Január 24. kedd, Bordeaux. Csendesen indult a nap, hogy aztán fél kettőkor beüssön a krach: megjött a Port State Control és természetesen eddig egy lépés se történt járó ügyben. Illetve annyi, hogy Amszterdamban ugyan megkaptuk a csöveket, amiből ideiglenes korlátot készíthetünk a kitört platform helyére, csak épp idő nem volt, meg lehetőség.
Na, most azonnal lett idő is, meg lehetőség is. Ha holnap délig nem készül el Romek, akkor letartóztatják a hajót. Így van program, szinte egész éjszakára.
Engem nem fogtak meg, annyi megjegyzést kaptam, hogy a rescue boat (ami mentőcsónak helyett van) két vékony drótkötelét ki kell cserélni. Azt még ma elintéztem, mert a matrózok a külhéjat festik, hát ne kelljen abbahagyniuk.
Vagy tíz napja beszélgettünk Encsivel, és akkor azt mondta, hogy a Mikola sztorit (a fülmosó pumpával) milyen szemléletesen írtam le a levélben. Akkor ezen átsiklottam, csak valami nem oké, ezt határozottan éreztem. Aztán most Dovernél beugrott, amikor beszéltünk, és rákérdeztem:
- Honnan tudsz a Mikola sztoriról?
- Hát a leveledből.
- Az lehetetlen. Hiszen még nem küldtem el.
- Na, ne beszélj badarságokat, olyan jópofán írtad, még apától is kérdezni akartam, hogy mit szól hozzá? - Jó, akkor keresd elő a levelet, és nézd meg!
Aztán az érkezéskor még nem nézte meg az asszony a levelet, de ma igen, és este fél kilenckor felhívott.
- Nincs meg a sztori. Nincs a leveledben! Ez nem lehet igaz, mert olvastam, határozottan tudom, hogy olvastam!
- Nem is lehet, mert még nem vitte el a levelet az ügynökség, holnap megy el, amiben megírom!
- De én azt már olvastam! - és majdnem szó szerint elmondta, hogy mit írtam az esetről.
Akkor most mondja meg valaki, hogy hogyan lehet ebből gyöngyöt fűzni?
Hova is tegyem ezt a sztorit?
Lehet, hogy háromszáz éve boszorka lett volna az asszony?

Január 25. szerda Bordeaux, úton. Hideg van. Na, nem annyira, mint otthon, de a plusz 1-2 fok reggel csípős tud lenni, főleg akkor, amikor soha az életben nem vigyáztam még magamra ennyire, mint most, hogy ne fázzak meg.
Délelőtt megvizitált a két Port State Controll tiszt úr, meg voltak elégedve mindennel, hiszen Romek hajnali háromig dolgozott a korláton, de nagyon szépen összehozta. A rakodásnak fél háromkor vége, indulás, ennyi. Tegnap kitöröltem, majd újratelepítettem a DVD író programot, és minden gondom megszűnt, megírtam mindenkinek (Dariusz, Romek, Jose és Vincente) a DVD-t.

Január 26. csütörtök, úton. Viszonylag szép időben mentünk, aztán késő délutánra bedurrant, igaz hátulról jön, tehát észak-északkeletről, de ennek holnap, indulás után ihatjuk meg a levét!

Január 27. péntek, úton, La Coruna, úton. Hajnali érkezés, fél hatra kötöttünk ki. Semmi információnk nincs, a révkalauz szerint reggel nyolckor kezdenek berakni.
- Chifi, menjen el aludni... - küldött feküdni a manőver után Dariusz. - Nem sokra számíthat, de kétórányi lehet.
Igaza volt.
Nyolc előtt tíz perccel szólt be a kabinba, hogy itt a surveyor.

Egy kis kiabálás...

Feltápászkodtam, nem is próbáltam úgy tenni, mintha kialudtam volna magam, mert nagyon nem lett volna élethű.
Kimentem a deckre, na most innentől kezdve nem teljesen kristálytiszta, hogyan követték egymást az események. Ami biztos:
1., Romek nyomta ki a ballasztot, a 4-es duplafenék volt soron, a forepeakkel már végzett.
2., A draft surveyoranak volt egy tanulója, ezért tartotta magát a "normális" menethez, nem vette lazán a dolgát.
3., Nem tudtuk elkezdeni a draft surveyt, mert a 4-es tank még nem volt üres.
Na, ekkor jött Dariusz:
- Chif megnézte a merülést a kikötés után?
- Nem, minek? Draft survey lesz...
- Hát épp azért! Ha megnézte volna, akkor most nem kellene a rakodásnak állni, megmondanánk a merülést amit leolvasott, és mehetne a rakodás.
Itt lettem olyan ideges, hogy elborult az agyam. Ez rám akarja kenni azt, hogy késik a berakás. Ez még nem érdekelt volna, de szakmailag akkora baromság, amit mondott, hogy az eget veri! Kérdem én, hol van az az idióta draft surveyor, aki elfogadja a hajó által leolvasott merülést? Hiszen ez a legsarkalatosabb pontja az egész műveletnek! Ezt mindkét fél (hajó és surveyor) hallatlanul szigorúan veszi!
Csinált ez a pasas egyáltalán draft surveyt az életében?
És kérem kifakadtam!
Úgy elküldtem a francba Dariuszt, hogy az csak nézett! Üvöltöttem vele, mint a fába szorult féreg, hogy ha nem ért hozzá, akkor ne beszéljen hülyeségeket, és csak mondtam, mondtam... (Qrwa és fauck you nem volt...) A hiba valójában az volt, hogy senki nem szólt Romeknek, hogy a 4-es duplafeneket csak a draft survey után kezdje el kiszivattyúzni.
Ilyenkor persze az a célszerű, hogy az ember önvizsgálattal kezdi, hol rontottam el én valamit, mielőtt a másikra mutogat. Mondjuk, tegnap este beszélhettem volna a gépésszel a ballasztolásról. De nem tettem. És azért nem, mert a legritkább esetben az én dolgom, legtöbbször elintézik egymás között, és Dariusz csak az eredményről értesít. És ugye ma reggel a barba indította be a gépezetet, ő rendelte el a szivattyúzás indítását.
Isten bizony nem érzem magam semmiben vétkesnek, ezért is borulhattam ki, amikor azt éreztem, hogy valami bűnbakfélét akar belőlem most fabrikálni.
Napközben mosolyszünet egészen 11-ig, akkor azért megmondtam, hogy a kiabálásért elnézést, nem akartam megsérteni, mire ő:
- Már rég elfelejtettem, hosszú munkakapcsolatban előfordul az ilyesmi...
Ezt most majd akkor hiszem el, ha hosszútávon majd kiderül, hogy sehol nem vágott alám! Ennyire már sikerült elromlanom, hogy vannak fenntartásaim. Bár ki tudja!
A berakás persze eseménytelen, persze a kiballasztolás is megtörtént, minden nagyon szép, minden nagyon jó, csak a kis tanuló nagysádnak nem jött össze a draft survey. Ez a csúnya, idős, tanító kolléga minden eredményére azt mondta:
- Mal! - azaz - Rossz! - és szegényke számolhatott újra.
Mi a fenének kell egy női hölgynek draft surveyorkodni, nem tudom! Ez jó állás egy szökött harmadik tisztnek, vagy kivénhedt chiefnek, de nem egy civil "bagázsnak". Ugyanis nem árt hozzá a tengerész múlt (hogy tudd, hol és hogyan akarnak és tudnak átverni...)
Olyan sűrű volt a nap, hogy igazán beszélni az asszonnyal csak az indulás után tudtam.

A videón Mikola alakítása a fő attrakció!

 

ITT EGY ELMARADT VIDEO:

Sunndalsöra




Ez egy elmaradt videó a második részből.

Szolgálati közlemények:

Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  

Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!

A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...