Január 28. szombat, úton. Igazam volt, már amit arról írtam, hogy szívó ágon leszünk, ha elindulunk az idő miatt. Alig (5-6 csomóval) tudunk haladni.

Január 29. vasárnap, úton. Még igazabbam van... Annyira, hogy Dariusz most elkezdett intenzíven aggódni, mégpedig az üzemanyag miatt. Mi lesz, ha nem tart ki Norvégiáig, mert hallottam, amikor megegyezett a hajóbérlővel, hogy a négynapi tartaléknak elégnek kell lenni, nem kell Spanyolban üzemanyag. Már egy teljes nap késésben vagyunk, ha nem több. Őrségenként 20-22 mérföldet teszünk meg...

Megint olvasok

Mivel én olyan ember vagyok, hogy az olvasnivalót rendszerezem, (első mindig apa könyve, ha van új) és az utolsónak marad a többiből a legérdekesebbnek ígérkező, hát most az van soron. Mikor indulás előtt szétnéztem a kisebbik fiam könyvei között örömmel fedeztem fel a "Társadalom és a nyelvhasználat" című kötetet Kiss Jenőtől. Miután a fülszövegében minden érdeklődőnek ajánlja a könyvet, elhoztam, mert ebbe a kategóriába tartozom. Később a belső címoldalról kiderült, hogy egyetemi tankönyv, de azért remélem, vizsgázni nem kell belőle? Csak irigyelni tudom a fiam, hogy ilyen érdekes dolgokkal (is) foglalkozott az egyetemi évek alatt (holnapután lesz az utolsó egyetemi vizsgája - (remélem) az első diplomája kapcsán).
El kell, hogy mondjam, nagyon korrekt munka. Sok "kényes" kérdést érint - a nyelvhasználat szabályozása sajnos nagyon kényes kérdés Európában -, és mindenütt korrekt és szélsőségektől mentes megfogalmazású válaszokat ad. És arra is rámutat, - szerintem igen helyesen -, hogy korunk Európájában (és valószínűleg nemcsak ezen a kontinensen) a rasszizmus nem bőrszín, faj vagy vallások vonatkozásában jelentkezik, hanem az anyanyelvi nyelvhasználat korlátozásában (ami ugye tökéletesen alkalmas a népirtásra, csak humánusabbnak látszik, mint a holokauszt, a Gulág vagy az olajháború).

Január 30. hétfõ, úton. Az idő ramaty, hát az ember olvas őrségben, más úgyse történik, minthogy a hajó húsz mérföldet vánszorog hat óra alatt.
Nos, ma is sok érdekességet tanultam, a pidzsin és a kreol nyelvek kialakulását, érdekes volt gondolatban összevetni mindazzal, amit Gweg, a Clipper Caraibes szimpatikus kadétja mesélt a nyelvükről. Aztán a többnyelvűségről szóló fejezeteket is élvezettel olvastam. Kiderült az is, ami számomra óriási rejtély volt, hogyan lehet az, hogy egy nép nyelvet cserél. Mert az egyén (és leszármazottai) esetében ez érthető: az idegenbe szakadtak negyedik generációja már idegen anyanyelvű magyar (ha vállalja magyarságát). A nép esetén pedig ez egyszerű beolvadás, csak megtartják eredeti népnevüket, mint a bolgárok esetében volt. Átvették a szláv nyelvet az őslakóktól (mivel azok voltak többségben) de a népnevet (bolgár) ők adták a későbbiekben. Szóval ilyen és ehhez hasonló hallatlanul érdekes dolgokat olvasok. (Bár nem hinném, hogy most mindenki leteszi a Kiskegyedet, a Tiffany füzetet, vagy az aktuális krimit, és rohan nyelvészetet olvasni.) Olvasom, hogy a kétnyelvű emberek imádkozni, számolni, álmodni, magukban beszélni, jegyzetelni és naplót írni az anyanyelvükön szoktak. Ennek kapcsán kidolgoztam egy hallatlanul megbízható, tudományos módszert, amivel megállapítható, hogy melyik az anyanyelv, ha nem akarja megmondani (a két nyelvet egyformán jól birtokoló ember):
Jól tökön kell rúgni.
Ugyanis káromkodni is az anyanyelvén fog!
Viszont ha erre szó nélkül pofán csap, akkor más tudományos módszer után kell néznünk... (2024: ezt most kipróbálhatnám a kétnyelvű unokáimon, de nem vagyok egy szadista nagypapa!)

Január 31. kedd, úton. Nem unatkoztam az éjszakai őrség alatt. Éjjel egykor teljes erőre tudtam állítani a főgépet, lecsökkent a szembe vihar ereje.
Negyed háromkor megszólalt a VHF:

Mayday Relay, Mayday Relay, Mayday Relay

MRCC Jobourg adott segélykérés továbbítást (Mayday Relayt). (Az MRCC a felkutatást és mentést irányító parti állomás.) Két hajó összeütközött mögöttünk vagy harminc mérfölddel. Az MRCC csak fokozott figyelést kért a körzetben levő hajóktól, így aztán be se jelentkeztem, csak naplóztam, és ezután "hallgatóztam". Három perc alatt két hajó is bejelentkezett, az egyik egy a másik három mérföldre volt a baleset színhelyétől. Az egyik, amelyik nagy hajó volt, és alkalmas helikopter fogadására a helyszínen tartotta az irányító központ, a másik mehetett. Hamarosan hallottuk, hogy egy mentőhajó elindult valahonnan, elég messzirõl, mert csak másfél óra múlva ért a helyszínre.
A mentőhelikopter fél négykor jelentkezett be azzal, hogy három óra negyvennyolckor a helyszínen lesz. Sajnos csak a két parti állomást, Jobourg MRCC-t és Falmouth Coast Gardot hallottam, a hajókat nem. Amit ki tudtam hámozni, azt a kérdések alapján és a megismételt válaszokból tudom. Az egyik egy tanker lehetett, a másik egy General Korolkov szerű-nevű (valószínűnek tartom, hogy orosz) hajó. Ez utóbbi jelentette, hogy nincs komoly sérülése, középen ütközött, a gépe és a kormánylapát nem sérült, azaz ha úszóképes marad, akkor saját "lábán" mehet kikötőbe.
Egészen reggel hatig tartott a forgalmazás.
Délben azzal fogadott Dariusz, hogy amit én orosz hajónak gondoltam, az egy lengyel bulk carrier. Ráadásul novemberben a Mecklenburger Buchtnál (Kiel közelében) volt egy ütközése egy komphajóval. Jó arány, szűk három hónapon belül a második.
Este Dovernél beszéltem az asszonnyal, megérkezett a levelem.

Február 1. szerda, úton. Ahogyan átjöttünk Dovernél a szoroson, az idő egy csapásra megváltozott. Gyönyörû, sima a víz. Beszéltem is az asszonnyal, igaz nagyon hajnalban.

Lengyel humor?

Már jócskán eltávolodtunk, amikor az AIS képernyőjén látom ám a polyák hajót (amelyik ütközött az Angol-csatornában), az M/V General Grot-Roweckit. És megnéztem, hova tartanak, hát teljesen "elérzékenyültem", hogy az ütközés után viccelni is van kedvük, mert a rendeltetési kikötőnek ez volt írva: POLICE.
Úgy látszik, ezek a fiúk vidáman mennek a sittre...
Mondom is délben Dariusznak, milyen jópofák a honfitárs kollégái.
- Téved, chifi, ez nem vicc, ez valóság. Csak nem "polisz" a rendeltetés, hanem Police, ez egy város Szczecin mellett, nagy vegyi üzeme van.
Úgy látszik, még nem lengyelesedtem el teljesen a hajón...

Február 2. csütörtök, úton. Továbbra is szép az idő, és vidáman hajózunk. A délelőtti sztorit a barba szállította. És az alapanyagot természetesen

Vincente

szolgáltatta. Odamegy hozzá a matróz, és kérdezi, hogy ugyan mondaná meg a barba, hogy miért vontak le 500 dollárt a januári fizetéséből.
- Ezt én meg nem tudom mondani -, válaszolta Dariusz - de megkérdezem a Marlow-tól.
- Chifi, nem fogja elhinni, mit válaszoltak a pénzügyi osztályon. Azt, hogy ezt a mínuszt az előző hajójáról hozta, azaz ott ennyivel túlfizették. Amikor mondom neki, csak néz azzal az ártatlan szemével, és a világ legtermészetesebb hangján mondta: - Pedig azt hittem, hogy azt rég elfelejtették.
Ez aranyos, azt hinni egy nagy cég pénzügyi osztályáról, hogy megfeledkezik arról, hogy egy dolgozója tartozik akár egyetlen centtel is!

A videón Mikola alakítása a fő attrakció!

 

ITT EGY ELMARADT VIDEO:

Sunndalsöra




Ez egy elmaradt videó a második részből.

Szolgálati közlemények:

Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok első és második kötete, valamint a Szavak a hullámok hátán a Helma kiadónál! Az, hogy ez teljesen más kiadás mint a nyomtatott, azt a borítók is mutatják.

Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!

Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.

Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...

                  

Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.

Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!

A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: 
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! ) 

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...