengerésznóta (1) Címkefelhő
No, hát az lett, hogy kimentünk horgonyra. Ugyanis már nem kellett a parti észkombájnok segítsége, akkor minek fizesse a tulaj a rakpartilletéket, nem igaz? A hajón ott voltak a skótok, a kínai, meg mi. És beindult az „agytröszt”. A skótok kitaláltak valamit, elvetették. A barba jött egy ötlettel, átgondoltuk, elvetettük. Végül az lett a határozat, hogy ha törik, ha szakad, a réseket el kell tüntetni. Erre kell megoldás.
Akkor nézzük: vannak a hosszú nyílások a pontonok között keresztben. Arra lehet Ram-Neket tenni. Ez a Ram-Nek egy sajátos, a hajózásban (is) használatos „ragasztószalag”. A ragadó felület kátrányos, szurkos, amit ha megfelelő hőmérsékletre hevítenek, akkor mindenhez hozzáragad. Az oldalsó réseket is ezzel be lehet tömni. A kérdés:
– Mi kell hozzá? Mondja meg chief, és megkapnak mindent, a pénz most nem számít.
A fedélzetmesterrel leültünk, kiszámoltuk mi kell, és átadtam a skótnak. Hány méter, milyen széles ragasztószalag, de mindenképpen vászon hordozóanyagú legyen, mert az rugalmas, van fémbetétes (alufólia van beragacsozva), az nem jó. Aztán kell egy gázpalack, minimum 15 literes, hozzá egy reduktor és egy égőfej, amivel felhevítjük a pontonok vaslemezét, hogy ragadjon hozzá a szurok. Ennyi. Meg természetesen idő, hogy a munkát elvégezzük.
Rendben. Mindent megkapunk. A kínai kiment Marina di Carrarába, hogy bevásároljon. Másnap hozta egy csónak a megrendelt anyagot: megfelelő mennyiségű ragasztószalag, csak keskenyebb, mint amit kértünk, és természetesen alumínium hordozóanyagú. Egy három literes gázpalack, a hozzá tartozó reduktor és égőfej, ami arra se jó, hogy egy szőrös disznólábat lepörzsöljön a kocsonyába. Hogy az ilyen-olyan édesanyját a büdös disznajának, aki most is az anyagon spórol! Mit volt mit tenni, neki kellett állni a munkának.
A gázégő teljesítménye nem közelítette meg egy kéthónapos csecsemő szellentését se… hozz ki belőle megfelelő hőmennyiséget, hogy a vas felmelegedjen! Képtelenség! Ráadásul, február lévén, kurva hideg volt, és szél is fújt rendesen. Mit lehet tenni? K. Pistát beállítottuk szélfogónak. Egy bazi nagy furnérlemezzel csinált szélárnyékot a munkához. Természetesen csak centinként lehetett a vasat úgy-ahogy felmelegíteni, és hozzáragasztani a szalagot. Egy fél műszak alatt nagyjából két hézaggal végeztünk, azaz egy nap alatt néggyel. Napokba tellett, mire befejeztük. De amikor már túl voltunk a felén, állandóan vissza kellett hívni a ragasztóbrigádot, hogy a felengedett ragasztásokat újra melegítsék, és tapossák bele a vasba. Nagy nehezen sikerült befejeznünk.
Boldogság a hídon, ahol nagy egyetértésben nézte a barba, a skót és a kínai, ahogyan dolgozunk. Aztán, hogy a boldogság ne legyen felhőtlen, elkezdett a szél erősödni, mi meg rollázni, azaz billegni. Nem nagyon, de ahhoz eléggé, hogy legfeljebb nyolc perc alatt az összes ragasztás középen végighasadjon, mert az alumínium betét nem viseli el a húzó-, nyíróterhelést. Közben La Spezia felhívta a hajót és meginvitált minket a szélvédett öbölbe, menjünk oda, mert igen nagy vihar fog hamarosan a környékre zúdulni.
Horgonyt fel, negyven perc menet, horgonyt le. Megjöttünk. Szép csendes a víz, odakint meg már tombolt a vihar. Azért tettünk egy kollektív kirándulást a raktártetőre, ahol bemutattam a kínainak, hogy miért nem jó az alumíniumbetétes szalag. Kedvesen mosolygott és bólogatott, s halkan megjegyezte, hogy ez olcsóbb, és ha nincs vihar, akkor már mehetnénk is.
Mit lehet erre mondani? A hülye ennek dicséret!
A skót is somolygott az orra alatt, mert ő tudta, hogy igazunk van. (Ő tengerész is volt valaha.)
Most ő vette kezébe a dolgok irányítását. Annyira, hogy nem kértük, de mégis hozott két karton „extension filling foam”-ot, ami akkoriban újdonság volt, közülünk senki nem hallott róla. Ez az a hab, amit résekbe fújva többszörösére tágul, és megkeményedve tökéletes szigetelést ad.
No, ezzel lehet majd dolgozni! Ott, a horgonyon nekiestünk a munkának. Sz. Pistának szenzációs ötlete támadt: „bezsaluzta” a réseket, így nagy mennyiségű habot tudtunk megtakarítani. Azt találta ki a fedélzetmester, hogy hosszú karton csíkokat vágott ki. Ezek két végét kifúrta, oda drótot fűzött. Ezt a résbe becsúsztatta, a drót segítségével elfordította, és a drótot a pontonhoz erősítette. Így a kartonpapír egy sekély csatorna alja lett, amit aztán megtöltöttünk kiterjedő habbal. Kicsit lassan ment, de haladtunk a munkával. Amint ezzel elkészültünk, elkezdtük a pontonok találkozását kátrányos ragasztószalaggal leragasztani. Kaptunk nagyobb teljesítményű gázégőt is, sokkal jobban ment a munka. Utána még körbejártuk a raktártetőket, és minden ponton találkozási pontját habbal telefújtunk. Lementünk a raktárba, semmi napfény, úgy látszott, a végén jó is lesz, amit csináltunk.
A vége az lett, hogy az idő is megjavult, a raktárak látszólag vízmentesek, mehetünk vissza Marina di Carrara elé, és lehet hívni a BV embereit. Jöhetnek, ellenőrizzék le a hajót, és adják ki a bizonyítványt.
A genovai iroda visszaigazolta, és másnapra ígérte az ellenőrzést!
Izgalmas nap volt. Megjöttek, nem is egy, hárman érkeztek. Ez most egy teljesen komoly regiszteri szemle lesz, ami azt jelenti, hogy nemcsak a raktártetők vízzáróságát ellenőrzik, hanem mindent. Azt hiszem, ez a hajó ilyen komoly szemlén régen esett át, a görögök ezt egy kis (sok) kenőpénzzel oldják meg. Nem tudom, hogy a gépházban mi zajlott. A raktárban én kísértem a regisztert. Mindent átkurkászott, de egy raktárban nem sok mindent lehet. De alaposan megvizsgálta a hajó bordázatát, bebújt ballaszt tankokba (az orrban levőbe, azaz a fore peak-be, mert annak a bejárata szabadon volt. Onnan is elégedetten bújt elő.
– Chief, a hajó anyaga kiváló. Huszonnégy éves, és a bordák, a lemezek alig rozsdásodnak, nem korrodáltak. Ez egy jó pont a hajónak!
Elkönyveltem a dicséretet, pedig nem engem illetett, hanem a holland hajógyárat, ahol a hajó épült.
– Akkor jöhet a vízpróba! – mondta az emberem, és egy kissé összerándult a gyomrom. Ez izgalmas lesz! Intettem Pistának, kezdheti veretni a tetőket a tűzoltótömlővel. A víz vastag és erős sugárban ömlött a vasra. A surveyor elnéző volt, mert félrenézett, amikor a ragasztott résekre valamivel kevesebb víz került, de azért nem hagyta, hogy elsumákoljuk a próbát. A pontonok oldalát erősen megmosatta. A próba után le a raktárba. Minden száraz. Ez jó. De azért még egy próbát csináltunk, most lent maradtunk, én kézi adóvevőn mondtam, hol mossák, és figyeltük réseket, jön-e be víz?
Nem jött.
Egyetlen ponton kapott a raktár vizet, mindkét hátsó sarokban csurgást láttunk.
Ettől a raktárt és a tetőket átvette a surveyor.
Hát ez csuda jó! Akkor talán tőlünk mehetünk is. A fedélzeten, a hídon találtak némi hiányosságot, de nem volt vészes, ettől a papírok kiadhatók, csak a hibalistán szereplő tételeket határidőre meg kell javítani.
A gépház is átment a vizsgán.
Akkor indulhattok, mondhatnád. Igen ám, de vannak dolgok, amik váratlanul ütnek be. Ilyen volt a rádióállomás.
Mint említettem, a rádió nem felelt meg semmilyen nemzetközi egyezménynek se. A SOLAS szerint se, a GMDSS szerint se. Maradtunk a SOLAS-nál, mert az olcsóbb. Kellett vennünk egy rövidhullámú adóvevő készüléket. Potom hétezer dollár. De minő szerencse, a rádió ellenőr cége forgalmazott ilyet, és azt másnapra tudja is hozni. Hát nem kedves tőle?
Aztán itt van ez a fránya EPIRB bója. A benne levő akkumulátorok le voltak merülve. Azt is tud hozni, az öt darab 180 dollárt kóstál. Hát hozza, nem az én pénzem költi, meg a parancsnokét se, a kínai meg behúzta fülét farkát, mindenre csak „yes Sir!” volt a válasza.
Rendben. Holnapig akkor várunk, nem indulunk.
Holnap.
Meghozták a rádiót, pár óra alatt be is szerelték. Addig az EPIRB bójába betettük az elemeket, ás ellenőrizte a rádió surveyor. Volt egy kis bibi. Mégpedig az, hogy nem a mi hívójelünket sugározta.
Tudod-e, hogy ez mit jelent?
Azt, hogyha bajba kerülünk, és beindítjuk a mentőeszközt, akkor egy nem létező hajót keresett volna a mentőalakulat, minket meg hagyott volna a slamasztikában. Pedig a hajó átvételekor mindenki égre-földre esküdözött, hogy a bója át van programozva a mi hívójelünkre, és erről hatósági okmányunk volt a görögöktől. Így hihetsz a görög hatósági papíroknak! Csak kenőpénz kérdése, és mindent megkapsz. Szerencsére a surveyor cége ezt is el tudta intézni. A baj csak az ugye, hogy Genovában székelnek, az meg nem a második sarok innen.
Mit lehet tenni?
Majd este indulunk, mert elvitték, gyorsan átprogramozták, és este nyolcra meghozták. Annyira az utolsó pillanatban, hogy a révkalauz már a hajón volt. Feladták a bóját, a hozzá való bizonyítványt is. Felsiettem a hídra.
– Barba, megnézem a bizonyítványt, és megyek előre manőverezni.
– Ne szórakozz, majd indulás után, a pilot már türelmetlen.
– De addig nem megyek, amíg nem ellenőriztem.
– Na jó, de siess, ne akadékoskodj annyit.
Kivettem a bizonyítványt, megnéztem milyen hívójelet égettek bele. A miénk 8HADX volt, ez meg 8HDAX. Elírták! Mutatom Gézának:
– Barba, nem jó. Rossz hívójelet programoztak bele…
– A jó kurva anyjukat! – fakadt ki a parancsnok, és odavágta a pilot elé a papírt. – Nézze meg pilot, hát milyen munka ez?
A révkalauz mobilon felhívta a céget, akik megígérték, hogy este tízre küldenek egy fullajtárt a bójáért.
– Pilot, csak holnap reggel indulunk! – intézkedett a barba.
És másnap reggel nyolckor meghozták az EPIRB bóját.
– Pista ellenőrizd le, és ha jó, akkor stand by! (Stand by – felkészülés [értsd: manőverre].)
Megtörtént.
Jó volt.
Március 8-án, egy hónap és két napos olasz tartózkodás után elindultunk a Távol-keletre. De már az április elsejei konténeres járat indulásáért se tettem volna tűzbe a kezem!
 
Másképp folytatom!
Hogy miért? Megtaláltam a kézzel írott naplómat, amit a carrarai érkezés előtt kezdtem, így ezentúl azt fogom kitenni, de azért ezeket meghagyom, mert érdekes összehasonlítani: mennyire megbízható az emlékezet 15 év távlatából! Sok minden másképp történt ám, (de a lényegen nem változtat), de akkor is...
 
 
.

Címkék: napló pancon 3 marina di carrara

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://shipengine.blog.hu/api/trackback/id/tr672910137

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.