M/V ISARTAL
2005. december
December 2. péntek, Sunndalsöra, úton, Kristiansund. Délelőtt nyugi, leellenőriztem mindent, ami biztonsági felszerelésekhez tartozik, és a fedélzeten van. Menetben lehet belül is... Kezdek emlékezni mindenre. Délután két óra rakodási szünet volt, mert a Norsk Hydro az idén 100 éves, és az összes üzemben most adnak partit a dolgozók részére. A koraesti órákban hatalmas fénycsóvával világították meg a hegyoldalt, mintha diszkóban lennénk.
Nem sokat aludtam indulás után, tizenegykor ébresztett Dariusz, Kristiansundba érkeztünk bunkerolni.
Guiness rekorder a hajón?
Amíg közeledtünk, elmondta, hogy valószínûleg bekerül a Guiness rekordok könyvébe.
Még 1997-ben történt, hogy a Panama-csatornán átkelve egy palackot dobott a vízbe a címével, és egy levéllel: ha valaki kihalássza, akkor írja meg, hol ért partot a palackposta.
Két év múlva, 1999-ben levelet kapott a Fülöp-szigetekrl, egy ott tanító svéd hölgy írta, hogy "megérkezett" a küldeménye. És nemrég derült csak ki, hogy ez az első palackposta, amelyik átszelte a Csendes-óceánt, hát ezért van jó esélye arra, hogy a rekordok könyvébe bekerülhessen.
Egyébként jellemző: a lengyel iroda, csak hümmögött, míg végül Londonba írt, ahonnan küldtek is formanyomtatványt, azzal, hogyha bekerül a Guiness könyvbe, akkor értesítik.
December 3. szombat, Kristiansund, úton. Kettőkor ment le a hídról a barba, még másfél órát tartottam magam, de aztán alig éltem. Olyan dög fáradt voltam, hogy alig tudtam nyitva tartani a szemem. Ilyenkor nagyon hasznos a Dead Man Alarm.
Délután térképjavítás. Úgy látszik, megint sikerült beletenyerelnem... Most nem az a baj, hogy nincs javítva, hanem irtó baromi a rendszer, mire úgy átalakítom, hogy használható legyen, az sok munkámba fog kerülni. Az a baj, hogy nem volt elég lusta az előző chief, és így mindent manuálisan csinált a számítógéppel, és most hiába akarom programozhatóvá tenni, újra rögzíthetek elég sok adatot....
December 4. vasárnap, úton. Reggelre bedurrant az idõ, fél pofáról kapjuk a délkeleti szelet és hullámokat, így billegünk is, meg bukdácsolunk, ihaj-csuhaj, így mulat egy magyar tengerész... Na, meg közben videózik, mert ez is fontos, megmutatni, miben volt részem.
Az ebéd kissé furcsa volt. Kacsasült, ez rendben van, sőt finom is, csak egy embernek két comb kevés, hát még egy... A párolt vöröskáposzta is szokásos, de hozzá krumpligombóc volt derekasan nyakon öntve generálszósszal. Ezzel a szósszal csak az a baj, hogy áll mindenféle egészségkárosító E-adalékból, és semmi köze az élelmiszerekhez. Persze van benne ízfokozó, ha már nem tudod, mit eszel, legalább íze legyen. Az a baj a szakáccsal, hogy úgy használja, mintha élnénk-halnánk ezért a moslékért, és minden húsra ráönti. Persze ha úgy készítené, ahogy a német háziasszony, hogy a sült levét bolondítja meg, az mindjárt más lenne! Nekem nem a generálszósszal, hanem a zacskós szósszal van bajom!
Estebéd hideg, szemre tetszetős csibe galantin, de ehetetlenül sós. Mikola nagyon sósan főz, el lehet képzelni milyen valójában, ha én panaszkodom!
December 5. hétfő, úton. Kezd tele lenni a hócipőm, csak ülni vagy feküdni lehet, és közben ijedezni, mert akkorákat dörrennek a hullámok a kabinom falán és ablakán, hogy az kimondottan ijesztő... Néha attól félek, hogy a kabinablak nem bírja a víznyomást és betörik! Pedig nem az alsó lakótérben van a kabinom, hanem a főfedélzeten! Huszonnégy órából hetet fekszem, a többit ülve töltöm, kezd elfáradni a fenekem.
A sült csülökhöz generálszósz volt, természetesen, de legalább ma már nem ehetetlenül sós volt a kaja. Az útirányt nem lehet tartani, mert rettenetesen rollázunk, hát állandóan félpofáról vesszük a hullámokat, mint azt már egyszer mondottam volt. És ahogy a szél és a hullámok fordulnak, úgy követjük. Már délkeletnek tartottunk, amikor az a rusnya szél tovább fordult, így aztán hagytam az eddigi taktikát, visszaálltam az eredeti irányba, és nem billegünk jobban, bár majdnem oldalról (5/7-ed oldalról 2/7-ed hátulról...) jönnek a hatalmas hullámok, viszont a sebességet rá tudjuk adni, s fel is gyorsultunk egészen 8-8,5 csomóra. Hát milyen sietősen megyünk? Nem?
Ez viszont nem tetszett a Miniszter Úrnak, mert azért imádkozik, hogy minél jobban késsünk, az okot leírtam már. Jose csodálkozva mondta:
- Ha egyszer nem bírod a rossz időt, akkor miért kéred az Istent állandóan, hogy vihart adjon?
És Edmond előadta még egyszer, hogy egy évet ki akar húzni külföldön vámügyi okok miatt.
December 6. kedd, úton, Mikulás, a smucig... Hát milyen Mikulás az, amelyik nem hoz semmit? Jó, a cipőmet nem tettem az ablakba, mert elvitte volna a vihar.
De amivel meglepett, nekem untig elég. Elmúlt a vihar, szépen megyünk.
Ez is azt mutatja, hogy a vihar, a viharos tenger milyen relatív dolog. Most se gyengébb a szél, csak észak-északkeleti, azaz 100%-ban hátulról kapjuk.
Gyorsan készítettem egy háromperces filmet a több mint 15 percnyi anyagból.
Kaptam Romantól két CD-t karácsonyi dalokkal, bemásoltam a laptopba, és majd elkészítem a saját CD-met vegyítve a sok-sok Ave Maria és Stille Nacht felvételemmel.
A szakácsunk
Azt hiszem, Mikolának ma van a névnapja. Kíváncsi vagyok, tartja-e? Valahol hallottam, hogy a volt Szajúz területén élő népekről, (és ebbe ugye Ukrajna, Mikola hazája beletartozik), hogy csak a szakácsnők főznek jól, a férfiak nem állnak hivatásuk magaslatán.
Amit főz, az nem ehetetlen (ha nem sózza el).
De már kezdem unni, és még két hete se vagyok a hajón, a cukkínis lecsót a sültekhez. És olyan irdatlan mennyiséget főz és ad, hogy képtelen vagyok megbirkózni vele, egy része mindig eltevődik éjfélre, és hajnalra. Jó lenne, ha tudatosítaná magában, hogy nem attól jó a kaja, hogy sok. Ma ebédre generálleves, afféle mindent bele, sült csirkecomb rizzsel és cukkínis lecsóval, majonézes sárgarépa saláta (de ez nem saláta, hanem előétel inkább, mert van benne főtt darált hús is, így nem megy a hús mellé), és végül megint valamilyen majonézes öntettel gyümölcssaláta. És egy színültig töltött bögre grape fruit dzsúsz. Ezt úgy képzeld, hogy le kell szürcsölni belőle ahhoz, hogy ne ömöljön ki, ha felemeled a bögrét.
ITT EGY ELMARADT VIDEO:
Sunndalsöra
Ez egy elmaradt videó a második részből.
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!
Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.
Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...
Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.
Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik:
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám!
)
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
