2004.

Október 29. péntek, úton. Hát kérem szépen, szárad a kabinom. Hajnalban 30 fok volt bent, fél hatkor lekapcsoltam a fűtést, kinyitottam az ajtót, hogy ha lejövök a szolgálatból, akkor normális legyen a hőmérséklet. Negyed hétkor jutottam le, mert a barbába nem lehetett életet verni, megint elaludt...
Továbbra is viharban hajózunk, már tele van a hócipőm de nagyon, és nem lehet a végét látni, mert újabb és újabb depressziók jönnek, s dühöng a 8-as, 9-es idő... őrület! Nem volt ősz, szeptembertől dühöng a tél!
Napok óta tökölődöm, hogy amit el akarok mondani, azt itt tegyem-e, vagy lapozzak vissza, s szúrjam-e be? A végeredmény az, hogy itt következik:
Ugyanis egy pöttyet

Vitatkoznék Lukács Bélával
az Utazások térben, időben és téridőben című munkája kapcsán. Azaz ez így nem korrekt, mert nem akarok én vitatkozni az akadémikus fizikussal, csak bizonyos egyet nem értésemet fejezném ki egy bizonyos dologgal, amivel ő viszont szimpatizál... Erről jóval előbb írtam már, és érdekes, hogy amiről itt szó lesz, azt ott meg se említettem. Nem is tudom, mi az oka? Talán az, hogy amiről írtam, az mind-mind olyan, amivel teljesen egyetértek, elfogadom a tudós magyarázatait az úgynevezett "rejtélyekre".
Nos, ő felveti a dogon problémát is. Ha valaki nem tudná, miről van szó, megpróbálom pár mondatban összefoglalni: A dogonok egy szudáni eredetű törzs, ma körülbelül negyedmillióan lehetnek, és Csádban Timbuktu városától délre, a Bandiagara fennsíkon élnek. Arthur M. Young az afrikai népek mitológiájával foglalkozott, ő hívta fel egy amerikai orientalista, Robert K. G. Temple figyelmét egy afrikai törzsre.
Temple kutatásairól "A Sirius-rejtély" című, 1976-ban megjelent könyvében számolt be. A dogonok a világegyetem keletkezéséről a következőképpen vélekednek - írja Temple: "A teremtés kiinduló pontja a Sirius Digitariának nevezett kísérője, amely a Sirius körül kering. A dogonok szerint a Digitaria a legkisebb és legnehezebb csillag. Benne van minden dolgok csírája. Saját tengelye és a Sirius körüli mozgása biztosítja a világmindenség teremtő erőinek továbbélését..."
A dogonok még további meglepő dolgokat is elárultak: A Digitaria a létező "legkisebb dolog", ám egyszersmind a legnehezebb csillag. Anyaga fém, a neve "szagala", fényesebb, mint a vas, és olyan nehéz, hogy "földi lény" nem tudja felemelni. Akkora, mint egy ökör kiterített bőre, de 480 szamárrakományt nyom, ami közel 35.000 kg tömegnek felel meg. A Siriusnak a Digitarián kívül még egy kísérője van, az úgynevezett "emme ya". Ez a csillag nagyobb, de négyszerte könnyebb a Digitariánál. Ugyanolyan irányban és ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Siriust, mint a Digitaria, de pályája hoszabb, vagyis jóval távolabb van tőle.
Két francia tudós, Marcel Griaule és Germaine Dieterlen 1950-ben közzétették "Egy Szudáni Sirius-rendszer" című tanulmányukat, miután 1946 és 1950 között évekig éltek a dogonok között. A két francia tudós az anyaggyűjtés után joggal jelentette ki: "Mindeddig tisztázatlan, mi több, fel sem merült a kérdés, hogy csillagászati eszközökkel nem rendelkező emberek hogyan ismerhetik szemmel aligha látható égitestek mozgását és tulajdonságait."
Nagyjából ennyit elég is tudni.
Szóval Lukács Béla a "dogon esetet" is felemlíti munkájában tudomány kontra áltudomány című fejezetében és igyekszik - hogy mondjam? - cáfolni? Nem, ez nem jó szó, igyekszik mindenképpen tudományos magyarázatot találni. Szóval L. B. ezt írja, amikor a kötet végén választ próbál adni a dogon csillagászati tudásra:
"Na most vissza a dogonok ügyéhez. Azon egyetlen adatból, hogy a dogonoknak a tőlük elvárhatónál több a csillagászati ismeretük, egyetlen további következtetésre sem juthatunk ezen ismeretek okára nézve. (Ezzel természetesen egyetértek.) E többletet ugyanis több ok is magyarázhatja. Herrmann véleménye (mellyel magam is szimpatizálok) az, hogy a dogonok ismereteiket tőlünk szerezték. Nevezetesen, adatok vannak csillagászati tárgyú kíváncsiságukra; tudunk egy Dogonföld táján járt 1893-as csillagászati expedícióról, melyet bennszülöttek alaposan kikérdeztek. Ez már minden fentebb említett ismeretet megmagyaráz, a Szíriusz B sűrűségét kivéve, mely 1915-ben vált nálunk ismertté. Vagyis a magyarázathoz már csak azt kell feltennünk, hogy a Francia Nyugat-Afrika részét képező Dogonföldet 1915 és 1935 közt egyetlen csillagászatilag kompetens utazó megjárta; ilyenről én nem tudok, de ki mondhatná, hogy ilyen nem volt?"
És még egy idézet erről a bizonyos Herrmannról: "Herrmann mást tart szükségesnek hangsúlyozni: Temple könyvének elutasítását. "A Templeféle hipotézisek és a hozzá hasonló agyszülemények pontosan azért veszélyesek mert a tudomány köntösében tetszelegnek..."
Itt nyilván arról van szó, amit én nem tudhatok, hogy Temple a munkájában nyilván levonhat bizonyos (túlzó, és nem bizonyított) következtetéseket, amire Herrmann reagál, és áltudósnak nevezi. De számomra Temple csak annyiban érdekes, hogy leírja, mit tudnak a dogonok.
Szóval itt van, amivel nem tudok egyetérteni: egy 1893-as csillagászati expedíció kikérdezése nem magyarázza a tudásnak európai eredetét, hiába fogadja ezt el Lukács Béla. Véleményem szerint ugyanis az azóta eltelt idő túlságosan rövid ahhoz, hogy mítosszá váljon. Főleg ahhoz, hogy a teremtéstörténetet leváltsa, mert azt ugye senki se feltételezi, hogy van olyan törzs, népcsoport, amelyiknek ne lenne teremtéstörténete! És egy expedíció kikérdezése semmi esetre se olyan megrendítő találkozás, hogy elegendő lenne arra, hogy a mítoszaikban alapvető változást okozzon. Az, hogy csillagászati irányú érdeklődésük volt 1893-ban, pont arra mutat rá, hogy "valami okuk volt erre". Magyarán, én nem tudok ezzel a Herrmannal ily módon egyetérteni. Ha valaki bizonyítani tudná, hogy korábban kapták Európától az ismereteket, az hihetőbb lenne, csak a baj az, hogy jóval korábban Európának se álltak ezek az adatok a rendelkezésére.
És L. B. így folytatja: "Fentiek miatt a dogonok említett csillagászati ismeretei magukban nem bizonyítják a földönkívüliek látogatását, sőt nem is valószínűsítik. (Egyetértek.) Ehhez ugyanis a másik, épp most elmondott lehetőséget ki kell előbb zárni, vagy legalábbis valószínűtlenné kell tenni. (Szerintem eléggé valószerűtlen, és megkockáztatom, hogy teljességgel kizárható.) Hogy ezt meg lehet-e tenni, az rám nem tartozik. Talán meg lehetne ezt tenni mítoszkutatók és francia levéltárosok együttműködésével; nem tudom. De ilyen érvek nélkül tudományos módszerrel nem lehet a földönkívüli eredetet igazolni." Ezzel természetesen megint egyetértek.
A barba délután megjelent, helyet foglalt a radar előtti székben, és csak értetlenkedett, hogy miért nem megyek le, hiszen leváltott?
- Mert még csak öt óra van - mondtam, amin igencsak elcsodálkozott, de az órát látva megörült, és lement, remélem, nem elaludni! És hogy valamire emlékezhet, azt az bizonyítja, hogy háromnegyed hatkor feljött, s én mehettem...
Egy bölcsesség a mai napra, ami kicsit kapcsolódik a tudomány kontra áltudomány problémájához: Semmi sem jellemzőbb az észre, mint az ész megtagadása. Pascal


Szolgálati közlemények:

Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak! 

 A kedvtelési tengeren hajózók minden igényét kielégítő  többkötetes enciklopédia  kötetenként is megrendelhető, megvehető.

Kérem, nézze meg a tájékoztatást: https://www.jachtnavigator.hu/jachtnavigator-iv/    

Megjelent a Hajós legendák, legendás hajósok 2 című könyv. Ha érdekel lépj be a Fészbuk csoportomba, és ott minden információt megtalálsz róla, megrendelheted. A kötetben hajósok és tengerészek sztoriznak. Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban nem lesz kapható!



A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik: - Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!!

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...