2004.
December 18. szombat, Montrose, úton. Kutya hideg volt egész nap. Még az a jó, hogy estére, a manőverre elállt a szél, és mire kiértünk, a tenger is elcsendesedett.
Teljesen gyanútlanul sétáltam a fedélzeten, nézelődtem, amikor egyszer megáll bennem az ütő! Észrevettem, hogy
Lebontották a kedvenc hidamat
Ahányszor itt voltam, nem álltam meg, hogy felvételt ne készítettem volna róla. A helyén egy egyszerű, hosszú, randa vasszerkezeten megy a forgalom. Nyilván megérti valahol az ember, hogy a forgalom az elsődleges, de én bizony nem bontottam volna el. Mellette építettem volna egy új hidat, ezt meg felújítottam volna, és valamiféle sétálóhidat, afféle látványosságot csináltam volna belőle, hiszen érdekes műszaki műemlék lehetett volna belőle.
Délután sokat beszéltem az asszonnyal.
Este negyed hétkor indultunk.
A filozófus inkább anatómus, mint orvos: boncol, de nem gyógyít. Rivarol
December 19. vasárnap, úton. Már este elromlott az idő, azaz inkább igazolódott az időjárás-jelentés ígérete. Ezzel viszont egyre jobban nő az esélye annak, hogy a karácsonyt kikötőben (Karmöy) töltjük. Na, majd meglátjuk. A délutáni őrségben sokat kínlódtam a kezemmel.
Húsz ember közül tizenkilenc rosszat beszél rólunk, s a jót a huszadik rosszul mondja el. Rivarol
December 20. hétfő, úton. Már Sunndalsöra felé kellene mennünk, e helyett csak holnap hajnali hatkor lesz Grip pilotállomás. Az a jó hír, hogy a tenger elviselhetővé csendesedett, a rossz pedig az, hogy továbbra is lityegünk.
Azt, aki a bűnt szeretetreméltóvá teszi, jobban kedvelem, mint azt, aki az erényt lealacsonyítja. Joubert
December 21. kedd, úton, Sunndalsöra. Ma kiderül minden. Mikor megyünk el innen, attól függ, hogy a karácsonyt itt (Norvégiában) töltjük-e? Úgy mentem el aludni hajnalban, hogy mindez megválaszolatlan kérdés volt.
Aztán érkezéskor sok minden kiderült. Elsőként az, hogy rohadt hideg van. Nem is a mínusz öt fok volt kellemetlen, hanem a hülye szél hozzá. És ez lekapta a havat a raktártetőről, és hófúvást varázsolt nekünk, miközben a környező hegycsúcsok napfényárban úsztak.
Aztán az derült ki, hogy a Lys Line éjfélre be akarja fejezni a hajót, és nyomás Karmöybe.
Audit
Közben vártuk az auditort a DNV-től (Det Norske Veritas, a hajó náluk van regisztrálva). Ennek az auditnak az a célja, hogy kiderítsék, mennyire alkalmazza a hajó az ISM-et (International Safety Management), és a tengerészek mennyire vannak képben, és megfelelő-e a tudásuk... Szóval egy nagy marhaság az egész.
De azért átestünk rajta. Tőlem a stabilitási számításokat kérte, az érdekelte, hogyan javítom a térképeket, hogyan készül az útvonalterv, ilyesmiket.
A barbát két órán keresztül nyúzta.
Vacsoránál már vigyorogtunk, hogy mennyire tanultuk a munkaköri leírásunkat, aztán persze kérdés egy szál se azzal kapcsolatban. Mindenesetre négy órát tartott az egész. Azt hiszem, ez a pasi egy szökött harmadik tiszt, irodakukac, aki a hetvenes évek végén abbahagyta a hajózást, azóta surveyor, és az ISM-et is a nyakába sózták. Magyarán, dunsztja nincs a hajózás gyakorlatáról, mindent az előírásokon keresztül lát. Viszonylag jóindulatú volt.
Aztán megjött az időjárás-jelentés.
Ebben olyan csúnya, tengerész szájára nem való szavak vannak, hogy délnyugati 9-10-es szél, és orkán. Ezt a barba se szereti, hát felhívta a hajóbérlőt, hogy mehetünk-e belül, a szigetek között Karmöybe? Ebbe nem egyeztek bele, mert van egy harminc mérföldes szakasz, amit kint a nyílt vízen kell megtennünk, és ez olyan, hogy adunk egy kalapot a szarnak, ha azon nem tudunk átmenni. (Mondjuk az érvelés logikus, és jogos is, és emlékszem, a Lys Carrierrel Husnessből jövet mi is kimentünk, igaz akkor szép idő volt.)
Aztán a legközelebbi hír az lett, hogy Karmöy törölve, egyenesen Lisszabonba megyünk.
Ez jó.
Az ilyen híreket most felettébb szeretem, és a kedvemre valóak.
Aztán a barba mondta, hogy amíg az idő nem csendesedik, addig nem hajlandó kimenni, így elmegyünk horgonyra Kristiansund mellett.
Ez is jobb, mint hülyére tótágast állni, és kejfeljancsinak lenni alvás helyett.
Ami a lámpafényben igaz, az még nem feltétlenül igaz a nap fényében. Joubert
December 22. szerda, Sunndalsöra, úton. Éjfélkor, amikor a barbát leváltottam, mondja:
- Nem indulunk el. Csak reggel nyolc harminckor.
Na, milyen igaza van, nem? Így aztán kettőkor meghallgattam volna a BBC időjárását, ha lehetne itt fogni. A sikertelen vétel után mentem csicsikálni, illetve négyig csak forgolódtam, aztán ötkor arra ébredtem, hogy zsibbad a kezem, így aztán fél nyolckor igencsak kialvatlanul ébredtem. Na, mindegy, manőver után pihentem még egy sort.
A pilotot letettük, aztán csak néztünk, hogy milyen utálatos idő van. Ha kedveskedni akarok, és elmismásolni, akkor azt mondom, hogy 10-es orkán...
És milyen érdekes: most senki nem morgolódik miatta, kifejezetten örülünk. Hogy miért? Mert naná, hogy Karmöybe megyünk, és a harminc órás utat ha ki tudjuk tolni negyvenöt-negyvennyolcra, akkor biztos, hogy a karácsonyt kikötőben töltjük!
Ez az én szerencsém:
A hiszékenység a szívből ered és a szellemnek nincs kárára. Joubert
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!
Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.
Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...
Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.
Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik:
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám!
)
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
