HTML

Számlálóm:

Könyvvásárló

Csak be kell írnod a keresőbe az írót, vagy a címet...

Hajók, gépek, tengerészek

Egy tengerjáró főgépészéről írt cikk hatására több hozzászóló lelkesedett a témáért, és ez a blog ezért jött létre. Tehát: hajókról, motorokról, főgépekről, kütyükről, gépészekről, kápók történeteiről és efféléről szól ez a blog. A hajó nemcsak tengeren jár, hanem minden vízen, a hajót nemcsak többezer kW-os gép hajtja, de a speedboat is ez a kategória.

Friss topikok

Link Wire

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék

9/11 (1) adriai járat (1) ady (1) aka (1) államadósság (1) anekdota (2) aqaba (1) Aranykapu (1) Balázs Géza (1) Baltic Ice (1) bejrut (1) béla (1) Béla kaftán (10) béla kaftán (23) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) bizonyítványok (1) biztonság (2) black gang (1) Black Irish Band (1) blog (1) bodrog (1) bomb (1) bonzsúr indonézia (1) Bosuns Alphabet (1) bős nagymaros (1) Brindisi (1) Brunsbüttel (1) budapest (1) buék (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) c (1) capstain shanty (1) chrys (1) Ciprus (1) Clavigo (7) Corvus J (1) costa concordia (11) costa crociere (1) Czakó Gábor (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) ddr. capt. Juba Ferenc (1) De Ruyter (1) distress (2) dsc (1) Dumbrody (1) duna (2) duna tengerjáró (1) Dunbrody (1) edmond (1) epirb (4) értékmentés (1) esküvő (2) evezés (7) fabiola (1) Fairport Convention (1) farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) félmilliomodik (2) fényképezőgép (1) Fluvius (1) fogászat (1) forróság (1) futball (1) garay (1) gdynia (1) genova (1) gépész (2) gépgyár (1) gépház (1) german sky (1) Ger Loughlin (1) gmdss (4) Greenore (1) Grip (1) hajó (9) hajógyár (1) hajókatasztrófa (1) hajósbál (1) hajózás (3) Hans Albers (1) Három királyok (1) hazautazás (1) hibajavítás (1) Hóki (1) honlap (1) hőség (1) huba (1) Humber (1) humber (1) humor (3) Husnes (1) inmarsat c (1) internet (1) Irish Rovers (1) ír népdal (1) isartal (4) JFK (1) johanna (1) John Kanaka (1) kalóz (1) kalóztámadás (4) karácsony (3) Karmöy (2) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) keresés (1) Kıbrıs (1) kihajózás (1) kisbér (1) kk döntő (1) könyvkiadás (2) Kopervik (1) környezetszennyezés (1) Kossuth Rádió (1) Közelről (1) kvargli (1) Labuan (1) láng (1) Legendás hajósok (1) Levi (1) Le Havre (1) lirycs (1) lys (1) Lys Carrier (2) Lyubov Orlova (1) M/S Székesfehérvár (1) Magyar Nemzet Magazin (1) mahart (14) Maláj (4) Malajzia (2) Marseille (6) mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) minarik lászló (1) mini magyarország (1) MN Magazin (1) mob (1) moerdijk (1) moon (1) Mostaganem (1) Mr1 (1) ms (1) ms radnóti (1) MV Clipper Caraibes (12) mv humber (1) MV Isartal (49) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (25) MV Petra (38) MV Priwall (20) MV Priwall-2 (12) nagyszekelyistvan.hu (1) Napló (2) napló (214) nato (1) navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norb (1) norvégia (1) nosztalgia (1) novella (1) nyikolajev (1) nyugdíjas klub (1) óceáni (6) óceáni evezés (6) off (1) off hire (1) olvasás éjszakája (1) Oran (2) orosz (3) összeütközés (1) Padua (24) Párizs (1) Pelyhecske (1) Pierre (1) Plomin (5) potyautas (3) president (15) privatizáció (1) rabszolgaság (1) rakonczay (8) rapid (1) réni (2) rijeka (1) Santander (3) sart (1) Sauda (2) sex (1) shanty (23) Sharpness (3) shelter (1) Shenandoah (1) Shogun (1) Skinny Lister (1) spanyolország (3) statisztika (1) stratégia (1) Strzemionego! (1) sunndalsöra (1) Svelgen (3) Swarzanegger (1) szarkeverés (1) szavak a hullámok hátán (6) széchenyi (1) székesfehérvár (1) szeremley (1) szótár (3) sztori (37) szuezi csatorna (1) tata (1) tengeralatti kábel (1) tengerész (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (22) tengerésztörténet (6) tengerhajózás (5) tengeri körzet (1) térkép (1) terv (1) The Dubliners (2) The Midshipmen Glee Club (1) The Pouges (2) The Seekers (1) Tisztás (1) Tolkien (1) tricolor (1) Trieszt (1) trieszt (1) Tutajos (1) t com (1) új (1) újságcikk (1) union (1) US shanty (1) Valencia (1) Van Damme (1) vasas (1) velence (1) Veperdi András (6) vészhelyzet (19) vicc (1) videó (4) video (3) virág (1) vitéz (1) Woody Guthrie (1) zátony (1) Kopervik (1) Napló (1) tengerésznóta (1) Címkefelhő

Többen követelték az asztalt csapkodva, hogy az „Egy mozifilm apropóján” című bejegyzésemben írtakat részletezzem. Nevezetesen a Maersk Alabama fedélzetmesterével történ beszélgetést.

Összeszedtem a gondolataimat és megírom, tessék. Csalódni fogtok , előre bocsájtom. Elsősorban az eset 2009-ben történt és így mindenben az én memóriámra vagyok utalva. Próbáltam ugyan utána nézni, hátha megvannak azok az üzenetek, amelyek az eset apropóján a hajóra érkeztek, de semmit nem találtam. A fedélzetmesterrel is évekkel ezelőtt futottam össze, és a beszélgetés kb. annyi volt, hogy ő mesélt, én meg hallgattam a többiekkel együtt – talán a rotterdami (de lehet, hogy a hamburgi) tengerészklubban. Ez is legalább három éve volt, megint csak a memóriámra kell hagyatkoznom. Tehát ami most következik, az teljesen és kizárólag az én szubjektív véleményem. Lehet vele vitatkozni, csak nem érdemes, mert sok információt én sem tudok. Fura, az egész esettel kapcsolatban egy cikket olvastam el, ami arról szól, hogy beperelték a Maersket a személyzet tagjai, illetve a filmből megnéztem kb. 30 percet.

A filmmel eleve előítéleteim voltak, mert nem értettem, miként lehet hősként aposztrofálni Phillips kapitány tetteit, azóta megértettem. Moha kollégám írta, hogy a forgatókönyv Phillips saját regénye alapján készült, így már érthető. Sajnos a legénység tagjai nem írnak majd ellenkönyvet, így ellenfilm sem készül majd. Hollywood kapott egy hőst, amit Tom Hanks tutira remekül játszott el. Nem húzom az időt, nem karakterre fizetnek, lássuk, mit látok én az egészből.

Amikor 2009-ben megjöttek az első híradások az Alabama elrablásáról, majd kiszabadításáról, nem nagyon foglalkoztam vele. Nem jártam a környéken, elolvastam, egy hír volt a többi kalóztámadásos közül. Akkor érdekelt egy kicsit, amikor a kiszabadítás után lefilmezték a hajót. Talán a spanyol, vagy a holland tévében láttam egy snittet, amire emlékszem: a hajó járójánál a watchman félszegen vigyorog. Ez beleégett a memóriámba. A dolgot akkor olvastam el picivel jobban, amikor valamelyik biztosító elemző levele, vagy a Kalózellenes Központ elemzése került a kezembe. Ami most következik, azok a tények, amelyekre én emlékszem; direkt nem néztem utána semminek, hogy ne befolyásoljam a memóriámat, az én véleményemet kapjátok. Próbálom időrendbe tenni a dolgokat.

Tehát az amerikai lobogó alatt hajózó hajót  támadás érte. 2009 áprilisában már régóta érvényben volt az ajánlás, hogy a szomáliai partoktól ajánlatos legalább 600 mérföld távolságot tartani, mert a kalózok a szárazföldtől egyre messzebb merészkednek és támadnak. Az első hírekben szó nem volt róla, hol érte a hajót támadás, de nem sokan lehettek, akik közülünk nem vették biztosra, hogy a 600 mérföldes „határon” túl. Emlékszem, a barátom francia színekben azon a tájon hajózott akkor, tőle tudom, ők eleve 800 mérföldet tartottak hasonló méretű konténeresükkel, majd délkeletről közelítették a kenyai partokat, minél kevesebb lehetőséget próbáltak biztosítani a kalózoknak. A fegyveres őrök (kísérők) jogi helyzete akkor még nem volt mindenhol teljesen letisztázva, melyik ország engedi, a szabályok, stb., de folyamatban volt. nem mellesleg valószínű, hogy az Alabama esete volt a végső lökés, hogy mindenki nagyon gyorsan elfogadja a jogi alapokat, engedélyezze jelenlétüket.

Tehát a hajót elfoglalták a kalózok, a személyzetet túszul ejtették. Kezdetben arról szóltak a hírek, hogy a személyzet 20 amerikaiból áll. No, ez nem igaz, az amerikai lobogó matt amerikai parancsnok volt, és még pár amerikai, de a matrózok egész biztosan nem amerikaiak voltak. Lényegtelen. A lényeg, hogy két- három nappal később már jöttek a hírek, hogy az US Navy kiszabadította a hajót és a kapitányát is, az biztonságban Mombassába érkezezett. Emlékszem, még viccelődtem is a lengyel barbámmal, hogy vajon ha őt vinnék magukkal a kalózok, akkor vajon ki sietne a segítségére. A tévéadások ellenére sem tudtuk, hogy a kapitányt nem a szárazföldről kellet kimenteni, hanem egy mentőcsónakból. Erről pár hónappal később szereztünk tudomást, amikor a már fentebb említett elemzést az eseményekről megkaptuk. Tényleg nem emlékszem, hogy biztosító, vagy a valamely más szervezet adta ki, de akkor kaptuk az első hivatalos információkat. Meglepődve olvastuk, hogy a hajó kb. 250 mérföldre tartózkodott a szomáliai partoktól, amikor a kalózok a megszállták és Mombassa irányába tartott. A hajó az előírások szerint riasztotta az illetékeseket, segítséget kért. A személyzet a gépházba zárkózott a kapitány és a hídőrség tagjainak kivételével, akik manőverezéssel próbálták elhárítani a támadást. Ez nem volt sikeres, de a támadók csónakját összetörték. Arra nem emlékszem pontosan, hány kalóz szerepelt az elemzésben. Miután a hajót elfoglalták, a hídon tartózkodó (szintén amerikai) első tiszt a vészleállítóval leállította a hajó főgépét, így az mozdulatlan lett. A gépházba zárkózott személyzet nem is adta a gép irányítását vissza, okosan, még akkor sem, amikor a három tússzal fenyegetőztek a kalózok. A három túsz a parancsnok, az első tiszt és egy matróz volt. Sőt, ügyes módon sikerült az egyik kalózt elkapniuk, illetve az első tisztnek is a gépházba menekülnie. Ezt a kalózt később ki akarták cserélni a maradék két túszra, de csak a matrózt kapták meg érte, a kalózok továbbra is túszként tartották a kapitányt. Közben az US Navy körzetben tartózkodó hajói megkezdték a mentő akciót és igen hamar (24 órán belül) a helyszín közelébe értek. A kalózok a mozdulatlan Alabamáról megpróbáltak elmenekülni a hajó mentőcsónakjával. Meglepődve tapasztalták, hogy a mentőcsónak nem egy gyors jármű, nem is az a célja, de a tervük az volt, hogy a csónakkal elmenekülnek, a kapitányt túszként magukkal hurcolva. (Azt tudni kell, hogy a mentőcsónakban van bőven víz és energia rudak, hogy a benne lévők túléljenek pár napot, amíg a segítség megérkezik, üzemanyag viszont csak 24 órára). Tehát tervük nem is valósulhatott meg, ha ismerték volna a hajókat, meg sem próbálták volna. Azt, hogy a kapitányt miként szabadították ki a csónakból, nem részletezték, csak azt, hogy a hajó biztonságosan Mombassába érkezett, és fizikai sérülése csak az első tisztnek és a matróznak volt kaptak néhány ütést a kalózoktól.

Ennyit tudtunk a jelentésekből, és akkor a fő téma az volt, miért volt „csak” 250 mérföldre a hajó a szomáliai partoktól? Az igazság az, hogy nagyon hamar napirendre tértünk a dolog felett, örültünk, hogy a kollégák megúszták a dolgot.

Talán két évvel később történt, hogy belefutottam a hajó egykori fedélzetmesterébe. Ahogy írtam, talán a rotterdami tengerészklubban történhetett, de lehet, hogy a hamburgiban, valamelyikben a kettő közül, nem emlékszem. Még első tiszt voltam, az biztos. Éppen az internetet nyüstöltem, amikor az egyik matrózunk odajött hozzám, és lelkendezve kérdezte, tudom-e melyik hajó a Maersk Alabama. Elsőre nem ugrott be a név, de akkor megjelent a német tisztjelöltünk, és pár szóból beugrott a sztori. A német kadét mondta, hogy az egyik asztalnál ott ül a hajó valamikori fedélzetmestere és meséli a kalóztámadás történetét. Ha érdekel, hallgassam meg. Előre bocsájtom, hogy kétségeim voltak, hogy tényleg a személyzet egyik tagja van ott, de azért érdekelt a dolog. A fedélzetmester, aki malajziai volt, és muszlim (fura fajta, mert erősen sör hatása alatt állt) később megmutatta a tengerészkönyvét,  és bár lehet hajópecsétet hamisítani, abban bizony az Alabama stemplije virított, lefedve a hajó áprilisi megtámadásának időpontját. Amit most írok, az emlékekből szedem elő, remélem, fontos dolog nem marad ki, próbálom visszaadni, amit az állítólagos fedélzetmester elmondott, de óhatatlanul bele lesz szőve az, amit én raktam össze a fejemben. Tessék fenntartással kezelni, egyrészt mert nem pontosan emlékszem, másrészt a fedélzetmester enyhén be volt csiccsentve, néha alig értettem a szavait.

Szóval elsősorban az események. Mindenki tudta a hajón, hogy legalább 600 mérföldre kellene hajózniuk a partoktól, de Phillips kapitány nem így döntött. több okból. Az első az volt, hogy eleve késve indultak el az előző kikötőjükből és így akarta behozni a két nap lemaradást. Erről a szándékáról biztosan értesítenie kellett a Maersk-et és a tulajdonost is, bár nem vagyok tisztában az üzemeltető menedzsment rendszerével. Az mindenestre feltételezhető, hogy a tulajdonos vagy a Maersk tudott a tervezett útvonalról. (Itt nem mennék bele, hogy ki a tulajdonos: maga a Maersk, vagy az amerikai cég, utóbbi tulajdonosa nyugodtan lehet a Maersk, bevett szokás). Maradjunk abban, tudniuk kellett róla, mert megköveteli az ISM rendszere. Erre még visszatérek, ha el nem felejtem. A sietség másik oka az volt, hogy már hazafele készülődött. A leváltását egy héttel korábbra tervezték, de a váltója nem tudott utazni, viszont már el volt döntve, hogy Mombassa kikötőjéből megy haza. A személyzet ezt onnan tudta, hogy viccelve megjegyezte az első tisztnek, hogy már be is van csomagolva és a váltója két napja élvezi valamelyik luxusszálló kényelmét. Itt kell elmondani, hogy a legénység nem szerette Phillipset. Amennyire értettem kötözködő, a matrózokat lenéző enyhén rasszista ember, aki bizony elég rendesen ivott is. A legnagyobb "bűne" viszont az volt, hogy nem akarta a személyzetnek fizetni a túlórákat. Mi, akik hajózunk tudjuk, hogy a matrózok, gépészek nem a fix fizetésük miatt vannak itt, hanem a megkapható túlórák miatt. Ezért hajlandók dolgozni, de el is várják, hogy megkapják a pénzt. Phillips rendszeresen kurtította a számokat, de a munkát elvárta. Szóval a személyzet nagyon várta, hogy eltűnjön. Ezért nem is bánták, hogy siet. Bánni akkor kezdték, amikor az első támadási kísérlet megtörtént a hajnali órákban. Ezt még hamar elhárították, a kalózok nem voltak jó pozícióban. Az első tiszt beszüntette a munkát a fedélzeten és felkészítette a személyzetet, hogy bármikor készen álljanak a gépházba való elzárkózásra. Viszont a kapitány konokul tartotta az irányt, meg sem fontolta, hogy eltávolodjon a szomáliai partoktól. Állítólag az volt a nézete, hogy amerikai hajót nem támadnak meg, ezért felhúzatta a tatra az amerikai lobogót. Hogy értesített-e valakit a támadásról nem tudom, de tételezzük fel, hogy igen. A második támadás délután történt, ekkor a kalózok igen közel kerültek a hajóhoz, de az első tisztnek sikerült kimanőverezni a csónakot. A személyzet már ekkor a gépházba menekült. A veszély elmúltával az első tiszt a hídra hívatta a fedélzetmestert. Utasította, hogy minden fedélzeti nyílást belülről zárjon le, és extra figyelők felállítását rendelte el, valamint a tűzoltótömlők kihúzását és előkészítését, hogy a vízsugarakkal nehezítsék a kalózok dolgát. A kapitány a hídon volt és úgy festett, hogy részeg. Ez a fedélzetmester állítása, bizonyíték nincs rá. Az első tiszt azt is elmondta a fedélzetmesternek, hogy már értesítették az illetékes hatóságokat a támadásokról és segítséget kértek. De útirányt még mindig nem változtattak. Nem tudni, hogy lett-e volna értelme, hogy volt-e kommunikáció a támadó kalózok között, de: ha az első támadás után, elkanyarodnak keletnek, akkor nem lettek volna akkor és ott, ahol, és amikor a harmadik támadás történt. Ami nem sokkal a második után következett be. Sajnos későn észlelték a közelítő csónakot, a személyzet a tömlők kihúzásával volt elfoglalva, amikor megszólalt a riasztás. Se a tömlők nem voltak kész, a legénység fele a fedélzeten tartózkodott, egyedül a manőverezés volt a védekezés. Mindenki rohant a gépházba és bezárkóztak, és az ott rendszeresített műholdas telefonról hívták a kalózok kergetésére létrejött flotta központját. Ez a kapcsolat végig tartotta bennük a lelket, mert tudták, jön a segítség. Semmit nem tudtak addig, amíg a főgépet valaki leállította a hídról. Az első tiszt letelefonált, hogy a kalózok elfoglalták a hajót, a gépészek ne indítsák a gépeket. Az első tisztnek volt annyi lélekjelenléte, hogy nem tette vissza a telefont a tartójára, így hallották a hídon elhangzó dolgok egy részét. Egyvalakit nem: Phillipset. A hídon kormányzó matróz később elmondta a többieknek, hogy a kapitány semmit nem csinált. Egy szót nem szólt, a kalózokat az első tiszt nyugtatgatta. A kalózok rövid idő alatt végigdúlták a hajó kabinjait, kinyittatták és kirabolták a hajó széfjét, majd cigit követeltek. A gépházban hallották, ahogy az első tiszt fennhangon elmondja, lekíséri a kalózokat és kinyitja nekik a vámmentes kantint, hogy cigit vehessenek magukhoz. Ez a tároló a gépházi lejárathoz közel volt, és azt is megtudták, egy kalóz kíséri csak le az első tisztet. A gépüzemvezető, meg a második tiszt gyorsan elhatározta, hogy megpróbálják kiszabadítani az első tisztet és megszerezni a kalóz fegyverét. Lesben álltak és megtámadták az első tisztet kísérő fegyverest. A fegyvert nem sikerült megszerezni, mert valahonnan felbukkan egy második kalóz, de az első tisztel sikerült a gépházba menekülni, magukkal hurcolva a kalózt. Az akcióért egyébként az első tiszt letolta a gépüzemvezetőt, mert világosan megmondta, senki ne csináljon semmit. Világos, az akcióval kockáztatták a másik két túsz életét. Ekkor az első tiszt a műholdas telefonon beszélt a központtal, akkor tudták meg, hogy a kalózok csak négyen vannak, de bármikor érkezhetnek újabb csónakok. A túszcseréről a fedélzetmester sokat nem mondott, az volt a terv, hogy a kalózért megkapják a kapitányt és a matrózt, de csak a matrózt kapták meg, a kalózok átverték őket. Lövések is voltak, az egyik gépész meg is sebesült a karján (ez kimaradt a jelentésekből). Harmadkézből származó információ, a matróz elmesélése szerint Phillips végig szótlanul ült a hídon. A további eseményekről sem tudott sokat elmondani, vártak, közben a kalózokkal megpróbáltak telefonon egyezkedni. Az mondták nekik, amikor belőttek a gépházba, tönkretették a hajó főgépét, nem tudnak sehová menni. Az biztos, hogy egy idő után az első tiszt mondogatta a kalózoknak, hogy a hadihajók úton vannak, biztosan tudniuk kell, hogy az Alabama bajban van. Ő volt az, aki azt javasolta, hogy a kalózok a mentőcsónakkal meneküljenek el, a kapitányt hátrahagyva. Csak hát a kalózok sem voltak hülyék, vitték a kapitányt is. Amikor az első tiszt úgy vélte, hogy elmentek, óvatosan előmerészkedett gépházból, és felderítették a hajót. A kalózok valóban elmentek, a csónakkal, de a kapitányt is vitték. A jó hír az volt, hogy a közelben már ott volt két hadihajó. Ezeknek szóltak, hogy a mentőcsónakban ott a kapitány, és hogy 4-5 kalóz lehet vele. Az eddigi sikereken felbuzdulva jött a „zseniális” ötlet: próbáljanak a hajóval a csónak után menni és felborítani azt. Így a kalózok kénytelen lennének úszni és elfoghatnák őket, a kapitányt meg kiszabadítanák. Tessék figyelni. nem annak örültek, hogy megúszták a támadást, hanem még terveket is szőttek, hogy miként szabadítsák ki Phillipset. Szerintem ez a történet hősise része, ha van egyáltalán olyan. Kész szerencse, hogy a hadihajók parancsnokai le tudták beszélni az első tisztet a dologról, hiába, őt is elragadta hév. Sőt, elérték azt is, hogy a hajó távolodjon el és kísérettel folytassa útját Mombassa irányába.

Hát ennyi, amit összeraktam magamnak. Még egyszer: ez szigorúan az én szubjektív történetem, amit abból raktam össze, amit hivatalosan is megkaptunk, és amit a fedélzetmester elmesélt. Nem sértődöm meg, ha fenntartás van a történettel kapcsolatban, nem tudok kezeskedni a történetért. Nekem is sok helyen lyukas, és nem értek pár dolgot magam sem. Például ha Phillips nem is, de a szemmel láthatóan talpra esettebb első tiszt miért nem cselekedett az első támadás után? Miért nem erőszakolta rá az akaratát a kapitányra? Továbbá a tulajdonos, vagy a Maersk miként járulhatott hozzá a tervezett útvonalhoz? Ha a saját szakállára hajózott Phillips a veszélyes útvonalon,az rossz, ha  az ő jóváhagyásukkal, akkor nagyon rossz.

Azt viszont tudom, hogy a fedélzetmester már nem dolgozik Maersk hajón, az Alabama után el kellett jönnie a cégtől. Ő volt ugyanis az egyik, aki beperelte a tulajdonost a veszélyeztetés miatt. Ez tehát a bajom a történettel és a filmmel: beállít valakit (jó, a saját elmondása alapján) hősnek, holott az egész eseménysor miatta következet be és a szerencsés végkimenetelhez semmi köze. Értem én, „hogy az igaz történet alapján” az egy gumi kitétel és tulajdonképpen semmi okom morogni miatta. De fogadjátok el, hogy szerintem 50%-ba úgy történhettek a dolgok, ahogy azt én itt most leírtam.

Címkék: biztonság tengerésztörténet kalóztámadás

27 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://shipengine.blog.hu/api/trackback/id/tr655850758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dernovics Laszlo 2014.03.09. 13:08:28

A film nem rossz szerintem. Tom Hanks kifejezetten jo.

Tanácstalan · http://shipengine.blog.hu/ 2014.03.09. 13:26:01

@Dernovics Laszlo: Tom Hanks nagy kedvencem és biztos jót is alakít, mert rosszat nem tud. A film is biztosan jó, nem is azt kritizálom, mivel nem is láttam. :)

bestiarius 2014.03.09. 14:27:32

@Tanácstalan: Koszi a beszamolot, nagyon erdekes volt. Olvastam mar a filmmel kapcsolatban, hogy a matrozok kritikusan fogadtak, ezert hiheto amit leirsz. Amugy sem gondolom, hogy a kapitanyt hosnek kene tekinteni, de iszonyatos erzes lehetett napokon keresztul a kalasnyikovval szembenezni. Persze ettol meg nem lesz senki sem hos. Ha szereted Hanks-et az utolso 10 percet nezd meg, erdemes. Szerintem megdobbento alakitas, tudvan, hogy "csak" egy szineszi jatek. Tetszett meg a navy seal profizmusa is, de a Lone Survivor megnezese utan valtozott a velemenyem. Az is igaz tortenet es hihetetlen, hogy milyen hibakat kovettek el abban az akcioban.

Spacecake 2014.03.09. 15:32:37

Gratula,ez már valami!!!:-)
elsőre is lehetett volna,de talán így még jobb is:-)

Tanácstalan · http://shipengine.blog.hu/ 2014.03.09. 15:40:02

@Spacecake: No de akkor nem lenne sok kattintás, ami Seafalcon szerint jó.

(Vicceltem).

Analyzer 2014.03.09. 19:19:22

Koszonom a posztot, kedves Tanacstalan! A "Lucskos" nev mond Neked valamit?

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2014.03.09. 21:45:14

@Analyzer: Én hajóztam Lucskossal. Valami érdekesség vele kapcsolatban?

Analyzer 2014.03.09. 22:16:01

@Seafalcon: Semmi kulonos, a fia vagyok, es csak szerettem volna tudni, hogy a posztolo hajozott-e apammal. Hogy a "nagy genereacio" tagja-e, mert lehet, akkor ismerem. Szabad megkerdeznem, melyik hajon fozott Neked apam? En a Hajduszoboszlon, a Hungarian, a Hevizen, a Express-en voltam vele, meg a Vorosmarty-n.

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2014.03.09. 22:56:12

Én a Tatán voltam kezdő 3. tiszt 1981-ben, ott főzött.
Édesanyád a feleségemmel utazott le Rijekába, ő kikötőire, az asszonykám útra jött.

Amúgy volt egy érzésem, hogy te vagy!

Bogyó 2 2014.03.09. 23:22:22

A valóság tényleg más, ennek ellenére a film jó. Tom Hanks átalakulása a higgadt, nyugodt parancsnokból a valóban halálfélelmet átélő kiszolgáltatott emberré zseniális.
persze, hősies film, el is kell adni, nemzettudatépítő, igen, talán túl patetikus.
Reálisabb film lett volna, ha több a köze a valósághoz, de a filmnek nem volt célja az események visszadokumentálása, hanemcsak egy hősies történet, amely mesél ezekről a kalózproblémákról ott az Indiai-óceánnál, egy megtörtént történet elemeit felhasználva.
Így kell nézni. Jogos, hogy akkor nem kellene a valós névvel szerepeltetni a kapitányt, de én láttam a filmet, tudom, hogy a főszereplő személyisége, hibái egészen mások mégis, úgy gondolom, nem ez a történet lényege.

Tanácstalan · http://shipengine.blog.hu/ 2014.03.10. 01:15:34

@Analyzer: Persze hogy mond. Szakács volt. De én már nem hajóztam vele.

Tanácstalan · http://shipengine.blog.hu/ 2014.03.10. 01:23:33

@Bogyó 2: Nem hát. De nem is a film ellen vagyok, egyszer talán meg is nézem, mert Tom Hanks játékát kedvelem. Szóval ez nem filmkritika akarna lenni.
De ha a kalózokról akarna mesélni valaki, megfilmesíthetné azt az esetet, amikor a koreai kapitányt, bármilyen higgadt volt is, hasba lőtték a kalózok, amikor szorult a hurok. Pedig ő aztán egyedül játszotta- taktikázta ki a kalózokat, hogy a segítség odaérjen. Túlélte, szerencsére. Vagy a hónapokig fogságban lévő személyzetek történetét. esetleg azokét a tengerészekét, akik még mindig fogságban vannak, vagy esetleg gyaníthatóan már nem is élnek. Csak az nem lenne cukros, ugye.

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2014.03.10. 09:35:09

@Tanácstalan: De meg lehet cukrozni. A harmadik évadban jön Phillips kapitány, és jól szétlövi a minden kalózt három hetes körzeten belül!

Kekeckokec 2014.03.10. 16:15:19

Khmmm, ezt a szöveget már olvastam valahol, bizonyos " alközmatrózhelyettestanonc" tollából...:-DDDD Hogy stílszerű legyek, teljesen "tanácstalan" vagyok, kitől olvastam ezt - vagy azt. Segítesz nekem, vagy inkább a technikára bízod,hogy kiderítsem,mint az MSC Genova :-D

a GVTI fogyasztóvédők nem értenek hozzá · http://deciki.blog.hu/ 2014.03.10. 17:18:23

Nagyon érdekes volt, köszönjük! Teljesen hihető így a történet.

Analyzer 2014.03.11. 08:02:04

@Seafalcon: Tenyleg, a Tata! El is felejtettem, hogy azon is jartam... Emlekszem meg Anyu '81-es kikotoijere: akkor mar gimis voltam, es orultem a "szbadsagnak". :) Koszonom, hogy valaszoltal, jo egeszseget kivanok!

Analyzer 2014.03.11. 08:07:39

@Tanácstalan: Ertem, es koszonom. Sajnos en csak egy tengereszklubban jartam - Reniben. Az egeszen biztos, hogy ott aztan semmi erdekes nem volt a hetvenes evek kozepe fele, maximum az, hogy Abba-t hallgattunk meg Boney M-et. :) Regi emlekek....
No, azert szeretnem ismetetelten megkoszonni ezt az erdekes posztot. A filmet nehany hete lattam, nagon jo megismerni a kvazi-valosagot is!
Udv!

a GVTI fogyasztóvédők nem értenek hozzá · http://deciki.blog.hu/ 2014.03.15. 00:49:45

Megnéztem a filmet. Elég szar. Az első fele érdekes, ami hajón játszódik, a másik fele négy néger meg a kapitány a mentőzsónakban. A kapitány kikéreckedik pisilni, beleugrik a tengerbe, hogy odaússzon a hadihajóhoz, azán mégis visszaúszik a mentőcsónakhoz. Aztán a katonák lelövik a négereket a néhány ablakon keesztül, teljesen valószerűtlen az egész. Tom Hanks nagyszerűen színészkedik, csak az egész felesleges és érdektelen.

Klassz film lett volna a valódi történetből, az egész film a hajón játszódna, az első tiszt lenne TH, a gyáva és tehetségtelen kapitány ellenpontja, bujócskázhatnának a néger kalózokkal.

A hajó indulásakor a motorok azonnal indulnak, leállítani viszont 5 perc kell. Áh.

Tanácstalan · http://shipengine.blog.hu/ 2014.03.15. 03:38:46

@atpijkamo: Uh. Spoiler. :D Mára volt betervezve a megnézése. Így kénytelen leszek máshol garázdálkodni. :D

[Moha] 2014.03.15. 16:04:01

@atpijkamo: Nem a gépek leállításához kell 5 perc hanem az automatikájuk kikapcsolásához van szükség némi időre. Ha csak úgy leállítaná a generátort akkor a tartalék elindulna, ha azt is lelövi indul a harmadik ha az is áll végre akkor meglepetésszerűen beindul a vészgenerátor. Gondolom ezt szerették volna megjeleníteni a filmen.
@Tanácstalan: Milyen spoiler? :D A valóságban is fejbelőtték őket.

Tanácstalan · http://shipengine.blog.hu/ 2014.03.15. 16:17:22

@[Moha]: Hát mert közben a second, meg kollégád a kápó is elmeséltek ebéd és vacsora közben is pár dolgot. Már meg se kell néznem a filmet. :D

Tanácstalan · http://shipengine.blog.hu/ 2014.03.17. 02:45:39

@atpijkamo: Van, amelyik hajón van, de nem olcsó. Ez mobilnet. Jelenleg Port Kelang előtt horgonyzunk, munkára várva. Amire sajnos minden egyes nappal kevesebb a kilátás.

a GVTI fogyasztóvédők nem értenek hozzá · http://deciki.blog.hu/ 2014.03.17. 02:47:37

@Tanácstalan: Akkor ha elhallgatsz pár napra, akkor tudom, hogy kihajóztál, és eltávolodtatok a parttól?

Milyen messze a parttól van még mobilnet?

Bogyó 2 2014.04.02. 12:44:42

@Tanácstalan: Kérdés, hogy miért akarunk filmet csinálni. Szimplán azért, hogy lemásoljunk egy megtörtént esetet? Azért kár, arra kell csinálni egy dokumentumfilmet és kész. A filmművészetnek nem az a lényege, hogy megismételjenek megtörtént eseményeket.
Hanem az ami ezen túl mutat. Ez lehet bármilyen, jó esetben pozitív cél. A sziruposság másodlagos kérdés. Egy film esztétikai minőségét nem az határozza meg, hogy happy end van-e a végén. Akkor is lehet jó film ha igen és akkor is lehet rossz, ha nem és teljesen valószerűen mutat be egy megtörtént eseményt, de semmi más hatás, cél nincs ezen túl.

Nem szeretem a filmben, hogy ennyire megváltoztatták a történetet, mégis egy konkrét eseményre alapozták azt. Ez komoly hiba. Ellenben csak mint egy lehetséges, jellemző történetként nem volna vele kifogásom, az, hogy megmenekül a főhős, önmagában még nem szirupos, mert az a szirupos, ami valószerűtlen. Olyan meg azért már volt, hogy szabadítottak ki embereket fogságból. Jó érzésű embernek amúgysem szirupos sztori az, ahol sok szempontból a rosszra rákényszerült embereket fejbelövöldöznek.
Én elsősorban Hanks játéka miatt tartom a filmet jónak meg a témája miatt. A film címéből áradó megtévesztést és ezzel mégiscsak egy hamis pátosz sugallását viszont problémásnak, s ennyiben valóban szirupos a film, s jellemzően amerikai öntudattal telített.
Kár érte, lehetett volna fiktív sztoriként őszintébb és igazán jó akkor is ha a főhős nem ér tragikus véget.
süti beállítások módosítása