2004.
Október 11. hétfő, úton. Elfogytak a brit térképeink, a norvég partok mentén norvégokat használunk. Vége a nagy jóságnak, már ami a szép időt illeti. Késő este szél kerekedett, szerencsére déli, délnyugati, így most nekünk hátulról jön, hát csak annyi gondot jelent, hogy tol minket, pedig Fabian világosban akar Griphez érkezni, így most lassítva megyünk.
A barba és a németek
Én még emberrel nem találkoztam, aki annyira gyűlöli a németeket, mint a parancsnok. Neki még mindig mindegyik náci fenevad, emberi mivoltából kivetkőzött fasiszta, az emberiség söpredékének tartja őket, gyűlöl német kikötőbe járni, mert akkor "jópofizni" kell a "szemetekkel"...
Ez mostanában egy lengyel film kapcsán - aminek a címe a Zongorista -, felerősödött. Naponta traktál német rémtörténetekkel, és nem tudom, hogy a filmből veszi a jelenetet, vagy családi emlék.
Azt hiszem, és úgy rémlik, tett rá valami utalást is, hogy a rokonságból valakik valamelyik koncentrációs táborban végezték be az életüket.
Szóval valahol meg tudom érteni. A személyes érintettség mindig erős szenvedélyt vált ki. E miatt nem lehet hibáztatni senkit.
Érdekes: most kevésbé haladok a könyvvel. Persze így is van napi másfél-két oldal, de nem az igazi. Leírtam egy mondatot, ami szinte teljesen leblokkolt. Utána egyszerűen nem jött a többi. És hiába húztam ki, ott kísértett... De ezen már túl vagyok, most az a baj, hogy olyan akadályaim vannak, hogy olvasni kellene még hozzá. Na, majd otthon. De lehet, hogy találok megoldást, mert már többször kiderült, hogy bizonyos ismeretek hiányát meg lehet kerülni, csak akkor a fejezet nem olyan érdekes, és nem úgy alakul ahogy elterveztem.
Október 12. kedd, úton, horgonyon Kristiansund előtt. Rendeletbe kéne hozni, hogy déli szél ne lehessen hideg! Ha itt ilyen, akkor milyen hideg lehet a leszálló ágban, ahol északi szélként van jelen! Ez Lengyelország környéke, mert Fabian felesége azt mondja, mínusz két fok van. őrület, majdnem itt a tél, hat fok van, hideg eső, vacogok a hídon, be kellett kapcsoljam nagymama olajradiátorát. Ugyanolyan fűtőtest van a hídon, mint az övé volt. Ne tessék elfelejteni, hogy a hajó magyar építésű, csak a tervek németek, az apró biszbaszok között vannak magyar gyártmányúak.
Azt mondja a barba, hogy egész
Lengyelország egy képviselőn röhög
illetve képviselőasszonyon. Az illető honanya benyújtotta a Szejm gazdasági hivatalának éves gépkocsi-elszámolását. Ezek szerint a képviselőasszony egy év alatt 221 ezer kilométert vezetett személyesen. Persze élelmes újságírók azonnal számoltak, osztottak-szoroztak, és ugye akkor megkapták a napi 605 kilométert, a szombat, vasár- és ünnepnapokat is beleértve. Ez, tekintve, hogy a hölgy varsói, hetven kilométeres átlagsebességet véve alapul (mert nyilván vidéken is járt) napi nyolc és fél óra vezetést jelent...
Ügyes.
Ma
Csináltam egy zsidó orvost
Persze megint a könyvről van szó.
Böngésztem a lancianói weboldalakat, amiket otthon letöltöttem, és találtam egy érdekességet: a kis közép olasz városka normann vezetése 1191-ben menedéket adott nyolcvan zsidó családnak, akiket elűztek a Nápolyi Királyságból, és akik persze örömmel fogadták el a letelepedés, illetve a befogadás kemény feltételeit: egy tömbben kellett, hogy lakjanak (gettóban), csak kereskedelemmel foglalkozhattak, minden más foglalkozástól eltiltották őket, éjszakai kijárási tilalom vonatkozott rájuk, és sárga karszalagot kellett hordani.
Tulajdonképp ez fogott meg az egészben: a sárga szín és a karszalag. Ezek szerint az effajta megkülönböztetés nem fasiszta-náci találmány, korábban is létezett. Érdekelne, hogy hol és mikor jelenik meg először a történelemben?
Október 13. szerda, horgonyon, úton, Sunndalsöra. Valami csuda szép helyen állunk horgonyon. A Lys Carrierrel már voltam itt. Védett hely, viszonylag sekély a víz, harmincöt méter mélyen fekszik a horgonyunk. Délután fél ötre ígérte magát a révkalauz. Behozott egy hajót, és utána átszállt hozzánk.
Azt hittük, fél nyolc körül kikötünk, de kiderült, áldozatul estünk a labdarúgásnak: a gyárból üzenték, nehogy hét és kilenc között érkezzünk, mert most van a Norvégia - Szlovénia meccs. Nos Erikék három nullra győztek, negyed tízkor ennek örömére kikötöttünk, hiába kerekedett viharos szél. Bár ez helyi fenomén, mert csak három mérföldre az öböl végétől zúdult le. De azóta kitartóan fúj.
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
A kedvtelési tengeren hajózók minden igényét kielégítő többkötetes enciklopédia kötetenként is megrendelhető, megvehető.
Kérem, nézze meg a tájékoztatást: https://www.jachtnavigator.hu/jachtnavigator-iv/
Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
