2004.
November 15. hétfő, Lisszabon, úton. Megígérték, hogy ma kiraknak és elmehetünk. Mondjuk mi nem siettünk, de ők igen, mert egy banánszállítót vártak éjfél körül a helyünkre.
Délelőtt kitűztem a városba, mert tegnap láttam egy vérnyomásmérőt, azt meg kell vennem, mert a régi nem mér, zokon vette a tengervizet.
Vásárlás Lisszabonban
Az első patikában találtam, megvettem. A szimpatikus patikus hölgy elmondta, hogyan kell használni, hogyan kell a csuklóra feltenni. Hát a hajón rájöttem, hogy nem sokat használhatta, mert ebben a helyzetben 199/110-et mért, mert annyira van jó készülék, hogy "talált így is valami mérhető vérnyomást". De amikor kinéztem a használati utasításból és helyesen tettem fel, azonnal 118/65 volt, ami kiváló!
Utána elmentem a fiamnak valamit venni, mert kért portugál vásárfiát. Arra gondoltunk, hogy valami hanghordozót veszek. Én igazából valami kulturális esemény videofelvételére gondoltam, ő meg azt mondta, bármi ilyesminek örül, csak ne brazil nyelvű legyen, és ne instrumentális zene. Eleinte könyvesboltokban keresgéltem, de ott semmi. Még angol tudás se. Én persze kérdezni tudok itt is, de a választ megérteni inkább Brazilba kellene menni. A franc a sok orrhangzót tartalmazó és a sok kscs-re végződő szóba... Hosszas keresgélés után megtaláltam az "üzletemet". Egy vásárlóközpont két emeletét foglalta el. Itt a baj az volt, hogy fogalmam se volt, hol keressem amire ácsingózom. Hát egy szimpatikus fiatalembert kinéztem, megszólítottam, és lám jól választottam, mert jól beszélt angolul.
Előadtam a kérésemet, bólintott és elvezetett a költészet feliratú rekeszhez. Meglehetősen eldugott helyen volt, és egyáltalán nem tolongtak... Két CD-t is ajánlott. Az egyiken egy Deidda nevű pacák Pessoa költeményeket interpretál, a borító szerint. No, hát ez kell nekem. Nézem a másikat, annak a címe A música em Pessoa, ezek is Pessoa versek megzenésítve. Nosza, vegyük meg mindkettőt. Milyen rendes ez a fiatalember, nem?
Szóval nem egészen.
Mert a Deidda nevű dalász olaszul interpretál, lévén digó, és a másik CD-t Brazíliában készítették, hát természetes, hogy szép, jól érthető brazil nyelven van. Akkor volt 35 euróm...
Este kilenckor eljöttünk, megyünk La Corunába onnan Thamshaven. Szerintem ha még egyszer megcsináljuk ezt a kört, akkor a hajó már magától megtalál minden kikötőt...
Ami igaz, annak állandóan jelen kell lennie azért, hogy megnyilvánulhasson néha. - Kahlil Gibrán: Bolond - Homok és Tajték
November 16. kedd, úton. Csendes nap, szép idő, csak csalóka, mert hidegebb a levegő mint a napsütés. Egész nap a videóimmal foglalkoztam, készítem a filmet a számítógépen. Készítettem egy külön filmet Lisszabonról, hang nélkül olvastam be, és a CD-kről megy a megzenésített vers. A brazil CD-n az első címe O rio da minha aldeida, azaz (szó szerint és nem műfordítás) A falum folyója, és a Tejoról szól. Jobb nem is lehetne, csak nem Pessoa vers, hanem Alberto Caeiro költeménye.
Csak a némák irigylik a bőbeszédűeket. - Kahlil Gibrán Bolond - Homok és Tajték
November 17. szerda, úton, La Coruna. Ez most rosszabbul jön ki, mint a múltkor, mert reggel érkezünk, és gond lesz a kiballasztolás. Remélem, elkiabálom...
Szerencsére elkiabáltam. Kilencre kikötöttünk, és csak 14.00-kor kezdtek, így kényelmesen ki lehetett nyomni az összes tankot, és ráadásul addig alhattam is. Csak egykor keltem.
Kettő tízkor kezdett zuhogni belénk a kvarc, és pontban hatkor befejezték. Fél nyolckor manővereztek, én eközben írom a naplóm.
Ennyi.
Illetve még annyi, hogy a barba elintézte, hogy Lisszabonból megy haza, úgy december 3-a körül. Vajon Liebe jön-e le? Nem lenne rossz.
Sok tan olyan, mint az üvegablak. Rajta keresztül látjuk az Igazságot, de a Valóságtól elválaszt bennünket. - Kahlil Gibrán: Bolond - Homok és Tajték
November 18. csütörtök, úton. Csendes nap. Éjszaka a videóimmal foglalkoztam, egyre inkább kiderül, hogy a laptop 30 gigája kevés a videószerkesztéshez, mert a fájlok erősen töredezettek, és ezért a film akadozik...
Most azt próbálom, hogy jelenetek szerint olvasom be a kameráról, hogy kis fájlok legyenek. Ezek a kis fájlok egy megabájtnál kezdődnek...
Minden sárkány megszül egy Szent Györgyöt, aki majd leszúrja őt. - Kahlil Gibrán: Bolond - Homok és Tajték
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek
linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!Ez a kiadó csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! Aki az első kötetre várt, az most megvásárolhatja e-könyv formában: pdf, epub, mobi. El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.
A második kötet természetesen kapható papírra nyomtatva, de ha tableten vinnéd hajóra, e-könyv formátumban is megveheted, ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
