HTML

Számlálóm:

Könyvvásárló

Csak be kell írnod a keresőbe az írót, vagy a címet...

Hajók, gépek, tengerészek

Egy tengerjáró főgépészéről írt cikk hatására több hozzászóló lelkesedett a témáért, és ez a blog ezért jött létre. Tehát: hajókról, motorokról, főgépekről, kütyükről, gépészekről, kápók történeteiről és efféléről szól ez a blog. A hajó nemcsak tengeren jár, hanem minden vízen, a hajót nemcsak többezer kW-os gép hajtja, de a speedboat is ez a kategória.

Friss topikok

Link Wire

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék

9/11 (1) adriai járat (1) ady (1) aka (1) államadósság (1) anekdota (2) aqaba (1) Aranykapu (1) Balázs Géza (1) Baltic Ice (1) bejrut (1) béla (1) Béla kaftán (10) béla kaftán (23) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) bizonyítványok (1) biztonság (2) black gang (1) Black Irish Band (1) blog (1) bodrog (1) bomb (1) bonzsúr indonézia (1) Bosuns Alphabet (1) bős nagymaros (1) braila (1) Brindisi (1) Brunsbüttel (1) budapest (1) buék (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) c (1) capstain shanty (1) chrys (1) Ciprus (1) Clavigo (7) Corvus J (1) costa concordia (11) costa crociere (1) Czakó Gábor (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) De Ruyter (1) distress (2) dsc (1) Dumbrody (1) duna (2) duna tengerjáró (1) Dunbrody (1) edmond (1) epirb (4) értékmentés (1) esküvő (2) evezés (7) fabiola (1) Fairport Convention (1) farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) félmilliomodik (2) fényképezőgép (1) Fluvius (1) fogászat (1) forróság (1) fotó (1) futball (1) garay (1) gdynia (1) genova (1) gépész (2) gépgyár (1) gépház (2) german sky (1) gmdss (4) Greenore (1) hajó (9) hajógyár (1) hajókatasztrófa (1) hajósbál (1) hajózás (3) Hans Albers (1) Három királyok (1) hibajavítás (1) honlap (1) hőség (1) huba (1) Humber (1) humber (66) humor (3) inmarsat c (2) internet (1) isartal (4) javítás (1) JFK (1) johanna (1) kalóz (1) kalóztámadás (4) karácsony (3) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) keresés (1) Kıbrıs (1) kihajózás (1) kisbér (1) kk döntő (1) könyvkiadás (2) környezetszennyezés (1) Kossuth Rádió (1) Közelről (1) krakatau (1) kvargli (1) Labuan (1) láng (1) Legendás hajósok (1) Levi (1) lirycs (1) lys (1) Lys Carrier (2) Lyubov Orlova (1) M/S Székesfehérvár (1) Magyar Nemzet Magazin (1) mahart (14) Maláj (4) Malajzia (2) marina di carrara (8) Marseille (6) mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) milosz (1) minarik lászló (1) mini magyarország (1) MN Magazin (1) mob (1) moerdijk (1) moon (1) Mostaganem (1) Mr1 (1) ms (1) ms radnóti (1) MV Clipper Caraibes (12) mv humber (66) MV Isartal (1) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (12) MV Petra (38) MV Priwall (20) nagyszekelyistvan.hu (1) napló (232) Napló (1) nato (1) navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norb (1) norvégia (1) nosztalgia (1) novella (1) nyikolajev (1) nyugdíjas klub (1) óceáni (6) óceáni evezés (6) off (1) off hire (1) olvasás éjszakája (1) Oran (2) orosz (3) összeütközés (1) Padua (24) pancon 3 (27) Pelyhecske (1) Pierre (1) pireusz (4) Plomin (5) potyautas (3) president (15) privatizáció (1) rakonczay (8) rapid (1) reni (1) réni (2) rijeka (1) rotterdam (2) Santander (3) sart (1) Sauda (2) seremetyevo (1) sex (1) shanty (15) Sharpness (3) shelter (1) Shenandoah (1) Shogun (1) spanyolország (3) statisztika (1) stratégia (1) Strzemionego! (1) sunndalsöra (1) surabaya (2) Svelgen (3) Swarzanegger (1) szarkeverés (1) szavak a hullámok hátán (6) széchenyi (1) székesfehérvár (1) szeremley (1) szingapúr (4) szótár (3) sztori (37) szuezi csatorna (2) tata (1) tengeralatti kábel (1) tengerész (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (14) tengerésztörténet (6) tengerhajózás (5) tengeri körzet (1) térkép (1) terv (1) The Dubliners (2) The Midshipmen Glee Club (1) The Seekers (1) Tisztás (1) tricolor (1) Trieszt (1) trieszt (1) Tutajos (1) t com (1) új (1) újságcikk (1) union (1) Valencia (1) Van Damme (1) vasas (1) velence (1) venezuela (2) Veperdi András (6) vészhelyzet (19) vicc (1) video (3) videó (4) virág (1) vitéz (1) Woody Guthrie (1) zátony (1) Napló (1) tengerésznóta (1) Címkefelhő

Naplóírásra az édesapám vett rá, és ez 1995 nyarán történt. Úgy gondoltam akkoriban, hoyg legjobb elkezdeni akkor, amikor az ember életében valamilyen fordulópont van.

Nos egy behajózás - ráadásul új céghez mentem, új hajóra kerültem a szó minden értelmében -, alkalmasnak látszott. Tehát ez az első naplóm. Nyilván meg is látszik rajta, annak ellenére, hogy vannak benne javítások. De ezeket a javításokat úgy végeztem, hogy a napló lényegét ne érintsék: az akkori gondolataimat nem "írtam felül" legfeljebb zárójelben szúrtam be a későbbi megjegyzést. Máskülönben a napló nem napló.

Remélem, érdekes lesz.

 

MV PRESIDENT

1995. július 24.-december 5.

 

1995. Július 24. Hétfő. Hamburg. A naplóírásra minden normális ember január elsején tesz erős fogadalmat, amit aztán egy hétig biztosan betart. Vajon az én Naplómra milyen sors vár? Szándékaim szerint többé-kevésbé rendszeresen fogom írni. Ez azt jelenti, hogy most az elején adok magamnak némi engedményt, ha netán egy-két (8-12) nap kimarad, akkor ne hagyjam végleg abba a:

- Most már úgyis mindegy! Túl sok a kimaradás! - felkiáltással.

Az indulás nagy bolondokháza. Íme:

Reggel még Szarvason ébredtünk. Pompás reggeli, kilenc óra után. Tízre a szerelőhöz, a FIAT-ban elromlott valami, az ötödik sebességben ráz, mint a hatökrös szekér. Be Éva Trabijába, milyen régen ültünk benne! Ez is élmény volt! A szerelő akkor vitte a kocsit próbaútra. Fellélegeztem, nagyon klassz érzés volt, látni a Regattát az úton szaladni!

A HMS-nek megígértem, 11-kor telefonálok, kiderült, délután 16.40-kor indulok az orvosira Hamburgba! Gyors búcsú, valóban, nagyon-nagyon jól éreztem magam. A Regatta csodásan húzott, jól ment, a nap sütött, igyekeztünk haza. És 10 km. után előjött a hiba újra! Így Szarvastól hazáig 4-es sebességben mentem.

A HMS-hez fél kettő után értünk. Nem cifrázom, Encsike is hallotta, hogy "valószínűleg" nem is jövök haza. Lehet, hogy Kielbe is el kell utaznom, mert C. Péternek, úgymond, nem fogadták el a GMDSS bizonyítványát. Rohanás haza. Legkésőbb fél háromkor akartam taxival indulni a Ferihegyre.

A csomagolásnál Encsike rettentő sokat segített, ez legfőképpen abban mutatkozott meg, hogy csitítgatott, nyugtatgatott, pedig neki talán nagyobb szüksége lett volna rá. A végére már szépen bepörögtem, és szidtam a HMS anyukáját, meg minden... De befejeztük, és viszonylag elég jól. Alig maradt otthon valami. Rohanás, taxi. A reptéren már minden simán ment. Négy után csekkeltem be. Encsit már nem láttam, a terasszal ellentétes oldalon ültem a gépben.

 Münchenig semmi. Sima repülés.

Münchenben átszállás. Először voltam német belföldi járaton, mennyivel kultúráltabb, mint az amerikai volt! Persze én csak egy kis gépen ültem Lake Charles, és Houston között, olyan 60 személyes lehetett. Ez Boeing volt, és zsúfolva. A reptéren, a beszállókapunál pultok, mindenki szabadon vehet kaját. Szendvicsek, gyümölcs, édesség.

Hamburg! Kipróbáltam a CTIICARD-omat! Elegánsan egy Geldautomathoz mentem, betettem a kártyát, és az automata kiadta, nem fogadta el! Hihetetlen! Újra be, újra vissza! Atyaisten! Mit fogok csinálni? Reptér másik vége, másik automata, beledugom, elfogadja. Hurrá! Mennyit kér? Ötvenet. Surrog, csetteg csattog, kártya vissza, pénz nuku, a képernyőn Danke! Az Anyádnak! Újra be, végigjátszom, és most kiadja az ötvenest. Jó érzés, ha az ötven nem százba került!

Taxit nem kell keresni, az órát is bekapcsolja. Nem tudja, hol a tengerészház, de megbeszéljük, hol lehet, és egyből odatalál. Negyvenes a cech, egy tízes maradt. A szoba kicsi, zuhany nuku, csak mosdó, de megteszi. Kilenckor egy fél órás séta, majd telefon Enicinek, alvás.

 

Július 25. Kedd. Hamburg. Mr. Pettersen 8-kor vár. Orvosi vizsgálatra megyünk, és ha szerencsénk van, akkor még ma elkészül a tengerészkönyvem is.

Az orvosi vizsgálat gyors, a belgyógyász kedves, pár szót pötyög magyarul is. Sokat kell várni, kiderült, vörösvértestet talált a vizeletben. Ki kell vizsgáltatni! De hol? Utána sokat kell várni Mr. Pettersenre. Délután az ügynökségen. Megbeszéljük a holnapi nap programját, egyedül megyek Kielbe, és sietnem kell vissza, valószínűleg kora délután utazom Konstacába.

Délután alszom, majd tanulom a GMDSS anyagot. Majd meglátjuk mi lesz a vizsgán! Mindenesetre korán kell lefeküdnöm, holnap 5.45-kor itt a taxi értem!

Egy biztos: a HMS nem megy a szomszédba egy kis átverésért. Hogy is volt?

1. Hétvégén azt mondták, hogy el kell utaznom Hamburgba, orvosi vizsgálatra. Behajózni csak hó végén kell

2. Hétfőn úgy tájékoztattak, hogy el kell menni az orvosi vizsgálatra, de lehet, hogy nem is jövök haza. A repülőjegyen 40 kg, tengerészkedvezmény van. Hogy jöhetnék haza?

3. Azt mondták, csak úgy, mellékesen, hogy C. Petinek le kellett vizsgáznia GMDSS-ből. Lehet, hogy engem is elvisznek, de hát nekem megvan az új bizonyítványom, nekem nem kell.

4. Az eredmény: holnap megyek.

Miért nem lehet megmondani egyenesen, mi a helyzet?

Este voltam a St. Pauliban. Nem sokat változott, illetve valószínűleg annyit, hogy csak a kurvák és stricik mások. Tele mulatóval, bárral, Live show-val. Az utcasarkokon szigorúan behatárolt területen a kurvák árulják magukat. Mint a vadonban: ha átléped a területed határát megtéplek, kicsinállak, megbúbollak, kinek-kinek vérmérséklete szerint. Két kurvatanya között egy FLEUROPE virágüzlet. Lehet küldeni egy csokrot a nejnek, a lelkiismeret megnyugtatására. Színpompás világ. Ha akarsz törököt, van. Ha arab kell arab, de olasz, kínai és isten tudja, hányféle étterem reklámja csábít! A pornóbárba a kidobólegény invitál, később, ha a cechet nem tudják kifizetni, valószínűleg ő veri szét a pofájukat. A testi épség megőrzésére lehet venni ilyen-olyan-amolyan és ki tudja még milyen márkájú pisztolyt, revolvert, coltot. Kispuskát, nagyágyút, tőrt, kést, bicskát, gumibotot, bikacsököt, gázsprayt, bokszert, csúzlit.

Sok a nézelődő. Vagy talán csak azok vannak...? Nem láttam egy lányt sem üzletet kötni. Illegették magukat, mutogatták félig kilátszó feneküket. A férfiak egy vállrándítással intézték el őket. A bátrabbja. A félénkebbek a járda szélén osontak, majdnem az úttestre léptek. Mondanom kell, hogy a járda két széle volt zsúfolt? Egyiken a lányok, a másikon a nyuszifiúk. Kétszer én is leléptem az úttestre... Persze, csak este kilenc volt. Viszont tanultam tőlük. Shortban voltam, nem győzték dicsérni, hogy milyen klassz lábam van, fussballspieler, meg ilyeneket mondtak. Jelzem, igazuk van, semmi kivetni valót nem találok a lábaimban. Direkt esztétikusak…

 

Július 26. Szerda. Hamburg. Reggel 5-kor keltem, taxi, állomás, vonat, Kiel, taxi, GMDSS vizsga, taxi, vonat, taxi, ügynökség, Tengerészeti Hivatal, ügynökség, lejártam a lábamat. Bármilyen hülye is akarok lenni, annyira nem tudok, hogy megbukjam. Pedig akkor jöhettem volna haza! Így majd utazhatom Konstancába. Délután 4-re megvan minden hivatalos iratom, van német tengerészkönyvem, és második tiszti oklevelem is! Hű, de előreléptem!

Holnap reggel 09.25-kor indul a gépem Münchenbe, onnan 11.45-kor Bukarestbe. Csuda klassz lesz! Bukarestben úgysem voltam repülővel.

A vacsoránál egy loboncos, barna bőrű, hosszúkás tengerész elvette az utolsó zsemlét az asztalról! Na! Mit tetszik szólni ehhez a skandalumhoz!? Most aztán utálom a... nem tudom milyen náció, mert nem kértem el az útlevelét. Így csak őt egyedül, a burmaiak, malájok, indonézek, filippínók alhatnak nyugodtan.

 

Július 27. Csütörtök. Konstanca. Korán keltem, s a reggelinél én vettem el a zsömléjét az utálatos malájnak! Hahaha! Eseménytelen a 17. repülés Hamburg - München között. Eseménytelen a 18. repülés München - Bukarest között.

Senki nem vár. Azután megtalál az emberem, de még valaki kellet, hogy megérkezzen ezzel a géppel, de nem jött ki, mert a csomagjai elvesztek, azt kereste, mi kimentünk a pályaudvarra, mert a vonat 16.20-kor indult.

Futni kellett, hogy elérjük. Aztán a vonaton a kalauzzal megküzdeni, hogy a bőröndöm (35 kg.) maradhasson velem! Megérkeztünk, mindenki engem akart a taxijába tuszkolni, szabad szobát kiadni, Mamaiába kivinni. A hajóra nyolc körül érkeztem meg. Most nem írok senkiről, majd később. Éjjel 3-kor feküdtem le, van a hajón két szlovákiai magyar fiatalember, a hajógyárból, értelmes, okos, kedves emberek. Velük beszélgettem olyan sokáig. Hamar megkedveltem mindkettejüket.

 

Július 28. Péntek. Sulina előtt horgonyon. Délelőtt 11-kor indultunk, 4-ig voltam szolgálatban, a lobogókat kezdtem szortírozni. Lesz munkám nagyon sok, mindent le kell ellenőrizni, leltárokat kell csinálni. Laci és Fekete Feri a két Komáromi fiatalember nagyon élvezik első tengeri útjukat.

Az első út: Galatz-Antwerpen vassal. A hajó állítólag 12,3 csomót tud. Majd kiderül!

 

Július 30. Vasárnap. Galatz előtt horgonyon. A hajó vadonatúj. Minden csillog, villog, de szlovák. Ez annyit jelent, hogy az összbenyomás jó, de apróságok miatt dühös az ember.

Egyelőre a betegszobában lakom, amíg Feriék haza nem mennek. Amíg itt vagyok, addig szó sem lehet róla, hogy kipakoljak a bőröndből. A szekrény akasztós részébe, nem fér be a vállfa!! Nem lehet beakasztani semmit! A polcos része is kicsi egy összehajtott trikónak is. A fürdőben a törölközőtartó a radiátor mögött van! Kissé kényelmetlen használni.

A hídon nincs hely a használatban levő térképeknek. A külső hőmérők nagyon szépek, és rézborításúak, de nem tudom, miért úgy helyezték el, hogy az egyiket - a széliránytól függően - a kéményfüst melegíthesse! És még sok apróság bosszant, de alapjában véve jó az egész. Ja, ivóvíz most nincs, mert a konstancait csak inni nem lehet, minden egyébre kiválóan alkalmas. Ez már a harmadik hajóm, sorrendben, ahol az ivóvíz gond.

Délelőtt fél kilenckor keltem, - az éjszakai őrség után fél nyolckor feküdtem - mert az árbocdöntést, a raktárnyitást, és a híd emelését próbáltuk. Kisebb-nagyobb nehézségek árán sikeres volt a nap, hasznosan töltöttem el a szabadidőmet, utána pedig a térképek leltározását, az útvonalra kigyűjtését csináltam meg.

Fekete Ferivel sokat beszélgetünk, a magyarság szlovákiai helyzetéről, meg mindenről. Nagyon örülök a megismerkedésünknek.

 

Július 31. Hétfő. Galatz, kikötőben. A pilot 7-re ígérte magát, és meg is jött! Én, amint a szolgálatot leadtam, lefeküdtem. Amikor úgy gondoltam, hogy már a kikötő közelében lehetünk, felkeltem, felcaplattam a hídra. A pilot, a barba és a chief volt bent, alig lehetett mozdulni. Aztán a parancsnok elzavart aludni, mondván, hatig voltam, nem kellek délig. A manőverhez elegen vannak a matrózok. Ilyet sem pipáltam! Manőver tisztek nélkül! Ha ezt a MAHART megtudná!

Déltől hatig rakodás. Mivel úgy informáltak bennünket, hogy a rakodás 24 órán keresztül folyamatos, ezért hétkor gyerünk aludni. Hajnali 4.30-kor riadtam meg! Éjfél előtt befejezték, és már nem kellett kelnem, elfogyott a rakomány! Nem tudom, hogy fogok "szórakozni", mert még a pihenésre is kevés az idő!

Még a levelek írásához se fogtam hozzá! Pedig muszáj, mert senkinek nincs híre rólam!

 

Augusztus 1. Galatz. Nem lett meg a chief csomagja, nem tudtak szemüveget készíteni, valami irtó speciális okuláré kell neki, csak a távollátó része lesz holnapra meg, így az írásbeli munkáit a barba csinálja. Ruhát is vett magának, szépséges román konfekciót! Nem volt valami happy, amikor bejöttek a hajóra.

Elkezdtük a berakást is, majdnem kész van, a parancsnoknak nagyon tetszik Románia és a román munkatempó. Állandóan humorizál azon, hogy az ügynökség csak "azt tudja, hány óra", másról fogalmuk sincs. (Igaza van!)

 

Augusztus 2. Galatz.

FERI ÉS LACI

Este Lacival és Ferivel beszélgettem. Érdekelt, hogyan élik meg a szlovák állampolgárságot, hogy tanultak meg szlovákul, hogy élnek a nyelvi környezetükben.

Feri teljesen magyar környezetben nőtt fel, magyar iskolába járt, ahol a csehszlovák himnuszt is magyarul tanították. Csak a rendőr, bizonyos Kapuszta volt egyedül szlovák a faluban, de beszélni az is magyarul beszélt. A szlovákot idegen nyelvként tanulta, heti két órában. Tizenkét évesen volt először olyan helyen, egy másik faluban, hogy rájött: nemcsak magyarul beszélnek hazájában! Az érettségire tanult meg, úgy ahogy szlovákul. Beiratkozott a pozsonyi főiskolára, kémikusnak tanult. Az első héten csak egy magyarul beszélő társa akadt az egész évfolyamon, csak amikor a többiek látták, hogy nincs semmi bajuk abból, ha magyarul beszélnek, mertek az anyanyelvükön szólni. A harmadév végére már több mint hatvanan voltak, akik magyarul beszéltek, jó közösséget alkottak. Így aztán a szlovákot csak a vizsgán használták, elég gyatrán ment. Meg is szólták a tanárok, hogy keressen egy szlovák barátnőt, tanulja meg a nyelvet. Azután a katonaság jött, Prága egy évig. Az volt az igazi nyelviskola!

Laci jóval előbb megtanulta a szlovákot, de neki igazán jó nyelvérzéke van.

 

Folytatása következik

 

Címkék: napló president

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://shipengine.blog.hu/api/trackback/id/tr693118967

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kniight 2011.08.05. 22:30:00

Kedves Sólyom!

Örülök, hogy van még tengeri napló, amit olvashatunk. Kíváncsian várom, hogy ez is lesz-e olyan kalandos, mint a Pancon 3 útja.

Bár ami nekünk kalandos, az nektek konkrétan sok "szívás" amit lehet hogy inkább kihagytatok volna...

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2011.08.05. 22:48:26

@Kniight: Ez egy másik hajó, másféle kalandok. Nem hinném, hogy olyan izgalmas lesz, de lesz itt is.
Most már minden szép, minden jó...