HTML

Számlálóm:

Könyvvásárló

Csak be kell írnod a keresőbe az írót, vagy a címet...

Hajók, gépek, tengerészek

Egy tengerjáró főgépészéről írt cikk hatására több hozzászóló lelkesedett a témáért, és ez a blog ezért jött létre. Tehát: hajókról, motorokról, főgépekről, kütyükről, gépészekről, kápók történeteiről és efféléről szól ez a blog. A hajó nemcsak tengeren jár, hanem minden vízen, a hajót nemcsak többezer kW-os gép hajtja, de a speedboat is ez a kategória.

Friss topikok

Link Wire

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék

9/11 (1) adriai járat (1) ady (1) aka (1) államadósság (1) anekdota (2) aqaba (1) Aranykapu (1) Balázs Géza (1) Baltic Ice (1) bejrut (1) béla (1) Béla kaftán (10) béla kaftán (23) Berkeley Castle (1) bikaviadal (1) Bilbao (1) bizonyítványok (1) biztonság (2) black gang (1) Black Irish Band (1) blog (1) bodrog (1) bomb (1) bonzsúr indonézia (1) Bosuns Alphabet (1) bős nagymaros (1) Brindisi (1) Brunsbüttel (1) budapest (1) buék (1) Buga Jakab (1) Bukarest (2) bulvár (1) bunkerolás (1) c (1) capstain shanty (1) chrys (1) Ciprus (1) Clavigo (7) Corvus J (1) costa concordia (11) costa crociere (1) Czakó Gábor (1) Dagenham (1) dalszöveg (1) David Coffin (1) ddr. capt. Juba Ferenc (1) De Ruyter (1) distress (2) dsc (1) Dumbrody (1) duna (2) duna tengerjáró (1) Dunbrody (1) edmond (1) epirb (4) értékmentés (1) esküvő (2) evezés (7) fabiola (1) Fairport Convention (1) farbi (1) Farfaraway (1) farsang (1) félmilliomodik (2) fényképezőgép (1) Fluvius (1) fogászat (1) forróság (1) futball (1) garay (1) gdynia (1) genova (1) gépész (2) gépgyár (1) gépház (1) german sky (1) Ger Loughlin (1) gmdss (4) Greenore (1) Grip (1) hajó (9) hajógyár (1) hajókatasztrófa (1) hajósbál (1) hajózás (3) Hans Albers (1) Három királyok (1) hazautazás (1) hibajavítás (1) Hóki (1) honlap (1) hőség (1) huba (1) Humber (1) humber (1) humor (3) Husnes (1) inmarsat c (1) internet (1) Irish Rovers (1) ír népdal (1) isartal (4) Jachtnavigátor (1) JFK (1) johanna (1) John Kanaka (1) kalóz (1) kalóztámadás (4) karácsony (3) Karmöy (2) katalógusfeleség (1) Kécza Sanyi (8) keresés (1) Kıbrıs (1) kihajózás (1) kisbér (1) kk döntő (1) könyvkiadás (2) Kopervik (1) környezetszennyezés (1) Kossuth Rádió (1) Közelről (1) kvargli (1) Labuan (1) láng (1) Legendás hajósok (1) Levi (1) Le Havre (1) lirycs (1) lys (1) Lys Carrier (2) Lyubov Orlova (1) M/S Székesfehérvár (1) Magyar Nemzet Magazin (1) mahart (14) Maláj (4) Malajzia (2) Marseille (6) mayday (1) Mechanicy Shanty (1) mentés (1) mentőtutaj (1) minarik lászló (1) mini magyarország (1) MN Magazin (1) mob (1) moerdijk (1) moon (1) Mostaganem (1) Mr1 (1) ms (1) ms radnóti (1) MV Clipper Caraibes (12) mv humber (1) MV Isartal (49) MV Kambo (14) MV Lys Carrier (25) MV Lys Chris (46) MV Lys Chris 2 (17) MV Petra (38) MV Priwall (20) MV Priwall-2 (12) MV RMS Andromeda (57) nagyszekelyistvan.hu (1) napló (333) Napló (2) nato (1) navtex (3) New Ross (2) Niklas (8) Norb (1) norvégia (1) nosztalgia (1) novella (1) nyikolajev (1) nyugdíjas klub (1) óceáni (6) óceáni evezés (6) off (1) off hire (1) olvasás éjszakája (1) Oran (2) orosz (3) összeütközés (1) Padua (24) Párizs (1) Pelyhecske (1) Pierre (1) Plomin (5) potyautas (3) president (15) privatizáció (1) rabszolgaság (1) rakonczay (8) rapid (1) réni (2) rijeka (1) Santander (3) sart (1) Sauda (2) sex (1) shanty (23) Sharpness (3) shelter (1) Shenandoah (1) Shogun (1) Skinny Lister (1) spanyolország (3) statisztika (1) stratégia (1) Strzemionego! (1) sunndalsöra (1) Svelgen (3) Swarzanegger (1) szarkeverés (1) szavak a hullámok hátán (6) széchenyi (1) székesfehérvár (1) szeremley (1) szótár (3) sztori (37) szuezi csatorna (1) tata (1) tengeralatti kábel (1) tengerész (1) Tengerészeti Világnap (1) Tengerészéveim (6) tengerésznóta (22) tengerésztörténet (6) tengerhajózás (5) tengeri körzet (1) térkép (1) terv (1) The Dubliners (2) The Midshipmen Glee Club (1) The Pouges (2) The Seekers (1) Tisztás (1) Tolkien (1) tricolor (1) trieszt (1) Trieszt (1) Tutajos (1) t com (1) új (1) újságcikk (1) union (1) US shanty (1) Valencia (1) Van Damme (1) vasas (1) velence (1) Veperdi András (6) vészhelyzet (19) vicc (1) videó (4) video (3) virág (1) vitéz (1) Woody Guthrie (1) zátony (1) Kopervik (1) Napló (1) tengerésznóta (1) Címkefelhő

2005. JÚNIUS


Június 5. vasárnap, úton. Valójában semmi. Megyünk, a Vizcayán jó az idő, kész. Talán csak azt kell megemlíteni, hogy erősen hűl a levegő.

Június 6. hétfõ, úton. Az idő tovább hűl, napközben csak 15 fokig ment fel a hőmérő. Jobourgnál tudtam az asszonnyal beszélni.
Azt mondja Péter délután:
- Hogy te milyen jóízúen tudsz minden moslékot megenni! Ha nem hagytam volna ott ma a leves felét, akkor kedvem lett volna veled együtt enni...
(A moslékra "sz" betűvel kezdődő szót használt, 3 betű és "ar" betűre végződik.)
Na, szóval ránk kell nézni, mert ez meg is látszik rajtunk. Belőlem két Péter is kitelne, súlyra persze. Sajnálom, hogy elmegy, egész jól kijövünk egymással. Esténként mozi van, bejön, megnézünk egy DVD-t, megiszunk egy sört, vagy megiszunk egy whiskyt. Éppen a filmjeim végére értünk, illetve a kölcsönfilmeket is "elfogyasztottuk", amiket Vito és Arturo adott.
Délután a barba felhívta az ügynököt, annyit tudunk, hogy szerda reggel kezdik a kirakást és késő délután fejezik be.

Június 7. kedd, úton, Rotterdam. Délig semmi hír, ami a következő utat jelenti. Viszont kutya hideg van, az éjszakai őrség alatt fűtöttem, mint egy kazánmester, odakint 11 fok volt! Mint amikor Norvégiából indultunk! Sőt, a kabinba is befűtöttem hajnali hatkor. Aztán olyan lucskosan ébredtem 10-kor, hogy az csuda! Addigra a telefonvonal elment, hiába ígértem Encsinek, hogy felhívom.
Érkezéskor derült égből a pofon: a hajó a helyünkön nincs kész, horgonyra kell állnunk, éjfélkor lesz szabad a rakpart. Nekem ez annyiból jó, hogy nyolctól tízig aludtam, aztán felkeltem, beszéltem az asszonykámmal, és mire beértünk a az öbölbe volt féltizenkettő.
Gyerünk, álljunk be a helyünkre. De szép is lenne, de nem megy! Nincs elég hely, előttünk lash bárkák vannak, azoktól nem férünk be a sarokba. (A lash bárkák kocka alakú úszó dobozok, sokat beraknak a speciális szállítóhajóba, az átviszi az óceánon, a rendeltetési kikötő előtt kidobálja a vízre, és ott vontatók összeszedik és beviszik a kikötőbe.)
Szóval vissza kellett jönnünk, és a bárkákra álltunk.
Úgy engedték meg, hogy éjjel három felé jön egy hajó, az ránk fog kötni. Egyre kerültem ágyba.

Június 8. szerda, Rotterdam. Jó hosszú napnak néztünk elébe. Az ügynök fél hétre jött, a jó híre az volt, hogy nem lesz draft survey.
Hétkor manõverezni kellett, mert a lash bárkákban a ránk kötött hajó rakománya volt, így a bárkákat előre vitték, minket besuvasztottak a sarokba.
Közben megjött Mirek, az új lengyel gépész.
Közben megjött Mr. Lohmann és Mr. Scheepers, ketten a négy tulajdonos közül.
Közben megjött az elektrikus, akinek egy csomó javítani valója van a hajón.
Végeztünk a manőverrel.
Megjött a bunker, megjött a sztór, és bejelentették, hogy csak 11-kor kezdik a kirakást.
Később megjött a Germanischer Lloyd képviselője, aki a tűzjelző rendszert ellenőrzi a javítás után.
Háromkor elkezdték a kirakást, és már dög fáradt voltam. Megígérték, hogy éjfél előtt befejezik. Így van rá esély, hogy éjjel egy felé ágyba kerülhetek. Persze a kirakás után még lesz egy shiftelés, és csak utána pihike. Viszont pilot csak holnap reggel tízkor.
Nincs berakó, illetve nincs egyelőre betétút, ha nem jön más order, akkor megyünk Norvégiába, és 16-17-én lesz rakomány Lisszabonba. Ez igazán nem rossz!

Ki látott már ilyet?
Egy úszó börtön mellé vagyunk kikötve! A pontonra egy 500 fő befogadására alkalmas épületet tettek, a partra egy híd vezet, beburkolva szögesdróttal, egy lefedett udvarra vezet, ahol a kasznisok délelőtt és délután sétálnak, körbe-körbe, ahogyan azt a filmekből ismerjük.
Azt mondják, csak könnyebb bűnözők vannak itt, meg az illegális bevándorlók.
Közben lényegi változás: éjfélkor pilot.
Meg is érkezett, de nem indultunk, csak jó fél óra ácsorgás után, mert az egyik kormánygép nem működött. A barba persze a plafonon, amit meg tudok érteni. Hiszen alig pár órája ment el az elektrikus.

Június 9. csütörtök, Rotterdam. Azért folytatom így, mert még van elég sok minden, hát tartsuk be az időrendet, és ami ma történt, ne tegyük, tegnapra.
Fél óra ácsorgás után, ami egyáltalán nem hiányzott a lábamnak, átmentünk a Parkkadéra, az Európa Torony lábához, a belvárosi park rakpartjához. Itt ingyenes az ácsorgás, nem zavar el senki, hát milyen jó most nekünk.
Úgy fél kettő tájban készülődök a lefekvéshez, amikor Vito kopog:
- Port Security Officer várja chief...
Ó, hogy a franc egye meg.
Visszaöltözöm, kitámolygok a fedélzetre, kijön a barba:

- Chifu, hozza a Visitors és a Security naplót, és jöjjön a kabinomba. És írjon be a pilotnak akármilyen nevet, mert elfelejtettem megkérdezni tőle...

Aranyos. Nem tudja, hogy ezek a "dokumentumok" szigorúan titkos minősítésűek, és nem kérheti el senki! Na, mindegy. A pilot Mr. Altijd Kraak lett, jól hangzik, nem? És olyan hollandusinak tűnő név, akkor találtam ki kínomban...
És persze a Port Security Officer nem akart semmi mást, mint a saját DOS-át kitölteni (a Declaration Of Security, azaz a biztonsági nyilatkozatot).
Kitöltöttük, paroláztunk, fénymásolat, lefűztük, mosoly:
- Érezzék jól magukat captain - mondták, és eltűztek. Azóta itt érezzük magunkat jól.
Hét tízre állítottam be az ébresztőt.
Alig tudtam felkelni, sírni tudtam volna a fáradtságtól!
Azért sikerült. Másfél óra kivételével a hídon ücsörögtem, és nyalogattam a munka frontján szerzett tegnapi sebeim… A barba persze félóránként feljött aggódni egy sort, meg telefonyozott, meg telexezett... Persze semmi foganatja nem volt, nem szerzett a Lys Line rakományt (hál' Istennek).
Pétert sikerült elsóznia, a Seaserve este elvitte az állomásra, feltették a Hook van Holland - Moszkva vonatra, hogy Poznanban szálljon át, és reggel Szczecinben lesz, ahova holnap érkezik a hajója. Nem igazán sikerült napközben pihennem, így aztán négykor levonultam a kabinba, dögölni a szófán, majd nyolc körül lábfürdőt vettem, persze az se segített igazán. De azért egyre jobb. Tíz körül szándékozom lefeküdni, és reggelre remélem használható leszek.
Holnap dél körül megyünk el, Sunndalsörába, ez az utasítás fél öt körül érkezett.
Mondjuk nem is maradhatnánk sokkal tovább, mert holnap délután regatta indul a rakparttól, addigra el kell húzzuk a csíkot!
Ötkor megnéztük Golden Princess személyhajó indulását, és videót is készítettem róla. Gyönyörű jószág, hatalmas, 289 méter hosszú, 48 méter széles, előtte is, meg utána is egy vontató ment, és a tűzoltó sugárcsővel az égbe lőttek két-két vízsugarat. Azt gondolom, hogy afféle díszkíséret volt.
Korán akartam feküdni, de nem jött össze, mert elkezdtünk Mirekkel, az új gépésszel beszélgetni, és ez eltartott féltizenegyig. Jó dumagép, de meg is hallgatja az embert, azt hiszem, jól ki fogunk jönni egymással.






Ez egy elmaradt videó a második részből.

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS


Június

Június 1. szerda, úton. Na, megint panaszkodom. Pedig azt mondtam, hogy nem teszem többet. Ez a sztori olyasmi kezd lenni, mint az asszonyka nagymamája, aki ha megírta a fiának, hogy "viszi már, viszi", akkor az apósomék tudták, hogy jött a begyűjtési-biztos elvtárs, és megint kisöpörte a parasztok portáját-padlását Erzsébeten, és vittek mindent, amihez csak hozzáfértek.
Szóval:

Keveri már, keveri...


Délután három távirat is jött. Az egyik pontosan őrségváltáskor. Ebben a hamburgi bérszámfejtők kérik a barbát, hogy ha küldi a munkaidőelszámolást, melyik fax számot használja, mert különben nem kapják meg, és késik az elszámolás.

Na, csak ez kellett! Elkezd tombolni, és üvölt, ahogy a torkán kifér, hogy milyen idióták ezek, nézzem meg, ő jó számra küldte az elszámolást, és ezekkel nem lehet együtt dolgozni, hát milyen Isten barmai ezek? Csak úgy tajtékzott... Hogy ő valamit rosszul csinálna? Na, nem! És fuck offozik, meg mutatja a gyűrűsujját, hogy hova dugják a németek...
Hiába próbáltam mondani, hogy mi van, ha ez egy körtávirat lesz, és minden hajó megkapja, mert nézze meg: személytelen a megfogalmazása, csak Dear Captain van, és nem névre szóló.
- Nem csifu, ez nekem szól, nézd meg, itt van: M/V Lys Chris.
Ez persze tény, de attól lehet általános üzenet.
Ezután a másik távirat kávé körül: Péter átszáll a Helióra, egy lengyel gépész jön az Isartalról, és Péter ha letelik a mandátuma akkor átszáll a Priwallra, írta Kremers Ciprusról. Ez tiszta sor. Ezen nincs mit nem érteni, nincs mit magyarázni.
- Atyaúristen! - szörnyülködik a barba - Hogyan fogom elmondani ezt Péter Pánnak? - mert így hívja amikor egymás közt vagyunk azóta, hogy Péter megkérte, ne hívja Mr. Péternek.
- Miért? - kérdezem, s azt hiszem, teljes joggal, mert mi van ebben elmondhatatlan? Na, mindegy. Felhívja Pétert.
- Nehéz beszélgetés előtt álunk... - mondja olyan tekintettel, hogy Péter azt hiszi, hogy most aztán... akár... szóval...
- Ugye tudja, vannak az életben olyan dolgok, amik nem tőlünk függnek? - kezdi körbecirkalmazni, Péter meg csak les kifelé a fejéből...
- Ha order jön, akkor tehetetlenek vagyunk...
Péter bólogat szorgalmasan, mert ez világos beszéd...
- Mert a személyzetisek sakkoznak az emberekkel - lopja tőlem a hasonlatot, mert ezt mondtam neki, hogy Kremers gyakran sakkozik az emberekkel.
Péter figyel, állatira résen van, hogy mi sül ki belőle, de azt hiszem, fogalma sincs.
- Ne higgye, hogy én elégedetlen lennék magával, erről szó sincs, de át kell szállnia a Helióra - böki ki végül nagyot sóhajtva, és elmondja, hogy mi van a táviratban.
Péter Pan továbbra is figyel és résen van, mert még mindig nem érti, hogy mi az a rettenetesen komplikált dolog, amiért felhívta a barba. Mert az egy dolog és oké, hogy átszáll, de mi ez a titokzatosság? E mögött kell lenni valaminek...
Amikor a barba lement, mondom, hogy nincs semmi, csak ez a gépészcserebere...
Persze Péter csak legyint.
És a harmadik távirat is hamarosan megjön, ez is Ciprusról, Vassoula írta, hogy egy parancsnok rossz fax számra küldte az elszámolást, és kérnek minden parancsnokot, hogy a jót használják, és megadta ugyanazt, amit Mrs. Aroksalasi(!) is Németországból.
Kikerekedik a szeme.
- Ugye! Ugye! - kiabálja teljes extázisban. - Nem én hibáztam! Én jó helyre küldtem a faxot!
És ugrál örömében, csapkodja az asztalt, virágos jókedve kerekedik, hogy no lám, más hibázott nem ő... - Ugye, mondtam, hogy körtávirat volt, nem személyesen nekünk szólt - mondom, de ezt valahogy kurvára nem akarja meghallani.
- Nem én hibáztam! Nem én! - örömködik üvöltve, és megcsókolja Vasoulla táviratát, én meg csak csodálkozom kifelé magamból, mert ilyet még az életben nem láttam.
Délután beszéltem a családdal, Nimródot előzetesen felköszöntettem, ki tudja, holnap hogyan érkezünk Gibraltárhoz?

Június 2. csütörtök, úton. Gibraltár hajnali ötkor, hát ez nem az az időpont, amikor felhívom az asszonyt. Reggel hatkor azzal szórakoztatott (ja: keveri már, keveri...) hogy a szakács milyen koszos, hogyan néz ki a kambúza, és hazaküldi, ha nem csinál záros határidőn belül rendet. (Persze igaza van, de ezt miért kell hajnalban túlórában hallgatnom, amikor már aludnom kellene?)
Tizenkettő előtt lerohant, és a kambúzában bemutatta, hogy koszos. Valóban az.
Délután a szakács a decken napozik.
Mutatom neki, hogy sika-mika, de ő csak vigyorog.
Három körül kétoldalas távirat jön a holland ügynökségtől, miszerint küldjük el a megadott szempontok szerinti adatokat, és itt jön a kétoldalas felsorolás. Jó ez nem fontos, nem ébresztem a barbát.
Négykor feljön.
Nézi a telexet, és elkezd dühöngeni:
- Csifu, ezt elküldtem induláskor Gaetából, most miért keresik rajtam? Na, várjanak csak! Majd megírom nekik! Mit képzelnek? Hiszen én elküldtem... Ezek tiszta hülyék, idióták, ezekkel nem lehet együttműködni... - pontosan úgy, ahogy tegnap kikelt magából a németekre.
És morog, mint a bolhás kutya miközben írja a telexet a hollandusoknak, hogy ő már 25-én el-küldte, és nézzék csak meg.
Még szidta egy kicsit a szakácsot is, meg beszélgettünk is, közben zörög a nyomtató, üzenet érkezik. Letépi, elolvassa. És felüvölt, de úgy, hogy majd kiestem a szélből ijedtemben.
- Yesss! Igen! Úgy van! Mr. Sekeli, itt van... hát itt van, ni! - kiabálja, és ugrál, csapkodja az asztalt, de ez frankón így van, úgy ugrált, mint egy gyerek, dobogott a padlón és egyre vörösödő fejjel kiabált: - Igen, igen... ez az! Hahaha! Nem én hibáztam, megtalálták a 25.-i táviratomat, ők tévedtek! Hát persze, ki más? - és puszilja a hülye papírt, mintha a kedvese lenne.
Szóval a hollandusok tévedésből küldték a két oldalt.
Lefűzi a táviratot a dossziéba.
Kimegy a hídról, de mielőtt lemenne a lépcsőn, mint Columbo, visszajön.
Leveszi a dossziét, újra elolvassa a táviratot, puszi a papírra, és közben:
- Csifu, ez olyan szép - mondja kihevült arccal - ők tévedtek, ők, és nem én! - táviratos dossziét becsuk, elrak, elmegy. De útközben vidáman csapkodja a levegőt, és amint felvillan az arca a lépcsőfordulóban látom az önelégült mosolyát, és az öklét, ahogyan rázza…
Ő örül, én meg valójában sajnálom szegény fejét.

Június 3. péntek, úton. Éjfél előtt, amikor az őrséghez készítettem a kávém, látom, hogy a kambúzában felfordulás, takarítás van folyamatba helyezve. Szóval Marek mégis csak beadta a derekát. A hídon Dariusz mosolyogva fogad:
- A szakács takarít! Egész héttől tízig a kambúzában szorgoskodott.
És dörgöli a kezét, örül, mint egy gyerek. Csak tudnám, minek? Az persze jó, hogy rávette Marekot a takarításra.

Június 4. szombat, úton. Két napja állandó ellenszélben megyünk. Ez annyit eredményez, hogy a sebesség lecsökkent 9 csomó körülire. Nyilván "késésben" vagyunk. Azért az idézőjel, mert ez relatív, mihez képest késünk, mert nincs menetrend. A kétnaponta leadott jelentésben Dariusz közli az érkezés időpontját, és ehhez "kötelező" hozzátenni a két betűt: wp, ami azt jelenti: weather permit, azaz ha az időjárás engedi. Tehát a rossz idő az mindig be van kalkulálva...
Nos, délután őrség átadás, már nem érhetünk oda 7-én 14.00-kor.
Mi az első kérdése? Eddig nem kérdezte, mert eddig "nem szorult a hurok". Nyilván az, amivel elháríthatja magától a felelősséget:
- Chifu, biztosan jól számolta ki a távolságot?
Azaz rögtön a másik emberben, a kollégában keresi a hibát. Ilyenkor rögtön előjön belőle, hogy nem bízik senkiben.
Persze ez csak afféle zsörtölődés, morgolódás, mert ki lehet vele jönni, nem rosszindulatú - az alaptermészetéből adódnak ezek az alakítások -, szóval soha rosszabb barba alatt ne szolgáljak!
Péter készül az átszállásra, adtam neki mindenféle programot meg CD írót, meg a filmet, amit készítettem, meg pdf könyveket, hadd vigye haza magával.






Ez egy elmaradt videó a második részből.

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS


Május 28. szombat, úton, Porto Vesme. Nagy kérdések előtt állunk! Mikor érkezünk? Ez most valóban fennáll, nem gonoszkodás a barbával, mert az ügynökség szerint három hajót várnak vasárnap késő délután, és amelyik előbb érkezik, előbb rakodik. Szívem szerint a harmadik lennék, és elhorgonyozgatnék a festői öbölben, de ez nem rajtam múlik. De nem is Dariuszon!
Nos délutánra minden kiderült, horgonyra álltunk, és holnap tízkor manőver.

Május 29. vasárnap, Porto Vesme. Az éjjel nyugisan indult. Moziztam a hídon, amikor négy után pár perccel megjelenik nagy álmosan.

Az ellenség keze betette a lábát!


- Nem érzi ezt a büdöset?

- Milyen büdöset?
- Menjünk le, ott érezni.
Lementünk. Mondjuk a barba kabinja körül valóban volt egy pici stich, de semmi komoly, legalábbis az én szaglószervem számára. Megyünk le a lakótérbe.
Persze semmi büdös.
Viszont a kambúzában a fagyasztóláda nyitva van! Ez skanadallum! Ráadásul úgy, hogy a fogójára egy kötél van szerelve, azon egy kampó, és annál a kampónál fogva van egy lécre akasztva. Ebből a vak is láthatja, hogy nem magától nyílt ki, hanem valaki direkt kinyitotta!
Én azt hiszem, hogy a szakács.
- Ki nyitotta ki? - rohan oda a barba. Belenyúl, megtapogatja a húsokat, csont kemény. - Szétrúgom a szakács seggét! - mondja, és rohan Marek kabinjához.
Kicsit zavartan jön vissza.
- Azt mondja, nem ő hagyta nyitva... na, majd holnap kiderül... - motyogja, miközben a kabinjához ment. - Mert itt valaki szabotál! És aki szabotál, az haza fog menni!
Ez aranyos! Ki is lehet a szabotőr? Ő, meg a szakács nyilván nem. Akkor a két magyar és a két zöldfoki-szigeteki matróz közül lehet választani.
Ezt, azért mondja a nénikéjének, a meggondolatlan marhája! Hogy ez csak és kizárólag rosszat, és mindig a legrosszabbat tudja a másikról feltételezni!
Fél tizenegykor érkezés. Kikötéskor mondom Vitónak, hogyan is állunk. Nyilván felháborodott ő is, aztán elmondta Arturónak, ezt meg meghallotta a barba.
- Minek mondta el a matrózoknak? - támad nekem manőver után. - Azt én csak magunk között mondtam, hogy szabotázs...
Akkor én ezt nem értem. Nekem mondhatja, hogy szabotázs, engem is meggyanúsítva, és én nem mondhatom el másnak, ami böki a csőrömet?
Délután mosolyszünet volt.
Draft survey, rakodás, megint dratf survey, és ezzel el is telt a nap. Jól kifáradtam, pedig hagytam, hogy rohangáljon ő, mint pók a falon az utolsó száz tonna berakásakor, mert így ő állítja be a trimmet, és utóbb nincs duma, hogy ki cseszte el, ha nem tetszik neki. Addig én leszondáztam még egyszer az üres tankokat, mert azt marhára csípi, ha valamit négyszer ötször megcsinálunk, amit egyszer is elég.

Május 30. hétfő, Porto Vesme, úton. Tízre ígérték a rakománypapírokat, meg is jött velük az ügynök, de mint Gaetában, itt se lehetett indulni, mert egy francos papírt elfelejtett. Így negyedtizenkettőkor dobtuk el a köteleket.
Most jön nyolc nap fizikai pihenés, hogy lelkileg, pszichésen milyen megterhelés következik, az nem rajtam múlik. Este egy CD-n találtam egy avi editor programot, amivel megoldható, hogy a filmet a kameráról a laptopra beolvassam.

Marek, ahogy leggyakrabban láttam délutánonkéntMájus 31. kedd, úton. Hanyagolom a naplóírást. Ennek az az oka, hogy tegnap, ma, és holnap (holnapután pótolom) videót készítettem. A laptopon annyi program, kodek, meg fityfene van, hogy az Image Mixer feladta a harcot, és nincs kép. Magyarán nem tudom beolvasni vele a videokameráról a mozit. Ez egy nap szerencsétlenkedés, és magába foglalta a tegnapi napot. De szerencsém volt, találtam programot hozzá, és hogy milyen szerencsém volt, az azt mutatja, hogy az eredeti Sony szoftvert már nem is fogom használni beolvasásra, még ha "megjavulna" is. Ugyanis - apa tudja, milyen rossz nézni - az a program 15 "kocka" per másodperc sebességű filmet olvas be, és ez nem állítható. Az avi editorral 24 kép/sec minden gond nélkül alkalmazható. Cserébe olyan kényelmetlenség van, hogy a program nem vezérli a kamerát, de ez legyen a legnagyobb baj!
A szerkesztéshez, a vágáshoz a Sony programot használtam, zenét Claydermannt tettem hozzá, és kaptam egy 1,1 Gb nagyságú mozit.
Na, ehhez megint csak kerestem egy programot, amivel feliratozni tudom a filmet. Ez két teljes napba került, egy, a mai amíg kitanultam a csínját-bínját, és a holnap, amikor elkészítettem. A felirat azért kell (angol nyelvű), hogy Vito is tudja, miről beszélek a filmen.





Ez egy elmaradt videó a második részből.

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS


Május 26. csütörtök, Gaeta. Ez egy aranyos kisváros, tisztára európai, de nem ám EU-s!

Gaeta
Itt még a jó értelemben vett Európáról van szó, ahol még nincs iszonyatos rohanás, ahol még kiülnek az emberek (akik ez esetben férfiak) a trattoriák teraszára kártyázni, és a kibicek szeme láttára vérre menő kártyacsatákat folytatnak. Ahol a halpiacon nemcsak vásárolnak, hanem receptet is cserélnek a háziasszonyok, a pici boltban nemcsak vásárolni lehet, hanem dumapartit tartanak a házbéli vevők, ahol a bélyeget eladó trafikos gyereke elkíséri a külföldit a legközelebbi postaládáig, ahol reggel nyolckor kezdik a munkát, és ötkor befejezik... Persze ez a kisváros is halálra van ítélve, mert majd rájönnek a hivatalnokok, hogy itt valami véletlen folytán nincsenek érvényben az életet megnyomorító, túlszabályozó, de a multiknak profitot hozó hülye rendeletek, és akkor majd az európai szabványnak áldozatul esnek a pici boltok, ahol nincs meg a megfelelő négyzetméter, a kis bottegák, ahol a higiénés körülmények miatt be kell majd csukni, és mondhatnám, sorolhatnám, de nem teszem, mert örültem, hogy találtam egy darab "békebeli" Itáliát. Csak az árak, azok mutatják, hogy az Unióban vagyunk, 2,20-ért adták a három decis sört, 4-5 eurót kóstál egy doboz cigi (milyen jó, hogy nem érint az ára!).
Szóval kint voltam Péterrel, sétáltunk, feladott egy levelet, videóztam, megittunk egy-egy sört, egy bodegában vettünk 5-5 üveggel, 6 decis palack, darabja 85 cent, hát miért üljön le az ember egy kocsmába is? Nem?
Bejöttünk, és moziztunk egyet. Megnéztük a Legényanya című filmet. Még az elején csengett a mobil, Encsi hívott, a Szent Jupátban voltak, már megrendelték a vacsorát. A két srác áfonyás vaddisznópörköltet kért. Eszter névnapját ünnepelték. Eszterét, aki a Hírhozó Csillag, mert a Herold hírnököt jelent, az Eszter pedig csillagot. Kapott tőlem gratulációt.
Mozi közben jön a barba:
- Kimegyek telefonálni. Ne felejtse el chief felkapcsolni a világítás, ha besötétedik.
- Nem felejtem el.
Barba el, de a folyosóról visszafordul:
- Biztosan nem felejti el?
- Biztosan.
- Mert ha gondolja, írja fel egy papírra és tűzze ki a polcra...
Pedig csupa jóindulatból csinálja. Eszébe se jut, hogy az emberek idegeire mehet vele. Azt hiszem, többet nem is foglalkozom vele, mert ő ilyen típus.
Holnap délután megyünk el.
Napközben befejeztem a javításokat, már az utolsó kiadványnál és az utolsó notisznál tartottam, amikor jön a barba, és adott három újat. Lendületből kijavítottam a könyveket, a világítótornyok holnapra maradnak, a térképek az útra.
Porto Vesmében állítólag auditor jön kikérdezni a személyzetet az ISM-ből.
Decemberben norvégok jöttek, kíváncsi vagyok, most vajon olasz lesz-e a kérdezőbiztos?

Május 27. péntek, Gaeta, úton. Gyönyörű volt a tegnap reggel, ugyanolyan a mai. Ragyog a nap, felhő sehol az égen, a félsziget csúcsán a várkastély napfényben fürdik, a jachtok árbocerdeje idelátszik, majd délelőtt indulnak ki a vízre. A kikötő még csendes, a két hajó lobogói alig rebbennek, szellő is alig van. Nyugalom, békesség, csend. Egy kávésbögrével a kezemben leülök a padra, bámulom a vizet, és jól érzem magam.

Mi terem a gaetai kiskertben?
Napközben állandóan szidtuk Dariuszsal a shipit.
Na, most gondom van: hogyan kell írni? Ugyanis a lengyel Dariusz-t Dáriusnak kell ejteni, de ha s-re végződik, akkor a -val, -vel rag is s-sé hasonul, tehát Dariusz + sal, és nem lehet kötőjellel írni, mert nem hangtalan, ki nem ejtett betűre végződik, ezért így írandó: Dariuszsal - gondolom én!
Hát akkor mi a legkézenfekvőbb? Megkerestem a Magyar helyesírás szabályait, és megnéztem. Íme a vonatkozó szabály:
"b) A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andriætyal, Balzackal, pechhel, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Engelsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel, Marxszal stb."
És ezek szerint jól működik a nyelvérzékem, és Dariuszsal a helyes!
Akkor folytatom:
Ugyanis délelőttre ígérték a Porto Vesme térképeket, és csak nem akart megérkezni. Aztán amikor megjött, kimentette magát a pasas.
- Captain, nem tudtam bejönni a városba, mert az idevezető utat hat órára lezárták! Képzelje el, egy parasztasszony reggel kiment a kertjébe, hogy krumplit szedjen fel, és mit talált? Nem hiszik el! Egy kettőszázötven kilós bombát a II. Világháborúból. Persze azonnal lezárták az egész környéket, kilakoltatták őket, a szomszédokat, jöttek a tűzszerészek, és azok vitték el a gyilkos szerszámot.
Aranyos, nem?
Nemzedékek nőttek fel a bomba mellett és senkinek se lett semmi baja. Ahogy kiderült, hogy ott van, kiüt a "pánik", biztonsági cécó és minden a világon... Nem azt mondom, hogy nem szükséges! Nem kell félreérteni, csak azon gondolkodtam el, hogy milyen furcsa az élet. Ott a veszély, de mivel senki nem tud róla, ezért nincs is veszély. Csak akkor lesz, amikor megérkezik az információ. Hát mi a veszélyesebb? A bomba, vagy az információ? Azt hiszem, azoknak az újságíróknak, akik az információval "játszanak" bombát kellene inkább a kezükbe adni, azt robbantsák fel magukkal együtt.
Erre kicsit rímel a BBC reggeli híreiben olvasott "futó" hír, miszerint egy fülöp-szigeteki dzsungelben két japán katonát találtak, akik a II. Világháborúból maradtak ott...
Délután ötre kiraktak, pilot hatra. A három új notiszt is kipreparáltam, bevezettem a regiszterbe, kijavítottam az összes publikációt, és a térképeket az útra. Holnap, menetben be is fejezem, és akkor május 12-ig minden ki van javítva! Utána legalább háromhetes pihenő jön (már notisz ügyben).
Csodaszép a fekvése az óvárosnak. Kár, hogy nem volt erőm tegnap odáig elsétálni! Egy félsziget csücskén van, a tenger felől magas szirten, az öböl felé domboldalra épült. Teljesen körbehajóztuk, amikor kijöttünk. Nem mentem le addig, amíg ki nem értünk, és körbe nem videóztam az egészet!





Ez egy elmaradt videó a második részből.

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

3 komment

2005. MÁJUS


Isola dei Cavoli, Szardínia szigeténél, innen két nap még GaetáigMájus 25. szerda úton, Gaeta. Szardínia mellett mentünk el.
Beleolvastam a kéziratba, javítgattam... Tetszik. Egyelőre, mert majd megint jön az agyalás, hogy mégse jó így...
Most az előbb megnéztem, a számítógépen 71 megabájtnyi anyag van, ami ahhoz kellett, hogy megírjam. Ebben vannak letöltött könyvek a MEK-ről, csak Lanciano városka honlapjáról 10 MB-ot töltöttem le, hogy jól megírhassam a regény egyik helyszínét. Hét megabájtnyi anyagom van a pszichológia, 5 MB az I. Világháborúról olaszul, aztán megint egy kalappal a húrelméletről, meg téridővel kapcsolatosan... szóval sok minden benne van a könyvben, sokszor csak egy villanásnyira mindössze. Élveztem az anyaggyűjtést is, meg a könyv megírását is.
NaplementeAzon nem aggódom, hogy ezzel nem lesz mit csinálnom a hajón, mert ugye a Mocsárvirág befejezése miatt abbahagytam a szleng szótáram, azt folytatom, és annak kapcsán valószínűleg a Rekviemhez is hozzáírok, ami a Mahartos pályafutásomnak állít majd emléket, ha elkészül. Azt ugye az Isartalon kezdtem írni, egy időben a Mocsárvirággal, és éppen e miatt hagytam félbe. Illetve ez így nem igaz, ott akkor "merevedtem le", amikor a tiszti pályafutásomhoz értem, és nem tudtam mit írni. Illetve olyan érzésem volt: elértem a célom, tiszt lettem, már "kész" vagyok, mint tengerész, nincs mit írni arról, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó...
Délben fel a hídra, persze azzal fogad a barba, hogy horgonyra állunk. Ez így volt egészen az érkezésig, háromnegyed háromkor hív az ügynök, hogy bemegyünk. Ez azért nem hurrá, mert csak péntek délre volt beígérve a kikötés, és én szépen beosztottam a dolgomat addig, és most mikor csinálom meg?
Mindegy.
Négyre kikötve.

Nyugi, nyugi
Ügynök a hajón. Ez normális esetben nem nagy dolog, minden barbával megesik. Az ügynök elkéri a GMDSS bizonyítványom. Dariusz lejön értem. Előkeresem, felviszem.
Gaeta, ahogyan a kikötõbõl látniAz ügynök egy csendes kis legénynek látszik, nem hinném, hogy harap. Dariusz:
- Chifu, csináljon egy fénymásolatot a bizonyítványáról.
Oké. A fénymásoló az ő kabinjában van, még sose másoltam vele, hát nem ismerem.
- There is paper inside? - kérdezem, hogy van-e benne valahol papír.
- No. Mr. Peter is not here... - jön a meglepő válasz, nyilván félreértette a papert. Beindítom a masinát, persze leáll, mert nincs papír.
- Moment - mondja a barba. Felugrik, elővesz egy csomag másolópapírt. Megpróbálja kinyitni. Nem megy, ideges. Ideadja. Megpróbálom a lerágott körmömmel, naná, hogy lassan tépem fel a celofán borítást. Kikapja a kezemből, ollót vesz elő, szurkálja de marhára, na, vagy ötödszörre feltépi. A papír fele a földre esik. A csomagolást ledobja, a papírt felszedi, de mindkét keze teli, hiába veszi fel újra a csomagolópapír hulladékot, nem tudja hova tenni. Kiveszem a kezéből. A másolópapírt lecsapja masinára, elő egy dobozt, amiben lefűzhető fóliatasakok vannak. Egyik kezében a doboz, másikban a másolópapír. Forog mint a tojógalamb. Ide teszi, nem jó! Oda teszi, nem jó! Odatartja nekem a dobozt.
- Vegye ki chief a tasakokat, és tegye... - és forgolódik, nem tudja hova tegyem, mutat ide, mutat oda, ideges, izzad, nem értjük, se én, se az ügynök...
Kikaptam a kezéből a tasakokat, bedobtam az ágyára. Végre!
Papír a dobozba, onnan a másolóba, és elkészítem a másolatot...
Közben Péternek bejött egy "kis" havaria, nem tudta a főgépet leállítani, aztán meg miután sikerült, nem lehet elindítani, úgy, ahogy kell. A baj valami olyasmi, hogy indítás után azonnal 750 fordulaton pörög, a kezdeti 450-et lazán kihagyja. Ez valami olyasmi, mintha a kocsit ötösben akarnánk elindítani, padlógázzal.
Na, most tessék elképzelni Dariuszt! Hát csak ez kellett neki!
Lohol fűhöz-fához, telefonál, kapkod, ideges.
Lemegy a gépházba.
Közben Encsi hív. Rákérdeztem Gergőre, az unokatesó fiára, aki érettségizik, és matekból újra kell írni a sikeres dolgozatot, mert Magyar Bálinték megváltoztatták azt, ami eddig jól működött, és a tételek nyilvánosságra kerültek.
Encsi mondja, hogy a miniszter próbálja az ellenzékre kenni. Mi erre a normális reagálás?
- Idióta... - mondom a telefonba, miközben megyek fel a deckre.

Erre, hopp! A barba előugrik a folyosó másik oldaláról, és nekem esik:
- Mit mondott? Idióta? Ki? Én?
Jaj Istenem, már csak ez hiányzott!
Van egy piros pontom.
Ezzel jelölöm a naptárban, a letelt hónapokat. Április 25-én érkeztem Gdyniába, így szalad az idő!





Ez egy elmaradt videó a második részből.

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS

Május 19 csütörtök, úton. Nagy semmi különös. Hajnalban egy kicsit eláztam, mert lementem vécére, és visszafelé felcsapott egy hullám, s elkapott.
Péternek ma van a születésnapja. Ebédnél gratuláltam meg. Nem a legvidámabb a mai napja, mert ma temetik a nővérét.

Porto Vesme
Délután megjött a következő utunk. Porto Vesmébe, Szardínia szigetére megyünk és aluminátot viszünk Rotterdamba. Ugyanezt az utat csináltam a Dinával utoljára, amikor Rotterdamban kiszálltunk.
Ennek az útnak mindenki örül. Én nem vagyok oda tőle, mert bolondokháza lesz, de ha ez az ára annak, hogy még egy ugyanilyen útra tudjunk menni, azt mondom, megéri.
Mielőtt feltrombitáltam a barbát, megnéztem a térképeket, kiírtam amit meg kell rendelni, hogy oda tudjunk menni, megnéztem hány mérföld Gaetától, hány mérföld Rotterdamtól Vesme, és csak akkor hívtam a barbát.
Feljön.
- Éppen akkor hívott, Mr. Istvan, amikor az ébresztőórám csöngött. Négyre állítottam be, mert számításaim szerint akkor kell befordulni délnek.
Te jó ég! Ez a pasi az ablakból figyeli, hogy "be-e fordulok-e"? Ez kezd kicsit sok lenni!
Aztán előveszi a rádiónaplót, megnézte, hogy hánykor jelentkeztem be Finsiterre-nek. Úgy látszik megfelelt az "előre számításának", mert becsukta, de ekkor:
- És be is jelentkezett valóban?
Ez hülye.
Isten bizony!
Ennyire nem bízni a másikban! Akkor minek kellek a hídra? Adja ő az őrséget. Kezd sok lenni már abból, hogy csak magában bízik. És kiderült, hogy még nincs vége.
Megnézi az általam kiszámolt távolságokat.
- Biztosan ennyi? - és ezen már meg se lepődök.
- Persze, a Distance Table-t (Távolságok táblázata kikötők között) használtam hozzá.
- Nem jó. Használja az előző út listáját, az a biztos, mert azt én csináltam.
Ökör.
De ha akarja legyen. Kiírtam belőle, a két kiszámított távolság között mindössze 5 tengeri mérföld a különbség. Hát ha nehezen is, de elfogadta.
És nekiáll, számol, mint a güzü, összead, oszt, szoroz, kalkulálja, mikor érhetünk Rotterdamba.
Amikor negyedszer is leellenőrizte magát, elküldi a táviratot a hajóbérlőnek, 10-én lehetünk Rotterdamban. Megnyugszik a pasi, lemegy a kabinjába.
Tíz perc múlva jön föl nagy búsan.
- Elszúrtam, Mr. Istvan. A Rotterdam-Vesme távolsághoz hozzáadtam a Vesme-Gaeta távolságot... Másfél napot tévedtem... Akkor most: No comment!

Május 20. péntek, úton. Az őrséget végig dolgoztam, folytattam a térképeket, ma egy fél fiókkal végeztem, már csak fél fiók van hátra.
Péterrel délutánonként dumálunk, feljön a hídra. Ma többek között azt mondta, hogy egy ültő helyében elolvasta a kéziratot, mert egyszerűen nem lehetett abbahagyni az olvasást. Gördülékeny, olvasmányos, jó.
Ezen felbuzdulva, most azt hiszem, be fogom fejezni.
Ma elolvastam jó hatvan oldalt az eddig megírt 152-bõl. Javítottam, hozzáírtam, húztam.
És ez jó volt, mert rámutatott néhány dologra, amit nem vettem észre, sőt apa se. Ebből is látszik, hogy minden lektornak másra áll a szeme. Na, és én is kiszúrtam valamit, ami az olvasót bosszanthatja, ha jó a memóriája, mert ellentétes dolgokat írtam le egy í-mél kapcsán.
Valóban jó, igaza van Péternek. Pedig azért nem fejeztem be, mert azt hittem, hogy elszürkült a végére.

Vito és Arturó dolgoznakMájus 21. szombat, úton. Hajnalban beszéltem Encsivel, negyed háromkor jött meg a vonal Sao Vincente-nél. Hamar befejeztük, mert este úgyis Gibraltár.
Sms hírek otthonról: Nimród elkészült a szakdolgozatával, az asszony szerint is jó, igényes munka.
Szabolcs mindenféle zh-kat és házi dolgozatokat ír.
Az adóbevallást mindkét gyerek kiizzadta határidőre (de azért azt hiszem, az anyjuk intézte el Lacinál a suliban, hogy megcsinálja az utolsó pillanatban).
Hogy miért nem lehetett velem elkészíttetni? Hiszen még ajánlkoztam is. Azt hiszem, egyszerű oka van. Még nem volt nyakunkon a határidő, még nem égett körmükre a feladat.
Én meg elolvastam a készülő könyvem kéziratát reggel hatra.
Délután befejeztem a térképek javítását, nagy kő esett le a szívemről, most minden térkép naprakész, a baj csak az, hogy most jön az ennél is utálatosabb, a világítótornyok jegyzéke és a többi kézikönyv. De ezeken csak 10 heti javítani van, míg a térképeken 24 hét elmaradás volt!
Este videóztunk Péterrel, a Sárkány csókját néztük meg. Közben telefon haza is. Nem a legjobb volt a vonal, egyszer el is ment, amikor hálózatot váltott a mobil.
A legmagasabb hőmérséklet (végre) 28 fok volt, így a tegnapi fűtés után ma beindult a légkondicionálás a lakótérben!
Az utóbbi napokban a térképjavítás után pihenésképpen leültem a székbe, és mindig elolvastam egy fejezetet a Magyar csillag Palermo egén című regényből. Így ma este fejeztem be.
Hallatlanul tetszett. Gördülékeny, olvasmányos, érdekes. És persze tanulságos is. És szomorú, mint minden, ahol egy jobb sorsra érdemes fiatalember meghal, még akkor is, ha azért, mert féllábúként nem akar élni. Bár azon érdemes lenne elgondolkozni egyszer, vajon komolyan gondolják-e, mert én bizony arra gondolok, hogy mind-mind a meggyógyulásban bíznak, s a halál gondolatát bizony elhessegetik maguktól!
Garibaldi frigyét Giovannával valahonnan ismertem, de nem ismertem rá a történetre. Lehet, hogy A királynő katonájából? Hiszen a regények összefonódnak, a szereplők itt is, ott is felbukkannak, és itt Türr az összekötőkapocs.
Ha most az anyósom lennék, akkor azt mondanám: ez az Ébner ugye ugyanaz az Ébner család… mármint Magdi unokatestvérem férje famíliája...

 




Ez egy elmaradt videó a második részből.

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS

Május 16. hétfő, úton. Nem akar az idő javulni. Ugyanolyan ramaty, mint Norvégiában volt. Illetve nem, mert ott, amikor 12 fok volt sütött a napocska, itt meg szemerkél az eső, fú a szél. És ilyen időben is találkozni vitorlázókkal! Hát nekem senki nem magyarázza meg, hogy ez kedvtelés! Szél, eső, hideg, spriccel a víz, ez minden csak nem szórakozás! Három ilyen, rettentően marhára nagyon sportemberrel is találkoztam ma a délutáni őrség alatt!
A mai vacsoráért Marekot is elküldtem volna vitorlázni...
Ököruszályt készített, és a marhája betette a tepsibe és jól összekokszolta. Száraz volt, meg minden csak finom nem. Pedig lehet belőle isteni kaját készíteni: egy kis zöldborsós, zöldséges mártás a párolt ökörfarokhoz, és az ember mind a tíz ujját megnyalja utána!
Éjszaka elkezdtem a tengerész szavaimhoz megírni a szöveget. És a szavakat is elkezdtem beírni. Eddig excel táblázatban gyűjtöttem, de most Word dokumentum lesz belőle. Izgat, hogy hány oldalnyi lesz? Szerintem olyan ötven-hetven lap körül.

Május 17. kedd, úton. Két koncert DVD-t néztem meg tegnap és ma. Egy Tina Turnert és egy Alcionét. Az előzőt majd mindenki ismeri, róla nem kell beszélni. Alcione legalább annyira jó, nem hasonlíthatóak össze, mert más a műfajuk. A brazil "mama" a szamba koronázatlan királynője. Mondjuk nem a táncnak, hanem a dalnak. Táncolni is biztosan tud, de termete miatt nem vihetné el ott is a pálmát, mert közel kilencven kilójával elég dagika. Viszont tüdeje van bőven! Az a fantasztikus, hogy milyen könnyedén énekel. Semmi erőlködés, semmi nyivákolás mint néhány csinált sztárnál, hanem azt csinál a torkával, amit akar, és amit a zene megkíván. Ahhoz, hogy élvezhető legyen amit előad, nem kellenek show elemek. Élveztem mindkét filmet, amit Vito adott.
Délután térképjavítás, ma 66 darabot javítottam ki. Nem semmi!
Öt után leültem kicsit, és folytattam apa második könyvét, a Magyar csillag Palermo egén címűt. Most csak annyit, hogy két említésre érdemes dolgot találtam:
Az a részem, aki ír, megemeli a kalapot az író előtt: igen, valahogy így kell arról írni, amiről fogalmunk sincs, pár szóban, az olvasó úgyse veszi észre. Az egészen biztosan nem, hacsak nem tengerész az illető. Mert ha igen, akkor azt dünnyögi magában, hogy: "szeretném látni én azt a tengerészkapitányt, aki tolatva (tengerészül: hátramenetben) megy embert kimenteni a vízből!".
A másik, hogy a nem Egedi, hanem Egadi szigetcsoport van Szicília északi partjainál. Ez persze mellékes, és nem von le semmit a könyv értékeiből!
Na, kibukik belőlem a botcsinálta nyelvész: azt mondjuk, hogy Szicília partjainál. Holott a magyar olyan nyelv, amelyik nagyon nem szereti a felesleges többes számokat... Szicília északi partjánál, ez az igazi, és mégis mindkettő(t) helyes(nek érzem), de az első mégis jobban tetszik...
Negyedóra alatt bekövetkezett délután, amire napok óta vártam.
Háromkor még videót is készítettem a hőmérőről azon panaszkodva, hogy az Angol-csatorna közepén ugyanolyan idő van mint a Norvégoknál volt, azaz 10 fok. És negyedóra múlva kiderült az ég, a hőmérő elkezdett emelkedni, és meg se állt 18 fokig. Este hatkor ezt írtam a naplóba!

Május 18. szerda, úton. Délutánra kezdett elromlani az idő, már ami a tenger állapotát illeti. Igaz, megfelelt az előrejelzésnek. Pár térképet lejavítottam, most nem volt nagy kedvem hozzá.
Viszont elkezdtem megírni a szótáramat, bevezetőt írtam hozzá, és egy olyan részt is, aminek a címe: "Hogyan kell mondani, és hogyan nem szabad?". Ebben szerepel a hajómotor, mint tiltott kategória. Ugyanis egy hajógép az egy igazi monstrum. Az gép, masina, de nem motor. Motorja a postásnak van, meg repülőmodellnek, hajón esetleg a mentőcsónaknak. Még a segédgépek is gépek és nem motorok. Csak akkor van helye a motor szónak, ha azt mondom: a hajó főgépe kétütemű motor. Egyébként benne van a zászló mint tiltott, meg a kapitány, aztán a tat, amit csak laikusok használnak, és a La Manche, mert mi az Angol-csatornában hajózunk.
Ja, és eddig 694 szót szedtem össze!
Délután feljött Péter.

Kineziológiáról
Elkezdte körüljárni a könyveket, amiket adtam neki (virtuálisak, a laptopomról valók). Sokat elolvasott, és egy izgatja a fantáziáját, mégpedig az Edgar Cayce-ról szóló.
- Efféle nincs több? - kérdezte. - Ami a lélekvándorlással foglalkozik?
Témánál voltunk. Elárasztottam Dethlefsennel, meg amit róla tudni kell, mert nem ismerte. Aztán elmondtam, hogy mint szakirodalommal foglalkoztam vele a legutóbbi könyvem kapcsán.
- Elolvashatom? - kérdezte. - Még akkor is, ha nincs befejezve?
Odaadtam neki, mert miért ne? Biztosan lesz okos észrevétele.
Ő kineziológiával foglalkozik, illetve egy hölgy mellett dolgozott, aki itthon terjesztette ezt a tudományt, és a 85 éves anyját kigyógyította a deréknyavajájából, amit az orvosok szerint műteni kell, de a korára való tekintettel nem vállalták.
- Éljen vele a néni... - mondták ki a kegyetlennek tűnő, de az ő szempontjukból logikus szentenciát.
És amikor az "oldás" után meggyógyult (pedig mozgásképtelen volt) úgy sírt, mint egy gyerek. (Ez nyilvánvaló, azt hiszem.)
Amit Péter elmondott a "rejtélyes" tudományról, nekem egyértelmű, hogy nincs semmi titokzatosság. Hipnoterápiáról van szó, és arról, hogy az agy mindent elraktároz, amit az élet során tapasztal, és azt (a traumát) a gyógyító előhozza. Csak a parancsközlés nem szóban történik, mint egy hipnoterapeutánál, hanem az izmok segítségével, ezért kineziológusnak hívják magukat. Egyszerűen más az interfész, ami a gyógyító parancsait közvetíti, és kész.

 




Ez egy elmaradt videó a második részből.

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS

A sunndalsorai indulás utánMájus 14. szombat, úton. Éjfélkor megbeszéltük, hogy a stabilitási számítást a Schiffko, német programmal készítem.
- Most ez miért lenne gond? - kérdeztem magamtól, csak arra nem gondoltam, hogyha a kinyomtatást is ezzel csinálom, akkor nem lehet hazudni a merülésnél. Márpedig túl vagyunk rakva némiképp! Akkor pedig valahol hazudni kell, leginkább az üzemanyagnál lehet, mert az van bőven, elég a visszaútra is, vagy harminc napi gázolaj van bennünk.
Az is baj ezzel a programmal, hogy a nyolcvanas évek végi számítástechnikai fejlettséget tükrözi, egy 286-as processzorra írt DOS alatt futó program (valószínűleg az 1.0-ás Clipperrel készülhetett, aminél én is korszerűbbet használtam amikor még írtam a programokat a MAHART Számítástechnikai Osztályán.) Szóval elavult, nehézkes kezelni, és természetesen nem lehet manipulálni a bemenő adatokat. És ami csúcs, zabálja a papírt. Beírok egy bemenő adatsort, erre a marhája kinyomtatja. Ha meg azt az opciót választom, hogy nincs printer, akkor meg nem tudok nyomtatni.
Elhagytuk a norvég fjordotFirnyákos programozók készítették!
És ami az igazán baj, ez a hivatalos rakodási programunk.
No, majd csak rábeszélem Dariuszt arra, hogy ne szőrözzön annyira… Mert igazándiból az a baj vele, hogy egy született bürokrata, mindent katonásan és kockásan és csak az előírásoknak, de ami a nagyobb baj, a lehetséges jövőbeni elvárásoknak megfelelően akar csinálni.
- Mi lesz, ha egy surveyor nem fogad el mást, csak a Schiffko programot?
Erre csak azt tudom mondani, hogy semmi. Elfogadják. A hajó utóbbi öt évében nem használták az adatok kinyomtatására, és egy chiefet se fejeztek le (legjobb tudomásom szerint).
Marek szuper mákos zsömlét készített az eintopf mellé!

Marek zsömléiMájus 15. vasárnap, úton. Fabrikálom a honlapomat. Megcsináltam ennek a naplónak az oldalát, innen apránként felviszem.
Kaptam Vitotól egy Tina Turner DVD-t, a londoni koncertjének a felvételét. Fantasztikus egy mamóka! Ma már négy után virradt. Ez azért elviselhetőbb! Ne gondold, hogy a félórás éjszakát könnyű megszokni! Azért nem zavart különösebben, mert lehajtottam a páncélablakot és besötétítettem. De az hülye egy érzés, hogy kinézel, olyan világos van, mint délután, aztán már tizenegy is elmúlt. Egy idő után már nem vagy képes megsaccolni, mennyi az idő. Megbolondul a természet adta időérzéked.

Szerencsénk volt
Az Ekofisk olajmezőhöz délután, három után érkeztünk (Beszúrás 2024-ből: az olajmezőre telepítve van egy mobil adó-vevő, vagy mi a franc, és ezért a körzetében lehet mobilálni...). Amint bekapcsoltam a mobilt, azonnal csöngetett, prittyegett, tudtam, Encsitől kapom az üzenetet. Úgy látszik, ő is, mint én, még a tegnapelőtt bűvöletében van, mert felidézte a 29 évvel ezelõtt történteket, amikor megismerkedtünk.
A fiaim is nosztalgiáztak, a Margit körút mindkettő emlékezetében élénken él.
Telefonálás közben lementem Dariuszhoz, szóltam, hogy jó vonal van. Hálásan köszönte, mert így egy kicsit ő is otthon tudott lenni, mert nagy családi ünnepük van, az egyik lánya (azt hiszem a kisebb) ma volt elsőáldozó. Azon megjegyzem csodálkoztam, hogy ő azon csodálkozott, hogy van telefonvonal az Északi tenger kellős közepén. Hiszen ezelőtt norvég cégnél dolgozott. Persze lehet, hogy nem esett nekik útjukba annyiszor az Ekofisk. Írtam CD-t a két matróznak. Manu, aki most otthon van, még a múltkor szerzett két CD-t zöld-foki szigeteki zenével. Vito kérdezte, hogy fel tudnám-e nekik írni CD-re?
Megnéztem, benne volt mindkettő a laptopban, hát miért ne? Nem igaz? A négy CD-t megírni fél óra se volt, és ha örömet tud az ember szerezni a másiknak, akkor miért ne tegye?
Odaadtam Vitónak, aki vigyorogva köszönte meg, miközben eltette őket.
Délután fejtágítást tartottam a hídon. Amikor vége volt, hallom, hogy Vito, mint gondos papa a fiának, kreolul mondja Arturónak:
- Köszönd meg a chiefnek a CD-ket.
- Chief, köszönöm a CD-ket! - mondta a fiatalabbik matróz szófogadóan. Nyilván nem gondolták, hogy értettem, amit egymás között beszéltek.
Szeretem őket, jól kijövünk, jó dolgos matrózok, ketten abszolút karbantartják a hajót minden gond nélkül. Este elkértem Arturo hajvágóját, és levágtam a sörényem. Most van 3,8 milliméternyi hajam. Mire hazamegyek, pont jó hosszúságú lesz! És nem is nagyon egyenetlen!

 




Ez egy elmaradt videó a második részből.

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS

Május 12. csütörtök, Sunndalsöra. Kicsit fárasztó nap volt, de ez nem a munkának köszönhető, hanem annak, hogy megint kimentem. Tízkor a barba húzott ki, addig én felhívtam apát, és ebéd után én voltam a soros.
Lemértem, nekem a városközpontig pontosan fél órát kell gyalogolni, normáliséknak ehhez kb. a felére van szükség.
Ilyen kis virágtól tarkállot az útmenti gyepElső utam a fotós boltba vezetett. Mondom a főnök úrnak, hogy USB kábel kell a Fujimhoz. Hiába keresett szegény, nem talált, már kezdtem elszontyolodni, amikor felderült a képe, és előbányászott egy XD kártyaolvasót. Mivel a gép XD kártyát használ, ez pont olyasmi valami, amit kerestem. Ötven dollárból kaptam vissza húsz koronát.
Első örömömben bementem a szomszéd üzletbe, és vettem két DVD filmet, mindkettőt magyar hanggal, mert azt hiszem, mi sem természetesebb, minthogy Norvégiában a filmeket angol, norvég és magyar hanggal árulják. Ennek Nimród fog örülni, mert jó a norvég nyelvtudásának fejlesztése céljából (hú de jól kimagyar fejeztem).

Mire jó a lyukas korona?
Innen a könyvtárba mentem.
Most figyelj: ez a kisváros jó ha ötezer lakosú. Olyan könyvtára van, hogy az ezer nyelven (de norvégul és angolul biztosan) beszél. Elegáns, internet, meg recepciós pult no és a bejáratnál egy bölény (kitömött) és minden amit akarsz: hatalmas üvegfalak, gyönyörű festmények és fotók, és rengeteg könyv.
A recepciós hölgyet - lehetett olyan nyugdíj határán, (a kánya rúgja meg, én is ott vagyok!) -, meg akartam kérdezni beszél-e angolul, de nem volt pofám hozzá. Egyszerűen lerítt róla hogy igen. Szóval csak kérdeztem.
- A kikötőben azt mondták, hogy itt van nyilvános internet.
- Igen. Ha elég tizenöt perc, és csak í-mélezni akar, akkor ingyenes. A többi gép foglalt - mutatta, és valóban, három, -- hogy is mondjam csak --, szóval afronorvég ült az asztal körül. Ez engem nem zavart.
- Pompás, hiszen pont erre van szükségem. - mondtam. Gyerünk a géphez, gyorsan letöltöttem R. Tamás levelét amit a fiam átküldött a gmail-es címemre, a bibi akkor ütötte fel az ő kis fejét, amikor lemezre akartam írni. A floppyegység nyilván nem volt jó, mert csak azt volt hajlandó mondani, hogy tegyek be egy lemezt, holott már régen bent volt, beljebb meg nem ment.
- Baj van asszonyom, nem tudom lemezre írni az í-mélt. Nem lehet kinyomtatni?
- Dehogynem! - mondta a kedves hölgy. - Ott a nyomtatónk - és hátra mutatott az irodába.
Hamarosan hozta a három oldalt.
- Hat korona... - mondta a világ legtermészetesebb hangján, én pedig süllyedezni kezdtem a föld alá, mert nem volt annyi pénzem se. Gyorsan előkaptam a tárcámból egy egy dollárost.
- Ez hat korona harminc... ha elfogadja... norvég pénzem csak két korona van - mondtam és előkaptam a két egy koronást.
Kedves mosoly.
- Akkor két koronába kerül!
Így most nincs egy lyukas norvég koronám se, pedig kettő is volt. (Mert az egy koronás közepén egy lyuk van, mint hajdan a mi két filléresünkön, amivel én még fizettem!!)
Egyébként belenéztem az í-méljeimbe, két érdekeset találtam:
Valaki a honlapomról írt, valami ilyesmit:
"Tisztelt uram, a keresőbe beírtam azt a szót, hogy "zagyik" és az ön honlapját adta ki, az alábbi szöveggel: "Én nem Isten léte ellen vagyok, hanem az efféle idealista-materialista-ezoterikus zagyik ellen.". A kérdésem az, hogy a zagyiknak mi a jelentése?"
Mélyen a rakpart alatt vagyunk a berakás végénSzóval valami effélét kérdezett.
Buta voltam, hogy nem válaszoltam, de azt hiszem, túlléptem volna a tizenöt percet.
A másik pedig B. Ákostól jött, aki egy személyes találkozót szeretett volna velem, mert úgy határozott, hogy Írországban akar a tengerész akadémián tanulni. Ő már régebben megkeresett azzal, hogy tengerésztiszt szeretne lenni, hogyan kezdjen hozzá?
Valami nem gömbölyű a telefonkártya körül, mert marhára fogynak a percek róla. Nem baj, mindenképpen megéri az árát.

Május 13. péntek, Sunndalsöra. Korán, kilenckor telefonáltam haza, mert megváltozott a menetrend. A pilot egyre jött. Fél tizenegykor kész volt a berakás, csak azért indulunk ilyen "későn", mert háromnegyed egykor érkezik a busz Kristiansundból.
Arturo pecázik Freie elõtt horgonyonOtthon vacakol a komputer. Megint "elment" az internet. Ez havonta egyszer előfordult, akkor mindent lekapcsoltam, mindent kihúztam, majd vissza, s ha még mindig gond volt, akkor megismételtem. Elismerem, ez nem a legszakszerűbb elintézési módja az ilyen hibák kijavításának, de eddig bejött. Most viszont azt ajánlottam, hogy hívják el K. Pistát, aki mégiscsak ért hozzá. Ez azóta van, hogy vettem egy routert.
Az út eseménytelennek tűnt az olajozóhelyig, de aztán Freie szigeténél horgonyt kellett dobni, mert nem volt szabad rakpart a töltőállomásoknál. Fél nyolckor így is kikötöttünk, és mehettem pihenni. Fél kilenckor már ágyban voltam.
Elalvás előtt még felidéztem a huszonkilenc évvel ezelőtti történéseket: Zuglóban szabad pártnap volt (és a párton kívülieknek az iskolából kötelező volt elmenni) és utána Encsi eljött a Fáskörbe, hogy megismerjük egymást...

 




Ez egy elmaradt videó a második részből.

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS

Déli napfelkelteMájus 11. szerda, Sunndalsöra. Délelőtt mászkáltam a kikötőben. Vittem a kamerát, és levideóztam mindent. Aztán lejött a barba a partra, néztünk egy merülést. Visszafelé sétáltunkban majdnem letartóztattak. Jön a foreman:
- Captain, magán nincs sisak, ez kihágás! Az igaz, hogy a chifen van, de õ meg videózott, ami tilos, most mit csináljunk?
Persze most a barba járt úgy, mint én Antwerpenben, amikor bevertem a fejem. Mindig viseli ő is a sisakot, csak most nem. Nyilván nem csinált a foreman ügyet belőle, és én is megúsztam egy felfüggesztett ejnye-bejnyével, de a jövőben tartsam szem előtt, hogy tilos filmezni.
Körbevesznek a fantasztikus hegyekTeljesen a szemem előtt fogom tartani, és nem fogok videózni, ígértem.
Örömmel láthatjuk, hogy itt azért van éberség kérem… Erre még Bokor Gyuri is azt mondaná: - Ez igen!

Holnap könyvtárba megyek
Nem azért, mert kölcsönözni akarnék könyvet. De délután felmentem a foremanhoz, és kikérdeztem, honnan tudnék internetezni.
- Nekünk van, de nem a maga részére! - kedveskedett. - Azt hiszem, a könyvtárban van ingyenes internet, bárki igénybe veheti... - mondta, hogy lássam, azért nem neheztel!
Szépen megköszöntem, és megígértem, holnap kimegyek, ma azért nem, mert pihentetem a lábam a tegnapi strapa után.
Ma is csak délután háromig raktak.
Vége a gyakorlatnak, kiemelik a csónakotNem csak mi tartunk gyakorlatokat, a gyár is. Ma fél órát állt a munka, mert "mentőcsónakgyakorlatot" tartottak a melósok.

Elefántgyár vagyunk
A délelőtt azért nem volt ám olyan sima...
Ugyanis ballasztolás van, és az firnyákos feladat, így gondolom, ezt nem bízhatja Dariusz kettőnkre, ezért negyedóránként tárgyaltuk meg, hogyan is állunk, melyiket szívja Péter, aztán hogy a trimm nem elég, álljunk le, de ha a rakodás következtében megint megfelelő lesz a trimm, akkor ne felejtsük el folytatni, és főleg szondázzuk le a tankokat, hogy tudjuk mennyi van benne, és nem maradhat sok, mert akkor... de maradhat összesen mondjuk öt tonna, mert az...
Kezd tele lenni a hócipőm a barba állandó jobbantudásával, az állandó aggódásával, az állandó felelősségével, az állandó túlbiztosítással, és főleg az elefántjaival, mert annyi elefánt rohangál már a hajón, hogy alig látunk ki tőle, pedig nemrég még csak bolhák voltak.
A szegény pasi egy óriási, két lábon járó gyomorgörcs.
Mindentől majrézik, mindenért aggódik, csupa vibrálás, mindenkinek az idegeire megy pedig alapjában véve jóindulatú...

Telefon
A telefon az jó dolog. Csak a baj az, hogy kell hozzá egy telefonkártya. És azt tegnap nem tudtam venni. Viszont ma Vito hozott. Ugye ez száz korona., ha euróban számolom akkor tizenegy, ha dollárban akkor picit több, mint tizenhat. És amikor beütöttem a számot, akkor azt mondja a bájos női hang:
- Fourhundred and twenty minutes - azaz négyszázhúsz percem van, amit lebeszélhetek. Ez nem is tűnik soknak, de ha átszámolom, akkor már hét óra, és kinek van annyi szája?
Ebből mintegy ötven perc került lebeszélésre, sajnos nem több, mert a barba kilencre jött telefonozni, hát abba kellett hagynom.
Próbáltam hívni a hugámat, de Zalaegerszeg nem Magyarország, így azt nem kapcsolta. De Péter szerint Mezőkövesd se, mert azt se lehetett hívni. Ezek szerint csak Pest és a három mobil hálózat tartozik kis hazánkhoz Norvégban...





Ez egy elmaradt videó a második részből.

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS

Május 8. vasárnap, úton. Jó ramaty lett az idő. Félpofáról jön, a hajó csavarja magát, a reggeli őrség végére tengeribeteg lettem, a kabinba érve ledobáltam a ruháim, nem néztem mit hova, és az ágyba zuhantam.
Viszont tizenegy előtt megriadtam, hát felkeltem, zuhany, borotválkozás, és beírtam a komputerbe az éjszakai őrség alatt összegyűjtött tengerész szavaimat. A délutániban is ezzel foglalkoztam, mert annyira lityegünk, hogy másra nem volt lehetőségem...
Ma összeszedtem vagy 60 szót! Ezzel túlléptem a hatszázat! És K. Péter azt mondja, hogy negyvenegy neki is összejött (abból pár biztos benne van abban, amit már beírtam, mert amit mondott, azt felvettem (tütyő, sirkeci, stb…) Most vettem fel az arab eredetű szavainkat, a sufti - nézd, az eszma - hé, figyelj!, vagy hé, öreg! és a suftiment - spicli, ügynök, figyelő.
Egy napot késünk, ha késének lehet nevezni a barba túlzottan optimista előre számítása szerinti hétfő délutáni érkezést.

Hajnali fél három, és világosodikMájus 9. hétfő, úton. Alig volt éjszaka. Az őrségváltáskor éjfélkor még nem volt sötét, egyre lett éjszaka, fél háromkor már virradt, s háromkor világos volt. Hiába no, északra hajózunk. Azt hiszem, a Kossuthot emiatt se lehetett reggel fogni. A fél ötös hírek úgy ahogy jöttek, de a többit már nem lehetett hallani, Kuvaitot, vagy melyik arab adót, viszont nagyon tisztán és harsányan, hogy a fene egye meg, remélem ebből nem lesz diplomáciai bonyodalom...
Nappalra elcsendesedett a tenger is, szép, napos időnk van, a hőmérséklet is két fokot emelkedett, így most 12 C volt délben.

Május 10. kedd, úton, Sunndalsöra. Éjfélkor nem tudtam a barbát rábeszélni, hogy menjen aludni. Nyilván nem tudja a révkalauz beszállításának felelősségét átruházni egy holmi elsőtisztre. Azt hiszem, ez volt az utolsó alkalom, hogy felajánlottam a munkamegosztást. Ha neki ez jó...
Így aztán, sarkosan, katonásan eljárva fel tudtuk venni a pilotot Gripnél, ez nyilván csak azért sikerülhetett, mert Dariusz nem feküdt le, hanem személyesen megvárta.
Utána viszont elment aludni, de meghagyta, bármi van, keltsem fel.
Kár, hogy nem volt semmi, mert Isten bizony szívesen kirúgtam volna az ágyikóból.
Viszont a pilottal jól eldumáltunk.
Kérdezte, hogyan érzem magam, mint EU-s állampolgár. Erre nyilván az ember az igazat válaszolja, hogy: szarul.
- Megértem chief... - mondta. - Ez egész semmi másra nem jó, mint hogy a gazdagok még gazdagabbak lehessenek.
- Ezt én úgy fogalmaznám, hogy fehér négerekre és piacokra van szüksége a nemzetközi tőkének, ezért bővítenek. - válaszoltam, és ezután még szidtuk egy kicsit a globalizációt, sajnálkoztunk a nemzeti értékek lerombolásán, a hagyományok eltűnésén
A gyári rakparton egyedül állunkHáromnegyed hatra el is felejtettük a manővert. Hatkor már aludtam.
Délben viszont attól rökönyödtem meg, hogy raknak. Ugyanis erről egyáltalán nem volt szó. Úgy szólt az információ, hogy csütörtök reggel kezdik, és pénteken négykor indulunk.
De aztán nem lett nagyobb dolgozás felmutatva, mert vagy háromszáz tonna berakása után a melósok szépen leléptek, igaz az eső is szépen esett, de ez máskor nem szokta az ittenieket zavarni.
Ami még nem történt meg velem:

Kimentem Sunndalsörába
A lényeg, hogy végre ki tudok menni a városba. Voltam itt jó párszor, de a kerítés túloldalára sose sikerült kerülnöm.
A hídnál, már visszaútonVito elmagyarázta, hogy ha kimegyek, menjek egyenesen, amíg egy hídhoz érek, ott forduljak balra, elhagyok egy iskolát, majd lesz egy Mix üzlet, ott árulják a nemzetközi telefonkártyát.
Ez egyszerű.
Péterrel kimentünk.
A kikötő után csak egyenesen, vártuk, hogy mikor érkezünk a hídhoz. Hát azt nem találtuk, viszont Sunndalból sikerült kimenni, a városjelző tábla elhagyása után úgy döntöttünk, hogy üzlet legközelebb a következő faluban lesz csak, ha erre folytatjuk. Akkor forduljunk vissza.
Vissza a központba. Ott a főutak kereszteződésénél láttunk egy hidat, menjünk arra, bár ehhez 90 fokban be kellett fordulni, ezt semmiképp se lehet "egyenes menésnek" nevezni. Át a hídon, balra el, takaros utca, battyogunk, battyogunk. Egy lakóparkon mentünk keresztül, elhagytuk a lakott település vége táblát...
Visszafordul az okos tengerész.
Na, majd a hajón jól elküldöm Vitót a jó büdös fenébe, de a minimum, hogy rajzoltatok egy térképet vele.
Bődületesen elfáradt a lábam...
Hm, a térkép azt mutatta, hogy mintegy 150 méterre voltunk az üzlettől, amikor visszafordultunk.


 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS

Május 7. szombat, úton. A hajnali őrségben jól elfáradtam. Éjjel egytől reggel ötig a térképeket javítottam, ez pedig 4 órányi ácsorgást jelent, ami a vacak lábamnak meglehetős terhelés.
Így most a naplóírást felfüggesztjük és megyek alukálni.
Hogy ne legyen aszimmetrikus a napom, a délutáni őrséget is ezzel töltöttem, így aztán meglehetősen elfáradt a lábam este hatra.

Marek zsemléjeMuszáj valamit elmesélnem:
Mindenki tudja, hogyan tud a gondolat csapongni, és milyen, időben és térben mérhetetlenül messzi eseményeket, történéseket képes egy tizedmásodpercbe sűríteni. Tehát ebédelek, és ma, lévén szombat eintopfot tett az asztalra Marek. És hozzá az elmaradhatatlan mákos zsemle. Nagyon csábító, ahogyan aranysárgán illesztik magukat a tálon, érezni a frissen sült péksütemény illatát... Erős vagyok, nem veszek belőle.
Azt mondom magamnak, van itt fekete kenyér, én azt eszem, ha kell (mert nem hizlal)... A gondolat hazaszáguld, már az óbudai szupermarketben állok a kenyeres gondoláknál, ahol ez a típusú német fekete kenyérből negyven deka 280 forintot kóstál, tehát nem engedem meg magamnak otthon... A gondolat visszaszáguld az ebédhez: ha már ilyen drága kenyeret ehetek itt... újabb ugrás, de most 1990 március 11-ére, pontosan 15.30-ra:

Kihajózási ebéd

Tehát a fenti dátum, és Rotterdamban vagyunk. Hazamegy az M/S Dina teljes személyzete, mert az olasz tulaj lengyeleket hoz a magyarok helyett. Illetve nem, mert parancsnoknak J. János jön vissza, aki innen ment haza még az ősz elején.
Március 10-én átadás átvétel, és mindenki kiszáll. Igen ám, de repülőjegy csak 12-re van, hát szállodába megyünk. Na, ez csodás, szeretem az ilyet, bent lenni egy világváros központjában, és egy teljes napom van a mászkálásra, a nézelődésre, a szájat tátásra...
Szobatársam F. Feri volt, az elsőtiszt (de lehet, hogy én voltam Feri szobatársa, majd kell kérdezni, ő hogyan emlékszik…), én a Dinán második tiszt voltam.
Érkezéskor tájékoztatás: teljes ellátást kapunk a hotelben, de ebédre nincsenek felkészülve, az étterem csak este ötkor nyit, ebédelni holnap a bárban lehet, 15.00 után, de csak hidegtálak vannak. Na és, miért lenne baj, az a fő, hogy ehessünk valamit, nem?
Az esti étkezés hamar eljött, mi későn keveredtünk le, az alábbi párbeszéd zajlott le a pincérrel, miután leültünk:
Azt tudni kell, hogy csak a szállóvendégek részére főznek, és csak két menüt.
Pincér: - Jó estét, a mai menü hal á lá akármi és marhasült á lá bármi… mit hozhatok?
Miután megbeszéltük, hogy marhát kérünk, a chief mondja:
- Marhát kérünk á lá bármi módon...
Mire a pincnök: - Sajnálom, elfogyott, már csak hal van á lá akármi módon.
Akkor meg minek kérdez a marhája!
Na, de nem ez a lényeg. Másnap városnézés, még egy korai ebédre is beültünk Ferivel egy csillogó-villogó indonéz önkiszolgáló étterembe, de mivel nem kíméltük magunkat a mászkálásban, már igencsak ránk fért a szállodai hidegtál is. Mire lementünk a bárba, addigra már többen ebédeltek a kihajózók közül, szépen körbe ülve a bárpultot.
És milyen a tengerész? Ha látja, hogy a másik jót eszik, akkor csak rábök a szomszéd tányérjára, és azt mondja a kedves hollandus bárkisasszonynak:
- Én is olyat kérek.
A kis hölgy mosolyog.
F. Feri is bök: - Nekem is ugyanazt.
A hölgy mosolyogva tálal. Azért ez nem semmi: lazac és kaviár, pirítós meg kék sajt, szalámi és prágai sonka, ízléses, finom, és elég... Eszünk, közben mások is érkeznek.
- Jó amit esztek?
- Persze...
- Mi is azt kérünk.
A hölgy vigyorogva hozza, és jó étvágyat kíván.
Mind a tizenkilencen ugyanazt a hidegtálat kértük. Az egyik matróz (Sas őrmesternek hívtuk a hajón) fejtette meg a hölgy vigyorgásának okát.
- Én jöttem elsőnek -- meséli -- Leülök. Kérdi a csaj, hogy mit hozzon? Mondom neki, teljesen mindegy, de a legdrágábbat adja, mert az olasz tulaj fizeti...
Ettünk tizenkilenc 45 guldenes hidegtálat.
Ennyi.
Ez a történet ugrott be arra, hogy ha ehetem a hajón drága fekete kenyeret, akkor miért egyek "olcsó" zsömlét? Amiről este (amikor mégiscsak elcsábultam) kiderült, hogy belül szalonnás, vastag, nehéz a tésztája. Arra jó volt, hogy a jövő szombaton nem úgy nézem majd, hogy milyen kár, hogy nem ehetek belőle...

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS

Május 5. csütörtök, Antverpen. Szép napos reggelre ébredtünk. Az éjszaka nem a legjobb volt, mert háromkor bejelzett a tűzjelző rendszer, most a változatosság kedvéért a gépházban. Milyen jó, hogy "megcsinálták" Lengyelországban, mert amíg nem nyúltak hozzá, jó volt, és nem adott hamis riasztásokat. Egész nap nyugi.
Javítom a térképeket: az útra, azaz Sunndalsöráig, és utána le Lisszabonig megcsináltam, ez még istenes, de majd jönnek a nem használt térképek, mindegyiken összegyűlt a javítanivaló, mert senki nem foglalkozott vele. Az aranyos az egészben az, hogy a barba azt mondja:
- Ha kikötőben vagyunk, Mr. Sekeli csak a publikációkkal foglalkozzon, mert el lett hanyagolva.
Ebben igaza van. Van egy 5 millió forintos kérdésem:
- Ugyan ki tehet róla, hogy nincsenek javítva?
A lehetséges válaszok: A. Gipsz Jakab; B. Weisz Gizi; C. Én; D. Ő, aki előttem volt első tiszt.
Azt mondják, holnap szeles, esős idő várható.
Próbálkozom a flash programozással, irtó nehéz így magányosan, mindenféle vezetés nélkül. De azért már rájöttem néhány dologra, egy primitív kis filmet, néhány alapfunkció felhasználásával már el is készítettem...

Nyitható híd zárja le az öblöt, ahol állunkMájus 6. péntek, Antverpen, úton. Reggel nyolcra ígérték magukat, és meg is jöttek. Amikor megláttam a mobil darut, kezdtem igazat adni a fickónak a free shopban, hogy délre kész lesz a kirakás. Idegördült mind a huszonnégy kerekén, megmutatta a popsiján levő feliratot, miszerint 23 méteres sugarú körben 100 tonna a teherbírása, azon felül csak ötven. Hát most mit mondjak?
Semmit.

Délre úgy kiraktak, mint a pinty! Négy óra 3500 tonnához!
Kis bibi volt a ballasztolás körül Dariusz szerint, mert amire kiraktak addigra nem teltek meg a tankok. De ez olyan dolog, hogy ha óránként hatvan tonna a kapacitás, akkor ha a fejem tetejére állok is, egy 210 tonnás tankot nem lehet egy óra alatt feltölteni. Ez meg állandóan ott rohangált, és leste, hogy túlfolyik-e már? Hát persze, hogy nem… Szegény feje, azt hiszem, hamar gyomorfekélyes lesz, ha így folytatja az idegeskedést a hajó miatt (és főleg olyan dolgok miatt, amire nincs befolyással).

Jaj nekünk!
Na, aztán sikerült neki egy pöttyet belemásznia a lelkivilágomba. Ugye ő most negyvenhárom éves. Ez tény, erről senki se tehet, kivéve a Jóistent, aki erőben egészségben megtartotta. Nos Péterrel beszélget a folyosón amikor arra megyek, kiderült éppen arról megy a duma, hogy minket hogyan szólítson.
- Captain, ha nekem azt mondja, hogy Mr. Péter, akkor én magát Sirnek fogom szólítani.
- De én nem vagyok angol! - vigyorgott jókedvűen.
- Mi meg nem vagyunk misterek... - mondom. - Szólítson Péternek és Istvánnak.
- Jó, jó - szabadkozik -, de én 1962-es születésű vagyok, maguk meg 1948-asok, és csak úgy tegeződni az nekem kényelmetlen!
Magyarán jól lebácsizott minket egy negyvenhárom éves pasi.
Hát ne rúgja meg a macska?!
Milyen világban élünk, mi? Tessék tudomásul venni, hogy még idős se vagyok! Az majd hatvan fölött lesz az ember!
Na, azért!
Megjött, hogy Gaetába megyünk, ez Olaszország nyugati partján levő kikötő Fiumicino és Nápoly között. Jó lesz, mert így több mint 10 napos menet elé nézünk. És ha még azt is hozzáveszem, hogy a sunndalsörai rakomány csak szerda reggel lesz kész, és hétfő délutántól kedd estig horgonyon leszünk, akkor minden perfekt!
Tíz körül meghozták a cuccot a Sunny Európától, a memóriakártyára 818 darab 2 megapixeles képet tudok tárolni, ez több, mint elég a hat hónapra! Délre jól elfáradtam, de kicsit le tudtam ülni ebéd után, ami szerencse volt, mert háromkor indultunk. Ráadásul úgy, hogy háromkor dobj el mindent!, és utána negyed hatig szerencsétlenkedés, ácsorgás, várakozás zsilipre, zsilipelés, és végül indulás a Scheldén.
Így aztán nem csoda, ha hétkor már dög fáradt voltam.

Én vagyok az "ez"
A délutáni őrségből még jutott háromnegyed óra. Valószínűleg nem úgy nézhettem ki, mint egy ötórai teára induló angol gentleman, mert a pilot rám nézett, és megkérdezte a barbát:
- Ez a személyzethez tartozik?
Nem azt kérdezte, hogy "he", azaz ő, hanem "this", azaz ez...
- Persze, ő a chief - lelkendezett a barba. - Jó ember, még saját honlapja is van!
Ne ez újdonság. Mármint az, hogy azért vagyok jó ember, mert van honlapom. Viszont ezek után a pilot is megenyhült irányomban, főleg amikor az is kiderült, hogy ráadásul még én is fejlesztem! Ezután elmentem egy ellenőrző sétára a deckre, és a fejem fogva jöttem vissza. Sikerült jól bevernem egy kiálló vasba a raktárkeret mellett.
Ja, egész nap védősisakban voltam, csak most vettem le, és lusta voltam érte visszamenni! Ilyen az én szerencsém!

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. MÁJUS

Május 1. vasárnap, úton. Milyen érdekes: nekem május elseje sose volt, és sose lesz ünnep, mert mindent látok benne, csak azt nem, ami valójában kéne legyen: a munka ünnepét. Örök életre elvették ennek a napnak a szépségét, az emelkedettségét a szocializmusban a kötelező felvonulással.

Most beszéljünk a komputerről
bár ez nem vers... és érteni a humort ebben csak az érti, aki olvasta Nimród fiam "verseit" hétéves korából.
Péter felfedezte, hogy van egy kiselejtezett komputer a hajón. Hiába mondtam neki, hogy nem jó, ezzel a pasival nem lehet értelmesen beszélni, mert fogja magát és a gépet és megcsinálta, csak azért, hogy ne nekem legyen igazam...
Így most van neki egy komputere.
Igaz, hogy Windows Millenium van rajta, ami a még a Microsofttól is egy kalap szar, de mit lehet tenni? Szegény gépész Microsofttal főz, nem igaz? Azért adtam neki egy Open Office-t, meg egy Total Commandert, hogy tudja használni is a masinát, ne csak nézni. Nyomtatóval nem szolgálhatok (az kell nekem). Egyébként azt mondja, hogy a monitorkábel csatlakozójában három érintkezõ deformálva volt, ezért nem volt kép, azaz a monitor nem volt csatlakoztatva, hanem csak "bevandáldugva"... És az elment színek is csak beállítás kérdése volt.
Neki!
Ja, azt is elmesélte, hogy pár évig számítástechnikát tanított, így persze könnyű meghardverni a hibákat, meg jó az a gép és efféle dumákat elereszteni...
Odaadtam a szlengszótáram, erre azzal jön, hogy bandázs... Ja, ezt is használták, valószínûleg a gépészek... meg, hogy tütyõ (török), na ez felháborító, ennek a szónak az én agyamból kellett volna kipattanni! Meg olyan beszédet is mondott, hogy Mérihauz, na de erre már én mondtam, hogy Hagyma tér!
Olajtengeren hajózunk. A magasnyomás még mindig magas.

Május 2. hétfő, úton. Alakítgatom a honlapom. A flash-sel egyelőre semmire se jutottam, de azért kitaláltam mást, készítek egy korszerűbb menürendszert hozzá.
Délutánra beködölt, az orrunkig se láttunk.
Beszéltem a családdal, egészen 0 forintig. Így lenulláztuk a számlám. Kezd fájni a nagyujjam körme a jobb lábamon. Érzem, amint megint benő a húsba… A franc, aki megeszi. Elolvastam a

Kétfelé folynak a vizek
című regényt. Érdekes látni, hogyan megy egy alkudozás Bethlen Gábor és Ferdinánd között a koronáért, egy békekötés keretén belül, hogyan srófolják az aláírás és a korona árát...
(Ahelyett, hogy elővennék a mobilt, jegyzőkönyvet szerkesztenek, leveleket írnak, lovas futárokat szalajtanak, és azután várakoznak... A két küldöttség együtt, az érsek úr pincéjében, óriásit zabálnak Európa - az akkori világ - legnagyobb boroshordója árnyékában.)
Valóban érdekes amit a habánokról vagy más néven az anabaptistákról, a bemerítkezőkről, a felnőtt korban keresztelkedőkről olvashatunk... Róluk sok érdekes dolgot lehet megtudni, például a habán szó etimológiáját: ők azt mondták: Haus haben, de Nikolsburgban a csehek ezt elferdítették úgy, hogy nekik könnyebb legyen kimondani, és a habenből habán lett.
A könyv elején megjelenik két olasz művész, kedvesek, könnyedek, igazi latinos temperamentummal, szeretni való figurák...

Május 3. kedd, úton. Olajtenger, sűrű köd, hideg, majd napsütés, délben 9 fok, délután ötkor 19, szóval dühöng a szeszélyes, no nem április, de tavasz. Bár Németországban tegnap nyár volt, sose mértek még Potsdamban május első napján 32,4 fokot! Dariusz egész úton az érkezés körül aggódott. Nem akar az első útján rosszul bemutatkozni a hajóbérlőnek, mint parancsnok. Ezt elhiszem, elfogadom. De azt nem, hogy elsőtisztként nem látta, hogyan mennek a dolgok, és fél óra ide, húsz perc oda nem oszt, nem szoroz. Ő pedig erősen. Állandóan oszt, szoroz, és aggódik, hogy szerda hajnali ötre megérkezünk-e a pilotállomásra vagy sem? Kész ideg a pasi. Nem nagyon hiszem, hogy túl sok parancsnoki gyakorlata lenne, ahhoz képest túlontúl precíz. Még semmit se csinál rutinból...
Elsőtisztként, úgy látom, kissé laza volt, mert amióta eljöttem, egyetlen notice to mariners nincs bevezetve a nyilvántartásba, és nem is dolgozott fel egyet se, így most lesz két hónapig munkám, hogy belerogyhatok délutánonként a térképjavításba. Kíváncsi vagyok, mikorra érem magam utol vele.

Amikor a hülye megússza...
A délutáni õrségben végig köd, pára és rossz láthatóság volt. Négykor egy bizonyos M/V Midjur nevű hajót elkezdtek hívni a 16-os VHF csatornán.
Midjur nem válaszol.
Egy őrhajó volt, aki hívta, mert szeizmikus kutatásokat végeztek, és egy vontatóhajó egy 3,5 mérföld hosszú (6,5 km.) kábelt vontatott. Az őrhajó a kábel végénél volt. Ha most én vagyok a Midjur hídján, gondolhatom, hogy két hajó között van 3,5 mérföld, akkor biztonságosan elmehetek köztük. Azt hiszem, a chief fogta magát, és lement a hídról az őrség átvétele után, hisz biztonságos az út.
Öt előtt tíz perccel már a vontató is és az őrhajó is percenként hívta:
- Midjur, Midjur, Midjur, itt az őrhajó, azonnal változtasson útirányt, veszélybe rohan... - mondta az őrhajó ügyeletese.
- Midjur, Midjur, Midjur, itt a kábelvontató hajó, változtasson útirányt veszélybe rohan, átvágja a kábelem és tönkreteszi a saját hajócsvarját...
És Midjur hallgat, nem csinál semmit, a chief nyilván valahol kaszinózik... És az ilyen felelőtlen tengerész (vajon megérdemli a tengerész nevet?) megússza. Öt előtt tíz perccel válaszol a hívásra, persze erős orosz akcentussal (hát az orosz és az ukránt nem tudom megkülönböztetni, de végül is mindegy) és elfordul (gondolom a kutatók legnagyobb megkönnyebbülésére).




 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. ÁPRILIS

Április 29. péntek, Muuga, úton. Nyugiban ment éjjel a rakodás. Reggel hatkor elmentem alunni, hát nem kellett ringatni.

Fogós, ravasz matekpélda...
Délben azt mondja a barba:
- Mr. Sekeli, két sort teszünk hátra, és négyet előre, és kész a berakás.
Hát ezen nincs mit nem érteni. Sőt, feljött a raktárból a rakományellenőr, és mondja:
Napfelkelte Muugában- Elől kicsit gondban leszünk, összesen van hatvan darab, ha négy sorba akarjuk rakni, akkor 15-öt kellene egy sorba tenni az eddigi 12 helyett.
- Rendben rakjanak... - mondja a barba, és nyilván igaza van, ha előre hatvan darabot kell rakni.
Utána mentőcsónak gyakorlat. Beültünk a csónakba, letettük a vízre, és mivel a motor nem volt rajta, így szépen visszahúztuk. A gyakorlat után megyek a rakományellenőr srác után.
Felderül a pofija:
- Egyeztessünk megint...
- Jó - mondom, mert semmi jónak nem vagyok az elrontója.
- Hátra van a berakásból két tétel, az egyik negyven darab, a másik negyvenegy, az összesen hatvanegy... - oldja meg a kölök a komplikált matekfeladatot.
Hát istenem, biztosan liberális iskolába járt szegény, nyilván nem tehet róla, a szülei megették a propagandát és ők küldték oda, ahol tilos gyakorolni és a pedagógus kezéből kiveszik a fegyelmezés minden lehetőségét, még a buktatást is, a gyereknek meg alapvető joga, hogy ne figyeljen az órán...
Nos, mivel a mi elavult, porosz típusú iskolánkban a 41+40 még nyolcvanegy volt, javaslatot teszek a korrekcióra.
A fiatalember arca elkomorul, elő a számológépet, s már az első számítás engem igazol.
- Akkor most mi lesz?
- Hát lecsúsztál az idei matek Nobel díjról - gondoltam, de azt mondtam: - Semmi gond. Berakjuk a negyven darabot, és a második tétel berakása előtt nézek egy merülést, és utána megmondom, hova menjen a második lot.
Matekzsenikém bólogat, látszik rajta, nagy kő esett le a szívéről...
Tulajdonképpen arra lennék kíváncsi, hogy ha ezt eljátssza a főnökének, hogyan mosakodik ki? Mert valószínű, hogy hárman is várnak a helyére, és a munkaadók magasról tesznek a liberális iskolaszemléletre...
Szóval a rakodás végére efféle buktatók jöttek, de sikerült beraknunk a hajót, meglett az egylábnyi fartrimm, meghozták a rakománypapírokat is, amikor megjöttek a tollas fiúk. Igen, mert a világnak ebben a sarkában a vámot tollnak hívják, s átvizsgálták a hajót, össze is szedtek valakitől egy üveg Smirnoff vodkát, s mint a csempészés bűnjelét lefoglalták. Hogy kié volt és mi lett a sorsa, arról nem rendelkezem információkkal, s csúsztatni nem akarok.
Hétkor révkalauz, indulás. Nyolckor alvás...

Április 30. szombat, úton. Éjszaka adminisztráció, meg kinyomtattam a fényképeket, amit a rakodásról csináltam...

Amilyen lökött vagyok
tegnap délután megrökönyödve láttam, hogy nem hoztam magammal azt a kábelt, amivel a digitális fényképezőgépet a laptophoz tudom csatlakoztatni, anélkül meg mit ér? Mit tudok ilyenkor csinálni azon kívül, hogy a fejem intenzíven a falba veregetem? Semmit. Beletörődök a megváltozhatatlanba, és nyilván nem veszek egy új fényképezőgépet e miatt...
De mivel Vitót se olyan fából faragták, hogy neki ne legyen az, ami másnak van, így hát hozzá tudtam fordulni fényképezőgép ügyben. Ugyanis egy hónapja vett egy masinát magának, és azt elkérte a barba, hogy csinálhassunk pár képet.

Délben meglepetés
Ha meglepetés az, hogy nincs meglepetés, mert az ebéd a szokásos eintopf, szokásosan finom, és ízletes, és a szokásos mákos zsömle hozzá, hogy a franc essen az összes lengyel szakácsba, akik ilyesmivel tudnak cukkolni.
Ugye az természetese, hogy együtt ebédelünk K. Péterrel. Ha két magyar összejött, akkor ennyire tartsunk össze is.
Nos, neki kissé rosszabb a helyzete, mint nekem, mert ő más ellátást kap.
Ugyanis én ettem két tányér finom eintopfot, ő evett egy tányér "mi ez, valami babgulyás?"-t. Az enyémben egy kevéske majoránna is volt, neki meg valami furcsa volt a babgulyásban, talán majoránna. Arról nem beszélve, hogy én ettem meg az õ kolbászjárandóságát is bár ezt ő ajánlotta fel. A duma közben arról folyik, hogyan van, volt a Priwallon, mert ugye én kétszer három hónapot, ő pedig kétszer hetet hajózott rajta, így van beszédtéma, ez természetes.
Délután feljött a hídra is, azonnal kaptam tőle egy tengerész szót: a brejzlit, ami igen közhasznú volt, hiszen: műszaki cuccot, műszaki árút, főleg hifi audiót jelent. (Beszúrás 2023-ból: akkor még készült a Szavak a hullámok hátán című szótáram, és ehhez kaptam Pétertől ezt a szót!)




 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. ÁPRILIS

Április 27. szerda, úton. Az indulásra egy picit várni kellett, mert egy tanker manõverezgetett elõttünk. Viszonylag jól telt el az elsõ õrség. Csak késõbb derült ki, hogy mégsem pihentem ki magam teljesen, amikor négy felé majd összeestem az álmosságtól. Viszont reggel hatkor nem kellett ringatni.
Az a baj, hogy meglehetõsen hideg van. Amikor Gdyniában éjszakázni kellett, és minden percet a decken töltöttem, mert állandóan a raktártetõ hidraulikával kellett dolgozni, rettenetesen átfagytam. Szerintem nem volt több nulla foknál, és ráadásul szeles volt az idõ. Rajtam volt egy trikó, egy pulóver, az overall, azon még egy pulóver, a gyapjú kardigán és a tetejében a bélelt kabát. Nem lehet mondani, hogy nem öltöztem fel eléggé... A fõ baj az lehetett, hogy egy helyben kellett ácsorogni a szeles próván. Nos, ma reggel jól befûtöttem a hídon.
Vito raktártetõt mosDélre viszont a napon jó idõ volt, 14 fok, árnyékban viszont 5 (ráadásul az volt a szeles oldal is).
A hidat alaposan kitakarítottam, ezzel el is ment a délután. Õrület, hogy mennyi vörös iszap gyûlt össze a vödörben, amiben a törölgetõ rongyot áztattam és csavartam. Ez a festék leveréséhez használt magasnyomású homok szétporladt maradványa. Feljött Péter egy kis dumára. Megállapítottuk, hogy mindketten teljesen más hajókon voltunk a MAHART-os idõkben. Õ Hungárián, meg Amalokon volt, késõbb a Pannon hajókon, én egyiken se hajóztam. Így eshetett, hogy nem ismertük eddig egymást. Egyszer benéztem Vito kabinjába, mert ment nála a tévé. Õ nem vett észre, mert az ágyon feküdt engem meg takart az ajtó. Azt a filmet nézte, amit én csináltam amikor elhagytuk Lisszabont karácsony elõtt. Pár másodperc után elõjöttem:
- Klassz filmet nézel! - mondtam, és õ csak vigyorgott.
No, hát nem érdemes volt veszõdni vele? Legalább õt érdekli, és meg is nézi! (Nyilván nem elõször teszi, és nyilván nem az én kedvemért!)

Gyorsjelentés a szakácsról
Tulajdonképpen még nincs sok elmondani való, de ahogy visszanézem a naplóimat, általában a szakácsok azok, akikkel kezdem a legénység bemutatását, hát legyen ez most is így.
Marek nem egy nyelvzseni, viszont elfogadhatóan fõz. Ugye nekem mindegy, hogy mi a kaja, még akkor is, ha fõtt csirkemellet ad finomfõzelék rátéttel és krumplipürét. Amit nagyon tud, az a szeletelés! Képes egy fél hagymát, egy paradicsomot, két salátalevelet, negyed uborkát és fél zöldpaprikát úgy felszeletelni, hogy az elég hat embernek az esti hideg kajához, és még éjszakára is marad belõle. Viszont a fricskó polcai amúgy nem szakadnak le a sok kajától. Sõt. Sokszor éjfélkor már csak zöldség van, az viszont egy fél szelet fekete kenyéren elég éjszakára. Este már nem voltam fáradt, vacsora után egy DVD-t is megnéztem, utána naplóírás és csicsika.

Muugában rakományra várvaÁprilis 28. csütörtök, úton, Muuga. Jelentem magasnyomású légrétegek vannak Skandinávia és Lengyelország fölött, így aztán szép nyugodt a tenger, amit szeretek.
Mikor felkeltem az éjféli õrségre, úgy éreztem, nagyot javult a bal kezem. Már alig zsibbad, fõleg az ujj oldala, a tapintó felülettel már majdnem 90 %-ban érzek. Éjjel kettõkor sms-t kaptam. Azt hittem, hogy Encsike, de nem, a MATE új alelnöke próbálta, hogy él-e a kapcsolat? Nos, miért ne élne? Válaszoltam, elküldtem a következõ utat, meg megírtam, hogy K. Petivel vagyok, és üdv mindenkinek, úgyis ma van MATE összejövetel.

Tizennyolc percnyi gond
Egyébként az õrség átadásánál kiderült, hogy van némi gond.
- Mr. István - mondja a barba, mert így hív -, baj van! Tizennyolc percet késünk ahhoz képest, amit megadtam!
- Hûha! - mondom neki, hogy lássa, átérzem a problémáját, pedig nem. Ennyire nem vagyok érzékeny, az érkezést tekintve.
- Pedig a hajó fenekét letisztították, legalább két hónapig gyorsabbnak kellene lennünk üresen, mint 11,5 csomó. - aggódott tovább Dariusz. Ezt a késõbbiekben is egyedül csinálta, mert nem tudtam csatlakozni hozzá, annyira nem vág földhöz 18 percnyi késés.
- Majd igyekszem behozni - próbáltam nyugtatgatni, de kevés sikerrel, mert a telegráf karját megpróbálta benyomni a pultba, persze nem ment, így aztán csak a maximális pitch-csel (hajócsavar lapátszög) mentünk, többet nem tudott kihozni a hajóból. Azért fogadok, hogy tud ettõl aludni rendesen.
Viszont én egy szavatartó ember vagyok, és valóban behoztam a késést, oly annyira, hogy a pilot már háromnegyed délben be tudott szállni.
- Dobrij gyeny! - köszönt minimum 13.250 decibellel. Én embert még nem hallottam így üvölteni, lazán, minden megerõltetés nélkül telebömbölte a hidat de úgy, hogy alig lehetett megmaradni. A köszönés után elkezdte a történeteit önteni a barbára, mert az szerencsétlen oroszul válaszolt, és innentõl nem volt megállás, se csend, a pasi harsogta a mittudom én, hogy mit, mert én már nem értek annyit oroszul, hogy kihámozzam a mondanivalóját.
Dariusz gondolom hamar megbánta, hogy kimutatta orosz nyelvtudását, mert néha félénken közbeszólt angolul, de a révkalauzt nem lehetett leállítani, s hiába mondta a lengyel, hogy most pontot akarja a térképre feltenni, az orosz löködte a vállát, és teleüvöltötte a jópofaságaival a híd minden milliméterét. Ezt én kívülrõl figyeltem, mert ugye az embernek vigyáznia kell a hallására, mert nem lopjuk a fülünket.
Akkor lélegeztem fel, amikor elmehettem elõre manõverezni.
Kettõre kötöttünk ki, négyre ígérték hogy jönnek, háromnegyed ötkor elkezdték a berakást. A barba azt találta ki, hogy állandóan lent kell lenni a raktárban, és majd õ hatkor levált.
Csomagolt acéllemezt rakunkNo, ez jó hír volt.
De csak negyed hétig, mert ilyen az ember: amíg úgy volt, hogy holnap estig leszek egyfolytában, nem izgatott semmi. Most, hogy megígérte: tartjuk az õrséget kikötõben is, hat húszkor már morgolódtam magamban, fél hétkor elküldtem a nénikéjébe, és hét elõtt tíz perccel durcásan felmentem (mert a melósok is elmentek, mûszakváltás miatt).
Viszont tizenegykor felkeltett, azzal, hogy nagyon fáradt, muszáj elmennie aludni. Na, akkor is aludtam bõ három és fél órát, ezzel kihúzom reggelig.

 




 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2005. ÁPRILIS

A Lágymányosi híd mellett robog a vonatÁprilis 24. vasárnap. Késõn keltem, fél kilenc is elmúlt, mire kikászálódtam az ágyból. Csak egyszer mentem le mindössze, amikor bevásároltam a hajóra. Vettem egy rúd téliszalámit és egy üveg kecskeméti szilvapálinkát. Nem szeszesitalt, hanem pálinkát. Csomagolás egész nap, azt hittem, hogy jaj de könnyen elkészülök, de a végén már volt egy pici kapkodás is.
Makk Gusztinak kétszer javítottam a honlapon, és dél körül egy hallatlanul érdekes í-mélt kaptam: Győrből érkezett, a Széchenyi István Egyetem tanára küldte, aki szintén tengerész (levantei vitorlás) szótár összeállításával foglalkozik. Sajnáltam, hogy nem előbb jelentkezett.
Végül elvarrtam minden szálat, lemondtam a hírleveleket, a HIX listákat. Szabolcsot még meg tudtam várni, de azután indulás.
A taxi jól bevitt a lánchídi csúcsforgalomba, de azért kiértünk rendesen.
Encsike szegény elpityeredett, egyre nehezebb az elválás. Én se repesek ilyenkor az örömtől, hogy elutazhatok egy kemény félévre!
A vonatról felhívtam apát. Nincs a fülkében 220 V, ez disznóság! Így aztán épp csak beírtam a naplót és kikapcsoltam a laptopot.
Elkezdtem olvasni a Kétfelé folynak a vizek című regényt. Bicskénél habánokról olvastam, Tatánál Ferdinánd vendége voltam, miközben a portréját festette Carlo Jacopo mester, s mire Komáromhoz értünk Thurzó Imrét is megismertem, Árva örökös főispánját, Bethlen Gábor tanácsadóját.

Április 25. hétfõ. Varsó, Gdynia. Kényelmetlenül aludtam, az ágy erősen lejtett, hiába gyűrtem magam alá a plédet, nem segített. Azért valamit sikerült aludnom.
Beváltottam egy húszdollárost, szégyentelenül keveset kaptam érte, mindössze 2,8 zlotyt adnak egy Bush aranyért. Mindegy, az Intercity pótjegyre elég volt, még vissza is kaptam az ötvenesből... A krakkói vonat pontosan érkezett Varsóba is, és Gdyniába is. Az ügynök várt, azonnal rám kérdezett, késõbb azt mondta, hogy egyedül nekem volt tengerész külsőm a vonattal érkezettek közül. Pedig nincs is bozontos szakállam!

Ismerõsök:
A hajóra érkezvén négy ismerõs is volt, az elsõ Vitalino, aki segített a bőröndöm cipelésében. Később megjelent Arturo is, ő a hajón volt, amikor tavaly megérkeztem, de hamar hazament.
A felépítményben találkoztam Liebével, aki csak kezet adott, és már ment is haza. A negyedik Edu, a gépész, aki holnap kap vonatra, s másfél óra múlva otthon van, Kalinyingrádban. Ilyen közel lakik, ami persze nem tesz semmit, mert ha nem mehet haza, akkor lakhat 200 méterre is, ugyanolyan messze van, mintha ezer kilométerre lenne. Na, ez bölcs mondás volt.
A chiefet hiába kerestem, mert nem találtam. Őt két héttel az érkezése után hazazavarta Liebe. Akkor jött le Dariusz Sedlo, akinek nem volt nagy kedve, mert ő már parancsnok, és ugye chiefnek kellett beszállnia. Na, most visszament a beosztásába. Ez jó, mert teljesen képben van az elsőtiszti teendőket tekintve, és itt marad a hajón.
A javításnak még nem értek a végére.
A raktártetõk a parton várják, hogy visszakerüljenek a hajóraAz összes raktártető a parton van, egész éjjel dolgoznak (ha minden igaz), és holnap valamikor indulunk. Muugába megyünk, acélt viszünk Antwerpenbe.
Most viszont résen kell, hogy legyek, és ha valami segítségre van szüksége a gyárnak, akkor nekünk is kell ugrani.
A gépész, aki Edut váltja, magyar, K. Péter nálam sokkal öregebb, mert õ májusi 48-as, én meg augusztusi vagyok...
Encsikével többször beszéltem, és meg is dicsértettem, mert el tudtam hozni az összes gyógyszeremet, anélkül, hogy neki kellett volna figyelmeztetni, hát én ilyen frankó csávó vagyok.

Április 26. kedd. Gdynia. Na, milyen igazam volt? Éjfél van, és a lefekvés még egyáltalán nincs testközelben. A melósok elmentek ebédelni, addig mi rogyadozunk egy kicsit. Vito a friss, mert ő aludt két órát, Arturónak tele a hócipője, mert két napja nem aludt, így most ő megy el a stopásládába, és ha kell, akkor Vitót ébresztem (aki a szalonban szunyókál a szófán).
Holnap indulás, de még messze vagyunk a késztõl...Én viszont nem szunyókálok sehol, nézem, amint három lengyel küzd a raktártetőkkel, és emelem, zárom a szelvényeket, ha kell. Egy bulkheadet már beraktunk a helyére, a másikra holnap kerül sor, mert egy csapszeg nem ment a helyére, amit megkalapácsoltak annyira, hogy félig bement, de onnan aztán se ki, se be. A raktártetőkkel eljátszadoztak fél ötig, akkor eltűztek, én meg aludni, ha úgy sincs más dolgom.
Fél tízre állítottam be az órát, ha nem tetszik valakinek, az szívjon gázt.
Fél kilenckor kivert egy alarm az ágyból, fel is keltem, már mindenki nyakig merült a bolondokházában, mert a CO2 helyiségben szivárgást észlelt a gépész. Erre kihívták a szervizt. A főárbocot le kellett tenni, hogy elektrikusok leellenőrizhessék a navigációs lámpákat. Az árboc hidraulika bedöglött. Egy hónapja működött, most nem. Közben Arturo észrevette, hogy olaj ömlik a rendszerből.Szépen elvágta az ujját a gépész! Péter kikereste, melyik cső az, leszerelte, egy másfélszer egy méteres területen alakra hajlítottuk a kétméteres csöveket, közben a gépész elmetélte a gyűrűsujját amikor a kész csőből levágta a felesleget, a sorja lesorjázta az ujját is, csak úgy zubogott belőle a vér. Annyi volt benne a jó, hogy nem engem szabtak varrtak ma, hanem én a chiefet. Azt sajnáltam, hogy varrni nem engedte, de azért találtam valami jó csípős fertőtlenítőt, azt nem sajnáltam tőle. Szép babát varázsoltam az ujjára. Utána vissza dolgozni az árboc hidraulikával.
Délután kettőre találta meg Péter a hibát. A raktártetőkre ahol a vezetősín miatt kikopott az ellenidom, behegesztettek egy-egy laposvasat. Most nem lehet a raktárt becsukni, mert fennakad.
Négyre elkészült a bulkhead csapja.
Ötre befejezték az új kémény felszerelését.
Hatkor azt mondta a barba, hogy menjek el pihenni. Rám is fért, mert kivagyok, mint a liba.
Nem baj, már csak 179 napom van, és mehetek haza!
Fél éjfélkor keltett a parancsnok, hamarosan indulunk. Könnyen keltem, mert teljesen kipihentnek éreztem magam.

 

 



Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV Lys Chris 2

Szólj hozzá!

2004. FEBRUÁR

Február 12. csütörtök, úton, 19 nap.

Ez maga a borzalom!

Villámgyors zuhany, majd fekvés. De azonnal fel is pattantam. Ha a vécé nincs a háló mellett, akkor összehánytam volna mindent kabinban. Mi lehet ez? Valahogy megmosakodtam, vissza az ágyba. Öt perc nyugalom után érzem, a gyomrom háborog. Fel, vécé, sugárban ömlik a kagylóba a gyomortartalom... Fekvés, öt perc nyugalom, és előlröl kezdődik minden. Két órán keresztül hánytam, közben rámjött a hasmenés is. Hajnali egykor bekopogtam Misához:
- Szólj a barbának, hogy nem tudok felkelni manőverre... - mondtam, de valószínűleg igen ramatyul nézhettem ki, mert a fiatal matróz igencsak rémülten nézett rám.
Amikor visszajött a barbától, éppen hánytam...

Február 15. vasárnap, Fáskrúdsfjőrdur, úton, Djupivogur, 6 nap a hazautazásig! A manőver így kimaradt az életemből. Kettő után lejött Vladimir, kérdezte, ne küldjenek-e kórházba?
- Nincs rá szükség - válaszoltam. - Biztosan valami rosszat ehettem, csak ki kell tisztulnom, és elmúlik. Legközelebb reggel kilenckor kopogott a parancsnok.
- Hogy vagy István? Hoztam három gyógyszert, vedd be. Ezek orosz pirulák, kettő csak gyógynővény, egy orvosság, biztosan segít.Felkeltem, bevettem őket, valami borzadály keserű az egyik, biztosítottam Vladimirt, hogy fent tudok maradni, menjen aludni. A rakodás megy, hét óra alatt rakják be a hallisztet a középső raktárrészbe.
Rakodás közben sétáltam egyet a rakparton, köszöntöttem az "egyik" munkást, eldumáltunk, és végül megmutatta az üzemet. Mindössze öten dolgoznak műszakonként, egy műszak 12 óra, összesen 15 dolgozója van a hallisztgyárnak. Felmentünk az egyik tartály tetejére is, persze lifttel, csuda jó videót készítettem a rövidke sétáról.
Staszu kitalálta, hogy igyak zöld teát, és egyem meg a levelét, mert az pucolja a beleket. Dög savanya tud lenni egy falatnyi zöld tealevél... Eddig csak pirítóst ettem (szárazon) és teát ittam, keserűen, de hát mindig úgy iszom.
Késő délután indultunk, este már Djupivogurban kötöttünk ki. Hát ez se egy világváros. A kikötő nyitott a tenger felé, szemmel nem látható hullámzás volt, egész enyhe, de a hajót eléggé "stigóztatta", azaz csúszkáltunk a rakpart mellett előre-hátra, és addig távolodtunk el a rakparttól, amíg a kötelek engedték. Gondoltam, a kikötés után a barbával megbeszéljük, mit csináljunk, hol adjunk ki még plusz kötelet, de mire megtaláltam volna, addigra a rakparton pecázott. Egy springet azért szerkesztettünk Francissal. Vele ugyanis lehet dolgozni, ő nem morog mindenért, mint Misa. Most, hogy elmegyek, újabb orosz jön, és ha a ghánai matróz is elmegy, akkor azt hiszem Mr. Rohden megnézheti majd a hajóját. Eluralkodik az a szemlélet, és munkamorál, amit Misa képvisel: "minek azt megcsinálni... jó az, ahogy van... ez most nem nagyon sürgős... menjünk már kávézni, háromnegyed tíz van (holott a kávéidő 10-kor kezdődik)".
Nem mondanék igazat, ha tagadnám, hogy nem nézném igazán kárörömmel, ahogyan szemrevételezi a hajóját egy év oroszosodás után...

 
Ez a videó kicsit előreszalad, így tudhatjátok, a következő naplórészlet lesz erről a hajóról az utolsó!


Február 16. hétfő, Djupivogur, 5 nap. Reggel nyolcra ígérték a munkakezdést, de kilenc lett belőle. Régen látott módszerrel rakodnak: Hatalmas (1,5-1,8 tonnás) zsákokban emelik be a hallisztet, majd a melósok kioldják a zsák alján a kötözést, és a tartalma lezúdul. Meglehetősen lassú módszer. Nem nagyon kellett odafigyelni, hogy mit csinálnak, mert elbaltázni nem lehet a rakodást. Csak a végén kellett szólni, hogy milyen magasan töltsék fel. Délután négy elmúlt, amikor a hátsó rekesszel végeztek, és még hátra volt 640 tonna anyag. Azt mondták, addig dolgoznak, amíg be nem rakják a hajót.
Délelőtt, délután volt dolgom: az ISM listákat legyártottam erre a hónapra, elkészítettem a szolgálati lapokat, a munkaidő és pihenőidő kimutatást (ez egy állatság, hazugság a köbön, mert nem lehet a tényeket rögzíteni benne). Este már nem volt igazán dolgom, csak tébláboltam. Vladimír közben elment aludni, néha kinézett a deckre, és eltűnt a kabinban megint.

Február 17. kedd, Djupivogur, úton, 4 nap. Kettőkor kész a hajó, keltek mindenkit, indulhatunk. A manőver alatt a hídon voltam, aztán Vladimir eltűzőtt aludni, így maradhattam reggel hatig. Úgy látszik az a fajta parancsnok, akinek eszébe se jut, hogy egy kicsit is megkönnyítse a tisztje munkáját. Jó, hogy hazamegyek.
Nyugati, délnyugati ötös szél van, enyhe rollázás kíséretében repesztünk. Este hat helyett negyed hétkor jött fel a hídra:
- Sorry, István, nem végeztünk a szakáccsal a rendelés összeállításával...
Az anyád!
És volt pofája ezért késni! Az utóbbi öt évben nem volt parancsnok, aki késett volna a szolgálatból egy percet se! (A Petrán volt a francia részeges Flambeau barba.)







Ez a videó az oslói rakodásról készült

Ez a videó az osló városnézésről készült!

Ez a videó a hajó átnevezéséről készült

RMS Androméda Kantvikban

RMS Andromedával a Saimaa csatornában




Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV RMS Andromeda

Szólj hozzá!

2004. FEBRUÁR

Február 18. szerda úton. 3 nap. Csendes nap, ha lehet még csendesebb mint az eddigiek. Ez az időjárásra vonatkozik. Az adminisztrációmat már lezártam, hál' Istennek azzal már nem kell foglalkoznom. Este CD-ket írtam, azokat a videókat írtam rá, amelyeknek a legnagyobb sikerük volt, illetve amelyek a hajóról szóltak. Francis és a szakács ingyen kapta, Andrejtől és Misától az üres lemezárat bevasaltam. Ma nem jött távirat a hazautazásommal kapcsolatban.

Február 19. csütörtök, úton, 3 nap. Nem tévedés, még mindig három nap van hátra, ugyanis megjött az utazási részletezésem, e szerint vasárnap reggel 07:15-kor indulok Aalborgból, s Koppenhágán keresztül érkezem haza 12:05-kor. Hát ezt is megértem. Lengyel első tiszt jön váltani, nem orosz, ezen Vladimir kicsit elkettyedt. Délben azzal várt a hídon:
- István, csináltam neked egy rővidke videót a napfelkeltéről, mert olyan szép volt! Ez nem is lenne baj, ha nem őt teljes percen keresztül videózta volna, megállás nélkül. Hót unalmas, és persze közben kaszál ide-oda, szóval nem egy nagy durranás. Ugyanerről én negyven másodpercben sokkal többet és jobbat készítettem volna. Majd megvágom... A másik baj, hogy a kazettán volt tíz perc, ezt Skagenre és a hazautazásra szántam, s akkor két komplett kazettát készítettem volna az útról. Lehet, hogy négy percet ráveszek a barba felvételére.

Két kérdés

Az első: ki szereti a rántott sertésbordát fekete kásával? A második szintén kulináris természetű: ki szereti a rántott pulykamellet csigatésztával és főtt zöldbabbal? Az első kaja tegnap ebéd volt, a második a mai. Azt hiszen Staszu kényszerből alkot ilyen ételeket, mert elfogyott a rizs és a burgonya... És vacsorára palacsinta van, nutellával és baracklekvárral megkenve, hát ezt hogyan lehetne visszautasítani? Este beszéltem Encsikével, ma szinte ötpercenként hívott, de csak este nyolckor jött meg a mobilhálózat Norvégiából. Nem örült túlzottan annak, hogy csak vasárnap utazom. De legalább délben már otthon leszek, így a délután a miénk, a családé.

Vladimirral a csónakfedélzetenFebruár 20. péntek, úton, Skagen, 2 nap. Miután hajnalban írom a naplót, remélem, nem kiabálom el! S miután este nyolckor folytatom, elmondhatom: nem kiabáltam el. A délutáni őrségem azzal kezdődőtt, hogy távirat érkezett a Marlow-éktól, hogy a jegyemet átették holnapra, így nincs két nap, csak egy. Kettőre kikötöttünk.
Elkészítettem az útvonalat Koldingba, a következő dán kikötőbe, majd megcsináltam az útijelentést naprakészre, kinyitottam a raktárt, és úgy gondoltam, hogy ezzel letudtam a hivatalos műkődésemet a Hav Andromedán. De hát este negyed kilenckor még nem jött meg a chief, tehát volt időm összecsomagolni. Négy batyum lesz. Hat után volt még érkezésünk, hogy Vladimirral készítsünk pár fényképet. Kilenc körül megjött Zbiszek, az új elsőtiszt. Ismeri a hajót, az RMS Antaresen volt, és a Rohden cégnél öregnek számít, hát nem kellett sokat átadni-átvenni. Tizenegy körül már végeztünk is. Utána alvás, mert holnap...

Február 21. szombat, Skagen - Koppenhága - Budapest. Hajnali négykor keltem. Zuhany, majd villámgyorsan befejeztem a csomagolást. Kimentem kávét készíteni, de hallottam, hogy Staszu órája csöng. Felkelt a szakács, készített kávét, reggelit...
Öt előtt tíz perccel megjött a taxi. Közben felkelt Misa is, ketten segítettek a kocsihoz cipekedni. A szakács videózott, így meg van örökítve a búcsú a hajótól. Innen már nem érdekes.
Frederikshaven: rendőrség. Aalborg: belföldi járat időben indult. A SAS-nak még van pénze arra, hogy a belföldi utasoknak üdítőt, szendvicset, kávét adjanak, a csóri Lufthansa régen megszüntette.
Koppenhága: töméntelen üzlet, mind-mind vásárlásra csábít, én is vettem három doboz Twilight csokit, ami mentakrémmel van töltve. Nagy sikere volt, hogy időben kicsit előreszaladjak... Pontosan érkeztünk Budapestre. Első voltam aki kiszállt a gépből, elsőnek mentem át az útlevélvizsgálaton, és az utolsók között kaptam meg a csomagjaimat. Videóztam, amikor kimentem.
Az asszonykám, és a fiam is várt.







Ez a videó az oslói rakodásról készült

Ez a videó az osló városnézésről készült!

Ez a videó a hajó átnevezéséről készült

RMS Androméda Kantvikban

RMS Andromedával a Saimaa csatornában




Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV RMS Andromeda

Szólj hozzá!

2004. FEBRUÁR

Február 12. csütörtök, úton, 19 nap. Reggel elhagytuk a Shetland-szigeteket, a legközelebbi cél a Faeroer-szigetek.Vannak bizonyos dolgok, amikor az ember új parancsnokot kap, amit nehéz megszokni, illetve furcsa az új főnöktől. A mai nap különlegessége, hogy nem tudtam felébreszteni délután, amikor egy megválaszolandó í-mél jött a cégtől. Pedig Rohdenék háklisak arra, hogy a válasz azonnali legyen. Kétszer csengettem a telefonnal, aztán lementem és kieresztettem a hangomat az irodában, nem válaszolt, hát az asztalán hagytam az üzenetet.

A második legszebb nap




A következő üzenetet nem vittem le, csak csendben örvendeztem magamban. A hajózásban a legszebb nap, amikor hazautazik az ember. A második helyen az áll, amelyiken megtudja, hogy mikor. Nos, ma megjött Ciprusról, hogy Dániából, Skagenből váltanak. Már a váltóm adatait is megküldték, egy vén orosz szivar lesz a chief, 54 éves. Én meg csak ötvenhat vagyok, és fiatalember...
A mai harmadik távirat a rakományról szólt. Ha most pesszimista lennék, azt mondanám:
- A fene egye meg, két mozgatható válaszfalat (bulkhead) is kell állítani Izlandon a berakás előtt. De mivel sose voltam pesszimista, ezt mondom:
- De jó, hogy Dániában már nem kell a bulkhedeket visszatenni a helyükre, az már a váltó chief dolga lesz!
És persze ilyenkor nincs telefonvonal, várhatok az érkezésig, hogy elmondjam a jó hírt a családnak.

Február 13. péntek, úton, 18 nap. Ez a 18 nap nem is igaz, csak annyiban, hogy annyi van a szerződésem végéig, de kevesebb a hazautazásomig. De mivel biztos csak akkor lesz, amikor a gép leszállt Ferihegyen, ezért egyelőre nem változtatok rajta. Hajnalban a Faeroer-szigetek mellett jöttem el, és volt mobilhálózat. Nagy volt a kísértés, hogy felhívjam az asszonykámat, de mégse tettem, hiszen olyan rossz alvó. Holnap már az izlandi hálózatról beszélhetek.

Február 14. szombat, úton, Reydarfjördur, úton, Fáskrúdsfjördur, 17 nap. 
Hajnalra jól beködölt, de mire az őrséget átadtam, már elmúlt. Úgy időzítettük az érkezést, hogy világosban jöjjön be Vladimir. Tizenegy felé felmentem a hídra, horgonyon álltunk.
- István, olyan szép volt a bejövetel, hogy készítettem felvételeket a kameráddal, hátha kimenetkor nem tudsz... Nyeltem egyet, mert ugye senki olyan jó felvételeket nem tud készíteni, mint én, de amikor visszanéztem, eléggé elégedett voltam, viszonylag keveset kell kivágni belőle, csak amikor kaszál a kamerával egy kicsit.
(Beszúrás 2006-ból: hát alig használható amit Vladimir készített, kb húsz másodperc a hárompercnyi anyagból.)
Utána felhívtam az asszonykámat. 
- És veled mi van? - kérdezte miután beszámolt az otthoni hírekről, de a sors egy automata szőke hölgy képében közbeszólt:
- Tizenöt másodperc múlva bontjuk a vonalat, elfogyott a pénz a számláról. Hja, kérem, most nem Németországban vagyok, ahonnan egy perc 125 forint, hanem Izland, és 350-re jön ki a percdíj. Hatezer forintot dumáltunk el húsz perc alatt. És nem tudtam elmondani, hogy megyek haza. Egész nap úgy vártam, hogy rátegyen az asszony pénzt a számlára, mint a messiás. Sajnos hiába. Persze, nem gondolja, hogy milyen fontos lenne. Nem baj, kúrálgassa otthon a fejét, az többet ér.

Ronda, házsártos öregember vagyok

Állandóan morgolódom magamban az új barbára, és mind olyan dolgokért, amiért nem kéne, hiszen természetes, hogy minden parancsnok a szája íze szerint rendezi át a hajót, a dolgokat...
Én meg eszem a kefét, hogy ezt minek kellett, azt minek... Ez a kisebbik baj, ezt belátom. A nagyobbik, hogy egyre többet aggat rám az eddigi parancsnoki feladatokból. Attól tartok, hogy Vladimir egy lusta dög, lustább a leglustább német barbánál, pedig az nagy szó! Nagyon örülök, hogy nem kell vele sokat hajóznom. A legaranyosabb az egészben, hogy mindez úgy adja elő, hogy nem lehet rá igazán haragudni. A baj az, hogy egy ronda, házsártos, mérgelődős őregember lettem... (Beszúrás 2023-ból: nem is! Hetvenöt évesen se vagyok, a naplóm költői túlzás!!!)
Naplemente színezi a hegyeket

Izlandból alig látok valamit

Ahogy part mellé álltunk, elkezdték a kirakást, és addig raktak, amíg üresek nem lettünk. Ezért délután kisétáltam a városba. Láttam két bankot, egy iskolát, egy szupermarketot, egy cafét, egy benzinkutat, meg utcákat. Voltam Izlandon, senki nem tagadhatja...
A környék fantasztikus! Kopár, csupasz, hóborította hegyek veszik körül az öblöt, és az öböl végében a kisvárost. Nem tudom, hogy az első telepesek mikor érkeztek ide, de biztosan nem télen, mert akkor lakatlan lenne ez a környék, mert nincs olyan elvetemült lélek, amelyik ezt a vidéket megélhetésre alkalmasnak találná. Nyáron biztosan szép lehet, minden zöld és virul az élet. Készítettem néhány igazán szép videó felvételt. Este fél tízkor indultunk. Vladimir mondta, hogy átviszi a hajót, nyugodtan lefekhetek. Kimentem a hídról, és elállt szavam a csodálkozástól. Az égen egy fehér sáv jelent meg, mintha egy halvány Hadak Útja lenne, de ez vibrált, változtatta az alakját... Ezt még életemben nem láttam, ez az

Északi fény

Egyszerűen hihetetlen látvány! Sajnos a videó nem adja vissza. Valami sejlik a felvételen, de nem az igazi. Ezt a finom, fátyolszerű "valamit" látni kell, ahogyan északról előbukik a horizont (jelesül a hegyek) mögül, és valamerre dél felé vezet. Közben fantasztikus görbéket, örvénylő fénycsigákat rajzol a fekete égboltra, a széle "kirojtosodik", mint az égbolt függönye, lüktet, az ember azt gondolná, hogy valami élő anyag, pedig tudjuk, hogy mindössze elektromos fényjelenség. De annak valami gyönyörű! Elragadja az ember fantáziáját, mintha felhőjáték lenne, csak ez sokkal gyorsabban változik, még nem döntöd el, hogy égi országutat látsz-e vagy csak egy óriási, fényes érdemrend szalagját, már össze is csavarodik, hogy egy közeli galaxis formáját vegye fel, a karja gyorsan egymásba fonódnak, és máris kész az égi briós...
Mintha a hegyek nem is változnának: Fáskrúdsfjőrdur
Nem győzi az ember bámulni, nem lehet eleget gyönyörködni benne...

De abba kell hagyni, le kell menni a kabinba, mert három órás menet után kikötés, majd bulkhead állítás, nem irigylem magam a vasárnap hajnalért... Lementem a kabinba.



Ez a videó a rakodásról készült

Ez a videó a mai naplóhoz készült!

Már megint lemaradtam... ez a videó a hajó átnevezéséről készült

Ez a video december 15-én készült, de elbambáskodtam, ha gondolod, nézd meg mit láttam Kantvikban: RMS Androméda Kantvikban

Ez a videó a zsilipen való áthaladást mutatja meg. RMS Andromedával a Saimaa csatornában




Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV RMS Andromeda

Szólj hozzá!

2004. FEBRUÁR

Február 9. hétfő, Oslo, 22 nap.Reményeim részben váltak valóra, sajgott reggel mindenem, de legalább a lábam, úgy ahogy, használható volt.

Szerencsére nem reggel kezdték a berakást. Azért kellett hátrább jönni, hogy a hajóbérlő másik hajója beállhasson. Oda is beraktak jó pár épületelemet, meg konténert, s délben elment. Na, nyilvánvaló, húzhatjuk magunkat előre a kötelekkel. Egyre vissza shifteltünk, és rögtön elkezdték a berakást. Az izlandi átvevő, egy szimpatikus fiatalember állandóan ott volt, figyelte a berakást.

- Chief, holnap reggel nyolckor jön három ács, és kiácsolják a rakományt. A matrózok segítségével, persze. - mondta a legnagyobb megkönnyebbülésemre, mert a berakás kezdete óta azon törtem a fejem, hogyan kössük meg, rögzítsük a rakományt.
Délután negyed négyig dolgoztak, akkor elmentek. Egy körül megjött Mr. Schultze helyett Mr. Rohden. Körbejárta a hajót, végig aggódta, elmondta, hogy nagyon nem örül az izlandi útnak. Ebben nem volt egyedül. Mindenféle utasításokat adott, hogy mit csináljunk, mit, hogyan kössünk meg, hogyan biztosítsunk az indulás előtt. Mindez nagyon is érthető: félti a hajóját. Amikor elment, akkor elköszönt. Ez egy meglepő új tulajdonsága...

Váratlan fejlemény

Oleg délután háromkor mutatja a táviratot, Ciprusról érkezett. Este hatkor érkezik az új parancsnok, ő holnap reggel megy haza.
Valamikor este hatkor lejött a kabinba, lehozta a névjegyét, meg a lánya í-mél címét, hogy szükség esetén írhassak, s ha Klaipedába megyünk, van egy érvényes meghívásom. Én is adtam egy névjegyet. Azt hittem, még találkozunk, hiszen nem köszönt el, de ekkor láttam utoljára. Az új barbával este nyolckor találkoztam. Egy jókedvű pasasnak látszik. Csak köszöntünk egymásnak, sok volt az átadni való Oleg részéről.

Február 10. kedd, 21 nap. Reggel, raktárnyitás után találkoztam Vladimirral, a parancsnokkal. Nem sokat beszélgettünk, mert közben megjött Mr. Rohden, és nekem menni kellett a raktárba a rakodás miatt.
Délre berakták az összes elemet. Ezekből egy barakksor épül Izlandon építőmunkásoknak. Hát, nem luxus lakosztályok lesznek. Mindegyik helyiség be van rendezve, a pici szekrény és hozzá illesztett a heverő kiadja a hosszát, a fekvőhely fejénél az íróasztal van, ez meg a kiadja a szélességét az egyszemélyes szobának. A konyhában is minden bent van, sőt az irodák is be vannak rendezve. Egy-egy ilyen fadoboz közepén megy a hosszú folyosó, és két oldalt egy-egy helyiség, és mindez 7,4 méternyi széles dobozban van kialakítva.
Az ácsok igazán szakszerűen és gyorsan kiácsolták a rakományt, nem hiszem, hogy gondunk lenne vele az út során. Három körül beszélgettünk egy sort a barbával. Miután kalinyingrádi, kérdeztem, nem ismeri-e Viktort, aki a Lys Carrieren volt a parancsnok.
- Vitya? Valóban? A legjobb barátom! Az előző lakásom az övével szemben volt... - mondja a barba, pedig amíg nem mondtam ki a nevét, ingatta a fejét, hogy nagyon sok a tengerész Kalinyingrádban.
Négykor indulás. A manőver olyan, amilyennek szeretem. Nem kell walkie-talkie, minek, hiszen egy dudaszó jelzi, amikor a springet el kell dobni, más dumára nincs szükség. Ahogyan a Priwallon, a Lys Carrieren, az Isartalon csináltuk, csak Oleg nem tudott meglenni nélküle...
Ez a barba régen a HAV cégnél van, ismeri őket, jó a kapcsolata velük, és ami külön jó: többször volt Izlandon, ismeri a körülményeket. Valahogy megnyugtatóbb vele hajózni.

Február 11. szerda, úton, 20 nap. Az ember azt hinné, hogy egy átlagos menetnap semmi nem történik. Igaz, ez nem átlagos, mert Vladimir első napja a hajón (volt a tegnapi, de az eset tegnapról datálódik). Reggel jön a hídra a barba:
- Jaj, chief, olyan kényelmetlen helyzetbe kerültem tegnap este... Kicsomagoltam, nyilván kitettem valahova a pecabotom, és később nem találtam. A gépész kabinba mentem panaszkodni, a szakács is ott volt, és mondtam, hogy eltűnt. Később megtaláltam, de a szakács magára vette, hogy lopással gyanúsítom... Most mit tegyek? Délben Staszu csak úgy szidta, mint a vízfolyás:
- István, meggyanúsított azzal, hogy elloptam a pecabotját! Hát kell az nekem? Jobb van nekem, és ráadásul kettő is...
Na, most kinek adjak igazat? Nyilván senkinek, az ember hümmög, és bólogat, azt remélve, majd csak elmúlik...
A szakács annyit profitált az esetből, hogy amikor a barba szóvá tette, hogy nem takarított nála, akkor kijelentette, hogy be nem teszi a lábát, nehogy meggyanúsítsák valaminek az ellopásával. Azt hiszem, ezek ketten nem puszipajtások lesznek... Köszönet a Jó Istennek a mai napért, hogy elhozott minket ide, minden különösebb viszontagság nélkül, már csak 760 mérföld van előttünk...


Ez a videó a rakodásról készült

Ez a videó a mai naplóhoz készült!

Már megint lemaradtam... ez a videó a hajó átnevezéséről készült

Ez a video december 15-én készült, de elbambáskodtam, ha gondolod, nézd meg mit láttam Kantvikban: RMS Androméda Kantvikban

Ez a videó a zsilipen való áthaladást mutatja meg. RMS Andromedával a Saimaa csatornában




Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV RMS Andromeda

Szólj hozzá!

2004. FEBRUÁR

Február 7. szombat, úton, Oslo, 24 nap. 

Ez meg milyen rakomány?

Este leültünk a barbával egy kicsit "dolgozni". Megpróbáltuk megbeszélni, hogyan lehet berakni a rakományt? Amit táviratban megadtak: camp, az a szótár szerint minden, csak nem az, ami: faház, barakk. Mi arra készültünk, hogy kemping utánfutó a rakomány, és azért evett a fene, meg a kíváncsiság, hogy elképzelni se tudtam, hogyan lehet két sor magasan berakni őket? Első látásra megoldhatatlan feladat elé állítottak minket ezzel a rakománnyal. Két sor magasan kellene berakni faházakat, amelyek tégla alakúak ugyan, de nem szabványkonténer méretűek, amelyek olyanok, hogy nincs semmi kiálló bütyök vagy valami, aminél fogva meg lehetne kötni őket, és nyilván nem lehet százas szögeket beleverni. Az első sor rögzítésére valami kiácsolást elképzeltünk. Berakunk három darabot szorosan egymás mellé, s a fennmaradó 1,7 m-es helyen ácsolatot készítünk, de a második sorra nincs semmi ötletünk. Most várjuk a hétfőt, hogy valaki jöjjön, valakivel beszélni lehessen, hogy valaki intézkedjen, de azt hiszem, ilyenre hiába várunk, a hajóbérlő újra mehet panaszra a tulajdonoshoz, hogy nem vagyunk képesek a rakományát kezelni, s az ostor majd megint Oleg hátán csattan...
Négy térképet hozott az ügynök, az egyik - az Izland átnézeti - térképen megtaláltuk a kirakó és a berakó kikötő nevét. Illetve azt a fjordot, ami erre a névre hallgat, mert település nincs jelezve a környéken se. Persze kis léptékű térkép, amin hajózni lehetne, nem jött. És az se, amin Izlandig el tudunk menni. Ezt is meg kell reklamálni annál az idiótánál, aki a listából kiválasztotta, hogy mit vesz meg, mit hagy ki. Mert ugye, ha valaki kiválogatta, hogy milyen térkép kell, akkor minek vették meg a Reykjavík térképeket, ha egyszer a sziget délkeleti részére megyünk csak?
Na, mindegy, nem érdemes ezen tökölődni, holnap vasárnap, legalább lesz egy nyugodt napunk a hétfői bolondokháza előtt, mert fogadok, hogy az lesz!

Február 8. vasárnap, 23 nap. Most, amikor írom a naplóm, sírni tudnék, annyira fáj a lábam. De most inkább nem panaszkodom. Egy órája jöttem be a városból, ebédeltem, átőltöztem, leültem a komputer mellé. Most Albioni Adaggióját hallgatom, fagyizok, kávézok, és írom a naplóm.
A baj ezekkel a kimenetelekkel a következő: ki kell jutni a városba, ott mászkál az ember, és utána vissza kell jönni a kikötőbe. A baj mindig akkor jelentkezik, amikor vissza kell jönni, mert a városban mindig annyit mászkálok, hogy jól elfáradok, és akkor ott a kilátástalannak tűnő feladat: bejönni a hajóra. Olyankor már tudom, hogy mennyit kell még gyalogolni, és nagyon el tudok keseredni...
De ha sorra veszem, mi mindent láttam, akkor mindenképpen azt kell mondanom: minden fáradtságot megért. Végigmentem a sétálós utcán, fel egy térig, ahol megtaláltam a Parlamentet, igaza van annak, aki azt mondja, hogy a világ egyik legszebb parlamentje - a miénk után, persze -, ám belülről nem láttam, mert nem volt pénzem belépőre, és csak 11-kor lehetett bemenni csoportosan. Pénzem azért nem volt, mert nem láttam sok értelmét hotelt keresni, és rossz kurzussal beváltani a dollárt, hogy két órára legyen egy kis pénzem. És később kiderült: semmi, de semmi nincs nyitva, egy kávét nem tudtam volna meginni.
A parlament épületével szemben a Nemzeti Színház, nem messze tőlük az Oslói Egyetem három épülete, majd a széles utcán felgyalogoltam a királyi palotához. Királyék biztosan otthon voltak, mert a lobogó fenn lobogott a magasban, és minden kocsi ott állt a palota hátsó kertjében, jól behavazva. És a palota körül mindenütt díszőrség. Szegény kiskatonák... A fülük lefagyhatott, rövidre nyírva a hajuk, ehhez árvalányhajas-zergetollas kalapot viseltek, és mozdulatlanul posztoltak a fakabátok előtt. Nyilván a szabályzatot megalkotók figyelembe vették, hogy itt a Vikingföldön hidegek is tudnak lenni, ezért elrendelték, hogy negyed óránként öt perc sétát tegyenek, persze nem csak úgy, lazán, hanem fegyelmezett díszsétalépésben, sarkos hátra arcokkal. Ezután lesétáltam a dombról, és egy vasútállomásnak nézett palotasor előtt (amiben minisztériumok, és a nemzeti könyvtár vannak) megtaláltam a Koncerthuist, amit Zeneakadémiának mondtam a videóra. Már visszafelé mentem, amikor a Városháza tengerparti épülete állított meg, majd egy várnak, vagy valami kicsi erődnek látszó építmény teraszára mentem fel, hogy jó felvételeket készíthessek a jachtkikötőről. Aztán a kíváncsiság csak elvitt a falak mentén, és kiderült, hogy valóban erőd mellett voltam, be lehetett menni, annak ellenére, hogy ma is katonai terület. Egy régi kaszárnyaépület mint katonai múzeum ma is látogatható (nem volt nyitva), csak az ablakon bekukucskálva láttam, hogy milyen priccseken aludtak a norvég katonák vagy 100 évvel ezelőtt.
Ez már valóban a sétám vége volt. De még egy érdekességre akadtam, ha nem is kerestem: a miniüveg galéria (ez is zárva) kirakatáról videót készítettem.
Amikor megláttam a gyaloghidat, ami a városba vezető sztráda fölött ível át, már alig vonszoltam magam. És még jó húszpercnyi séta előttem volt, a sztráda és a kikötőkerítés között kellett gyalogolni, amíg a kaput megtaláltam. Közben elmentem az épülő új Opera előtt, ezt csak tábláról tudtam meg, mert még csak az alapoknál tartanak. A tengerpart ékessége lesz. Az én gyönyöröm pedig az volt, amikor megláttam a hajót, és tudtam: öt perc múlva levethetem a cipőm, és leülhetek.Ez az élvezet este hatig tartott. Addig a Montrose-ban és ma a városban készített videóimat vágtam, szerkesztettem, feliratoztam, zenét kerestem hozzájuk. Nagyon jó mulatság.
Hatkor jött a kikötőkapitányság embere, hogy 100 métert shifteljünk, azaz menjünk hátra. Nem írom le, miket mondtunk egymás közt! Egész vasárnap itt van, és akkor este... Ráadásul Misa és Staszu a városban, vagyunk a műveletre négyen: Francis elől, Oleg és Andrej hátul, én a parton rohangáltam a kötelekkel. A shiftelést két óra alatt "zavartuk le". Egyik nagy tanulsága volt, hogy más a hídról vezényelni, mint a kötelekkel dolgozni, a szakács és Misa sokkal jobban csinálja, mint a barba és a gépész. A másik, hogy öreg duhaj vagyok ehhez a mókához, totálisan kikészültem fizikailag. Csak abban reménykedem, hogy reggelig úgy, ahogy ki tudom magam pihenni.



Ez a videó a mai naplóhoz készült!

Már megint lemaradtam... ez a videó a hajó átnevezéséről készült

Ez a video december 15-én készült, de elbambáskodtam, ha gondolod, nézd meg mit láttam Kantvikban: RMS Androméda Kantvikban

Ez a videó a zsilipen való áthaladást mutatja meg. RMS Andromedával a Saimaa csatornában




Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV RMS Andromeda

Szólj hozzá!

2004. FEBRUÁR

Február 5. csütörtök, Montrose, 26 nap. Reggelre semmi eső, csak napsütés, és ezer km/h-s délnyugati szél. A kirakást ez nem befolyásolta. Volt dolgom elég: néha ránézni a raktárra, befejezni a térképeket, utána megcsináltam az útvonalat, bevittem a GPS-be, összeírtam milyen térképeket kell megrendelni (az összes izlandit), mert azt még nem tudják a Havéknál, hogy hol rakunk ki és hogy hol rakunk be. Elkönyveltem a kimenő és érkezett táviratokat, hát mit mondjak, volt termés bőven. Oleg húsz percenként nyom le egy telexet, és félóránként érkezett.

Valami Havjurgurdundurrbelefjordság

Estére minden kiderült: ki jön le parancsnoknak Oslóba, Oleg 8-án megy haza Osló - Amszterdam - Vilnius útvonalon, hogy capt. Schultze lejön a cégtől (gondolom, hogy az új barbát eligazítsa, és hogy a kocsiban aludhasson, miként az Mr. Rohden elvárása egy közepes hajózási társaság intendásától). Megjött a kirakó kikötő neve is, de most hadd ne menjek fel megnézni a telexet, valami Havjurgurdundurrbelefjordság vagy ilyesmi... Meg a két berakó is megvan, azok még ilyenebbek. Nos az igazság az, hogy tengerész mivoltom (annak van józan esze) berzenkedik attól, hogy februárban Izlandra menjünk, de a kalandvágyó kölyök (aki még nem halt ki legbelőlem) bizony nem bánja, hogy az az úti cél, sőt érdeklődve várja, mert azt mondja, ha már úgyse tehetünk semmit, akkor nézzük a dolog jó oldalát: milyen klassz videókat készítek az út során...

Február 6. péntek, 25 nap. Na, most megmondom az igazat: Reydarfjördur a neve a kirakó kikötőnek Izlandon, a berakó, ahol hallisztet veszünk fel: Djupivogur. Ezeket éjszaka olvastam ki az í-mélekből. Eszméletlen mennyiségű volt a tegnapi í-mél-, telex- és faxforgalom. Mielőtt valaki felujjongna: nahát, van a hajón internet! - nincs. Az Inmarsat rendszer csatlakozik a nethez, a műholdas kapcsolatot továbbra is meg kell fizetni, és ezt - azt hiszem - sok irodában nem veszik tudomásul, úgy gondolják: í-mélt küldök, az ingyenes, s szószátyárok a végtelenségig, pedig kőkemény pénzek mennek ezáltal veszendőbe.

Albánia egyedül marad

Igen, mert a hallisztet Dániába visszük, így ezzel a hajóval a négy európai "nem voltam még" országból háromba eljutottam, illetve oda készülök. (Azt hiszem, azt nem mondtam, hogy Finnországba is ezzel a hajóval jutottam el először.)

Megyünk, mint az olajozott mennykő. A hullámok, meg a szél is segítenek, szombaton kora este Oslóban lehetünk. Hétfőn kezdik a berakást, addigra Oleg már otthon lesz. Kicsit furcsa pasas volt. Emberileg ki lehet vele jönni, azzal semmi probléma, csak szakmailag fent hordja az orrát, s ilyen kérdésekben igen kekec tud lenni. És mégis: ő megy haza, s egyértelmű, hogy a saját hibájából. A terneuzeni hajófestésre is rátett még egy lapáttal, amikor nem úgy járt el, ahogyan egy parancsnoktól elvárható, ha nem veszi fel a lekötött teljes rakományt. Ugyanis a holland kikötőben - a draft survey szerint - csak 2246 tonna műtrágyát raktunk be, a lekötött minimális 2300 helyett. Az megint más kérdés, hogy megvolt a rakományunk, csak a szállítólevélen szerepelt kevesebb, ez a hajóbérlőt már nem érdekli, mert ő a fuvarlevél alapján kapja a fuvardíjat. Montrose-ban a mérlegelt rakomány megvolt a 2300 tonna. Ennyit a terneuzeni draft surveyorról.

Február 7. szombat, úton, Oslo, 24 nap. Mindenütt viharjelzést adnak. Csak ahol mi megyünk, ott nincs... Érdekes. Pedig itt most délnyugati 7-8-as időnek kellene lenni.

Oleg oda van

meg vissza, gondolom. Jönnek, mennek a telefonok, és egyre inkább biztosnak látszik, hogy marad a hajón. Valamikor az én őrségemben, úgy két óra felé, megszólal a telefon:
- Björn Buse vagyok Ciprusról, sürgősen kellene az ügynök telefonszáma...
Persze hívtam Oleget. Ahogyan hallgatja Bibit (így hívjuk magunk között Mr. Busét), egyre komorabb az arckifejezése. Az történt, hogy az új parancsnok rendesen elindult Kalinyingrádból. Hogy miért ezen az útvonalon jött, azt csak a magasságos és mindenható Marlow tudja megmondani, de tény, hogy Moszkvába indult a gépe, ott átszáll a frankfurtira, és onnan jön Oslóba. (Oleg szerint van Moszkva - Oslo közvetlen gép is - de az biztosan nem Lufthansa vagy KLM, teszem hozzá, mert ezekkel van a Marlownak szerződése). Szóval Cipruson egy buzgómócsing orosz ügynök - aki a Marlownál dolgozik - leállította az egész akciót, a váltó parancsnokot Moszkvában utasította, hogy ne menjen tovább, mert valami "hatalmas probléma" adódott közben: az oslói ügynök nem válaszol. Ugyanis valamiért megpróbálta felhívni, és a telefon süket. És mivel nem tudott beszélni vele, hogy megerősítse, amit két nap óta mindenki tud: minden rendben a váltással, este várják az oslói reptéren az orosz barbát, ezért leállította a behajózást.
Most Moszkvában az orosz captain, minden pénz nélkül - hogyan lehet elindulni egy fillér nélkül? Nálam mindig van annyi, hogy a célállomásról haza tudjak utazni. Nem tud mozdulni, mi meg várjuk, hogy mi lesz, mert tény ami tény, a norvég ügynök elérhetetlen, nem lehet neki telefonálni, csak az üzenetrögzítő jelentkezik. Az út az Oslofjordban számomra csalódás volt, olyan sűrű ködben jöttünk végig, hogy nem lehetett videózni. Pedig milyen szép lehet a táj, még ilyenkor télen is. Szinte el is felejtettük az elmúlt napokban, hogy tél van, tegnap délután 13 fok volt délután négykor! Most pedig hóesésben érkeztünk, és kötöttünk ki. Gyönyörű a kikötő fekvése, közel a város, és a rakpartunk egy domb lábánál van, a domboldalon pedig egy palota.
Az ügynök itt is volt érkezéskor, ahogyan az egy jól nevelt ágenshez illik.
- Miért nem lehetett magának telefonálni egész nap? - volt Oleg első kérdése.
- Miért ne lehetne - vette elő a pasas a mobilt. Aztán Olegre néz: - nahát, nincs bekapcsolva! Úgy látszik elfelejtettem...
Ennyi.
Ezért esett kútba Oleg váltása, mert egy nemtörődőm, slendrián ember nem kapcsolta be a mobilját (és egy másik barom Cipruson túl akarta magát biztosítani). Az ilyenről (már mint a norvégről) azt is feltételezem, hogy a céges mobilt hétvégére szándékosan tartja kikapcsolva.



Ez a video december 15-én készült, de elbambáskodtam, ha gondolod, nézd meg mit láttam Kantvikban: RMS Androméda Kantvikban

Ez a videó a zsilipen való áthaladást mutatja meg. RMS Andromedával a Saimaa csatornában




Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV RMS Andromeda

Szólj hozzá!

2004. FEBRUÁR

Február 3. kedd. Montrose, 28 nap. Kelés negyed nyolckor, mint a régi szép időkben, amikor a 8-12-es szolgálatban voltam. Tengés-lengés, térképjavítás, tengés-lengés, szakkönyvjavítás, lengés-tengés, ugyanis ehhez a munkához nincs elég fenekem, nem tudom hosszasan csinálni.

A brit hölgyek kebléről...

Akik olvastak angol irodalmat, azoknak lehet elképzelésük, illetve némi ismeretük arról, hogy bizonyos hölgyek, főleg azok, kiknek keblében hazafias szív dobog (és több szó nem lesz keblekről!) gyakorta ültek le üres óráikban kötögetni, hogy a hős brit katonáknak vagy a hős brit pilótáknak, esetleg a hős brit tengerészeknek érmelegítőt, sálat, sapkát, netán meleg kesztyűt kössenek, amit a helyi egyházi illetékes összegyűjtött és átadták a megfelelő brit hősöknek, hogy haltukban ne fázzon az érjük vagy a fülük... Nos, délután bejött egy "pastor", azaz tiszteletes úr, kedvesen elbeszélgetett velem, mivel mindenki más tette a dolgát (a városban, vagy a decken). A névjegyén láttam, hogy a hadsereg, légierő és a tengerészet lelkipásztora, és egy teljes nájlonzacskónyi kézzel kötött sapkát hozott nekünk, kitette az asztalra, hogy mindenki vegyen kedve szerint a hős tengerészeknek szánt meleg holmi közül, ami a brit honleányok ajándoka (valószínűleg). Természetesen szépen megköszöntem a hajó legénységének nevében a kötött holmikat. Most van egy szürke és egy tojáshéj színű, kézzel kötött sapkám... A meteorológusok meg átmentek butába. Elfelejtették a számjegyeket, csak a 9-es és tízes szélerősséget ismerik North Utsirától (közép Norvégia) egészen Fitzroyig (Portugália közepéig). Csak Trafalgarra (Gibraltár környéke) nem adnak vihart. Magyarán Nyugat Európa minden tengere és sósvize be van durranva. Most nem jó tengerésznek lenni. Sokkal jobb a finom kis kikötőben térképet javítani... Délután szóba elegyedtem a mögöttünk rakodó hajó első tisztjével. A harmadik mondat után már a laptopokról beszélgettünk.

CD-k, DVD-k és videók...

Arra kért, hogy írjak CD-re egy programot a mágneslemezről, mert az ő gépén már nincs A: meghajtó. Ilyen a fejlődés. A mágneslemez már elavult adathordozó, és attól tartok, hogy a CD író, amit Terneuzenben vettem, az is elavulófélben van, már van DVD író, és arra 4 G adat fér, a CD 700 MB-jával szemben.
Délután kiment a szakács és Oleg. Előzőleg Staszu fel volt dobva, hogy látott egy tévét rádióval 9,99 fontért. Azt akarta megvenni. De lebeszélték, mert valószínű az angol rendszerre jó csak. Így aztán mit vettek? Két DVD lejátszót á 39,9 fontért. Mindehhez kaptak négy filmet is DVD-n. Ha azt számolom, hogy egy DVD film nagyjából 10 font, akkor a filmekhez kaptak ingyen egy lejátszót. Este megnéztük a Németország -Anglia 1-5 meccset, hát nem dobtam el magam a minőségétől. Színtelen, semmilyen kép. Gondoltam, a DVD olyan, amilyen. De nem, a laptopomon tökéletesek a színek, jó minőségű a lemez. Azt hiszem, a lejátszó olyan, amit egy olyan készüléktől el lehet várni, aminek az ára egyenlő 16 darab alsógatyáéval, hiszen kettőt vettem öt fontért. Aztán a lejátszón kipróbáltuk a videóimat, amit készítettem a hajón. Aki látta, annak a reakciója:
- Vedd át nekem, chief...
Andrej azt mondta:
- Profi video. Very good. I like... - azaz: nagyon jó, profi, tetszik.
Pedig "csak" megvágtam, címet és feliratokat készítettem hozzá, és zenét tettem alá. Ezzel kapcsolatban Oleg megjegyzése:
- Érdekes, a klasszikus muzsika, bármilyen is legyen, feldobja a videót. És szinte bármi megy bármilyen jelenethez. Igaz, normális ember nem tudja fél óránál tovább hallgatni...
Itt torkán akadt a szó, mert nyilván eszébe jutott, hogy mostanában, ha feljött a hídra, és utánam bekapcsolta a rádiót, akkor az általam hallgatott adóról vitte el az állomáskeresőt, ugyanis az utóbbi napokban a Classic FM-et hallgatom, ahol csak klasszikus zenét adnak. Kicsit furcsa a kereskedelmi rádió stílusa a komolyzenéhez, de azért elmegy. Szeretem ezt az adót. Vannak hírek, és sok-sok klasszikus muzsika, szinte csak a legismertebb, és közkedvelt zenék vannak.

Február 4. szerda, Montrose, 27 nap. Reggel tíz körül hátrahúztuk a hajót, és a raktár végéből elkezdték a kirakást. Közben térképjavítás, tengés-lengés, térképjavítás, és közben jönnek a táviratok, az ember elolvassa őket, és utána viszem le Olegnek, attól függően, mennyire sürgősek. Körtávirat ment a Hav által bérelt hajóknak, miszerint a hajóbérlőtől arról értesültek, hogy a parancsnokok a Rohden cég tudta nélkül a hajó üzemanyag-fogyasztási és sebességi adatait kiszolgáltatják közvetlenül a hajóbérlőnek. Ez a jövőben szigorúan tilos, csak a cégen keresztül mehetnek ezek az információk, illetve mindenről egy másolatot kérnek... A hajóbérlők részére minden parancsnok úti jelentést állít ki, és küld minden útról, ahol az üzemanyag fogyasztás és a megtett út a kérdés, na és a sebesség, hiszen a hajóbérlő veszi az üzemanyagot. Ennyit nem tud egy német hajótulajdonos cég embere?

Albánia, Dánia igen, Izland nem...

Közben nem sikerült a norvég fiúknak belopniuk magukat a szívembe. De előbb egy találós kérdés:
- Mi a közös Albániában és Dániában?
Szabad a gazda?
Az, hogy minden tengerrel rendelkező európai országban voltam, ezt a kettőt kivéve. Igen, eddig három volt, de egyet most kihúzhatok, mert Havéknak sikerült rakományt szerezniük Oslóból Rejkyavíkba, így aztán Izland is felkerül az "ott is voltam" országok közé.
Sajnos.
Mert minden vágyam erősebb annál, mint télen Izlandba hajókázni. Ráadásul ezek a brókerlegények kikaptak nekünk 45 darab kemping utánfutót, ami összesen 100 tonna rakomány, így aztán majdnem üresen vágunk neki az óceánnak, és mellejünket nekifeszítjük a 9-10-es viharoknak. Szóval lenne pár ötletem, hogy hova menjenek ezek a Havék...
Az esős idő miatt késő délután elmentek a melósok, így holnapra maradt a rakomány másik fele. Az ilyen kikötőket és utakat szeretem, nem pedig mindig csak Izlandra járkálni...




Ez a video december 15-én készült, de elbambáskodtam, ha gondolod, nézd meg mit láttam Kantvikban: RMS Androméda Kantvikban

Ez a videó a zsilipen való áthaladást mutatja meg. RMS Andromedával a Saimaa csatornában




Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV RMS Andromeda

Szólj hozzá!

2004. FEBRUÁR


Február 1. vasárnap, úton, 30 nap a szerződés végéig! A hajnali őrség alatt elkészítettem az utolsó levelem. Februárról már nem küldök beszámolót, azt személyesen viszem haza március elején. A jövő hónapban megyek haza, végre ezt is elmondhatom! Mindenfelé bedurrant az idő, de most szerencsésnek látszunk, amerre megyünk, de csak arra enyhül a vihar, a hátunk megett pedig új erőre kapott. Azért néha egy kis szerencse is kell, nem igaz?
Nem kötünk ki érkezéskor, horgonyra állunk, öt hajó van előttünk, a múlt heti esős idő miatt nem ment a kirakás. Nem baj, rám fér egy kis pihenés.

Február 2. hétfő, úton, Montrose, horgonyon, 29 nap. Az éjszakai őrségem kellemesen telt: videofilmet vágtam a Saimaa tavi napokról. Több mint hat órába telt, amíg átvettem kazettáról számítógépre, megvágtam, zenét szerkesztettem hozzá, és lementettem. A déli váltáskor Oleg azzal fogad:
- Nincs semmi újság, leghamarabb este, legvalószínűbb, hogy holnap kőtünk ki. Negyed egykor szól az URH rádió, a kikötő hív:
- Negyed háromkor legyenek a zöld bójánál, kikötnek. Fél négykor part mellett voltunk.Montrose kikötőjében

Olegre rájár a rúd

Kezdem sajnálni a barbát. Kikötéskor a hajófar elérte a mögöttünk álló hajót, és nekikoccant. Miután part mellé álltunk Oleg, a révkalauz és a Helén motoros parancsnoka megszemlélték a kárt. Hát két karcolás mindössze, csak a festék jött le. Nincs semmi kár. A másik barba a fejét vakarja:
- Én már értesítettem a hajótulajdonost, amikor a koccanás volt...
Oleg a fejét fogta, amikor mesélte.
- Most én is elmondhatom a cégnek, Mr. Rohden igen fog örülni.
De a Helen parancsnoka, egy harminc körüli hollandus legény hamarosan jött:
- Captain, felhívtam megint a cégünket. Nem csináltak semmi problémát. Sőt azt mondták, minek hamarkodtam el a dolgot, legközelebb én kerülhetek ilyen helyzetbe... Oleg megkönnyebbült, hogy nem kell a céget értesíteni. És el kell mondani, hogy a holland hajótulajdonos maritimabb szemléletű, mint a parancsnokuk.

Van másik rúd is...

Öt körül megjöttek a draft surveyorok. Ehhez hozzá kell tenni, hogy Terneuzenban nemigen tudtam egyetérteni az ottanival, aki kihozott 2240 tonna rakományt a 2300 helyett. Tettük a dolgunkat, közben újabb telex érkezik, de most a HAV-tól, a hajóbérlőtől. Ehhez tudni kell, hogy telexben tegeződnek a barbával, mindenki a keresztnevén szólíttatik, valahogy így: "Hello, Oleg". A mostani így: "Dear captain Pavlov!". Ez már semmi jót nem ígért. És a telex tele felkiáltójelekkel, csupa nagybetűs szöveggel, ami internetes listákon a kiabálást jelenti... Hogy lehet, hogy nincs meg a 2300 tonna rakomány, miért nem vett fel annyit, amikor kérdeztük, és a válaszban azt adta meg, hogy fel tudja venni, és a többi, és a többi, meg stb... stb... stb.
Oleg sápadtan járt fel alá, amíg elkészültünk a számításokkal. Viszem a kabinba:
- Ha a konstans 50 tonna (konstans: a hajón "kóborló, nem meghatározható tonnák"), amennyivel mindig számolunk, akkor 2301 tonna a rakomány. És a kirakáskor hídmérlegen is mérik a rakományt... Már nyúlt volna a telefonért, hogy hívja a norvég "fiúkat", de aztán mégse tette.
- Jobb megvárni a kirakás végét...
Ebben speciel igaza van. Azt hiszem, nem is nagyon bánja, ha haza kell mennie.
- Soha többet ilyen hajót, István. Csak konténeresre megyek...
Én meg oda nem.



Ez a video december 15-én készült, de elbambáskodtam, ha gondolod, nézd meg mit láttam Kantvikban: RMS Androméda Kantvikban

Ez a videó a zsilipen való áthaladást mutatja meg. RMS Andromedával a Saimaa csatornában




Szolgálati közlemények:


Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
 
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  


Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!


A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...

Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...

Címkék: napló MV RMS Andromeda

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása