M/V ISARTAL
2005. december
December 11. vasárnap, úton a portugál partoknál. Hát kérem, örömmel jelenthetem, hogy megszenvedtünk érte, de itt a nyár. Délután 21 fok volt, igaz a napsütéses oldalon, de árnyékban is 19! És szép sima a tenger, lágy szellő fújdogál, az ég kék, a fű zöld (valószínűleg, valahol, valakinek, aki megérdemli) és megyünk Lisszabonba, s ha minden jól megy, másfél napos késéssel meg is érkezünk hétfő délután.
Befejeztem az Andromédán készített videók DVD-re írását. Ez azt jelenti, hogy 59 percnyi anyag van az egy órás lemezen! Tizenhárom film fért rá, és mivel maradt még másfél perc, ezért "írtam" egy félperces filmet, amin nincs semmi, csak ez a felirat: "Ez a film azért készült, hogy ne tizenhárom legyen a lemezen...". Mert babonás nem vagyok, de jobb biztosra menni.
Időnként gondom van a lemezíró programmal. Némely filmet nem hajlandó elfogadni. Nem először jártam így vele, és nem tudom, mi lehet az oka. Ma jött egy ötlet, és a "gyanús" zenét kivettem a filmből, s így elfogadta. Azt hiszem, ami zenéből a program ki tudja olvasni a copyrightot, azt nem írja ki lemezre, de ez csak az én agyszüleményem...
Most már várom a második rész elkészültét, hiszen azon lesz a Saimaa tavi jeges kaland, Düsseldorf, Oslo és Izland, mind nagy élmény volt!
Olvasom Müller Pétertől a Kígyó és kereszt című könyvet. Egyszerűen nem lehet letenni... Ezzel is úgy jártam, mint a Gyűrűk urával. Első olvasatra hótt unalmas volt, és most mintha teljesen más könyvet olvasnék. Ez a pasas olyasmiket tud, amit kötelezően kellene az iskolákban tanítani, de legfőképpen a politikusoknak lenne jó, ha ebből a nézőpontból átgondolnák az életüket, munkásságukat... persze ez azért nem megy, mert amelyikben van egy szemernyi lelkiismeret, az felhagyna az eddigi tevékenységével.
Azt írtam, nem lehet letenni, pedig nem igaz. Sokszor be kell csukni, és végiggondolni az olvasottakat. Megrendítő élmény! Évek óta kerestem ilyen olvasmányt, és ki gondolta volna, hogy megvan, csak Encsi elrakta, jó hátra, más könyvek mögé!December 12. hétfő, úton, Lisszabon. Szépen megszerveztük az érkezést. Lassítva jöttem, hogy 60 mérföldre legyünk a fervéj bójától reggel hatkor. Így kora délután érkezünk, este hatkor kezdik a kirakást, holnap elmegyünk La Corunába.
Most Edmond vigyorog, mert Vasoulla szokás szerint az utolsó pillanatban intézkedett, és a matróz váltója úgy néz ki, nem tud lejönni, mert nem kaptak helyet a repülőn. Ez rohadt jó ám! Több mint kilenc napja tudja, hogy ma rakodunk Liasszabonban, és ma reggel kezdtek utánanézni a jegynek. És most olyan nincs, szóba se jöhet, hogy akár öt percet is várjunk a váltóra, mert a menterendünk irtó szoros, rohannunk kell, mint egy megveszekedett gyalogkakukknak (és szerintem még így is lekéssük a karácsony előtti berakást Sunndalsörában), hogy 22-én kirakhassunk Thamshavenben. A Lys Line arról ábrándozik, hogy 23-24-ig berakunk Sunndalsörában, s szenteste elindulhatunk az alumíniummal. Ezek a szerencsétlenek nem veszik sose figyelembe az évszakot, és azt például, hogy ezen az úton 8,1 csomós, az előző, Setubal-Moerdijkon 7,4 csomós átlagsebességet hozott a hajó.
Minő változás!
Avagy hátra arc, de lehet hogy előre arc, ez az, ami hallatlan jó érzéssel tölt el, még akkor is, ha nem értem...
Ezt Dariusz hajtotta végre. Egyszerűen nem lehet ráismerni arra a két lábon járó gyomorfekélyes görcsre, aki a Lys Chrisen volt. Kellemes ember, kiderült, lehet vele beszélgetni, nemcsak a munkáról, már nem aggódással telnek a napjai, hanem ha a tulaj ír, vagy mond valamit, ami nem igazán tetszik, vigyorogva intézi el egy "fuck off" kíséretében felmutatott középső ujjal.
- Legfeljebb hazamegyünk, chifi... - közli vigyorogva.
Kikötés előtt megegyeztünk, hogy az a legjobb, hogyha én megyek ki először, mert érkezés után sokan jönnek, akik a barbát keresik. Ez jó volt, mert később mindenféle indokot szoktak találni, hogy ne mehessek ki. A
Vasco da Gama bevásárlóközpont
után nem kellett kérdezősködnöm, mert már voltam valamikor 2003-ban, amikor még teljesen új volt. Azt hiszem, a Lys Carrieren voltam. A busz minden gond nélkül kivitt, de ott aztán láss csudát, alig ismertem ki magam! Vadonatúj, modern pályaudvar a magasban, a földszinten autóbusz végállomás, alant meg óriási aluljáró, ami mindenhez csatlakozik... És a környék kiépülve, modern irodapaloták, lakóházak, ott ahol három éve pusztaság volt!
Viszont pénzváltó... hát lejártam a lábam, mire megtaláltam.
És ugye egy ilyen bevásárlás azzal jár, hogy keresem az üzleteket. Amit nagyon akartam, nem kaptam: zuhanyrózsát, mert letört a csatlakozója, meg Dariusz kért karácsonyi lapokat, hát az nincs. Csak borítékos, három eurótól kezdődő árakon.
Vettem egy konnektorba való elosztót, amire nagy szükségem van, mert a laptop CD ROM-ja kezdi feldobni a lábát, és ezért a külső meghajtónak (a DVD író) állandóan rá van kötve a laptopra. Aztán egy nadrágot is, mert amit otthonról hoztam, nem bírta ki, hogy lehajoltam benne. Többi a vizuális fantáziádra van bízva.
Befelé jövet nem kerestem semmi buszt, taxiba vágtam magam.
Hát úgy elfáradtam, hogy azt nem tudom elmondani. Hiszen az elmúlt nyolc napban csak ültem, csoda, hogy ilyenkor el nem sorvad a lábam! Szóval most izomlázas még a fülcimpám is a sok mászkálástól. Lefixálták az utunkat: La Coruna - Thamshaven és remélhetõleg: Sunndalsöra - Lisszabon?
Éjfél körül megjött az új matróz, Oliveira Cruz Vincente, szintén a Zöldfoki szigetekről, de olyan nagyon, hogy a másik matróznak a szomszédja, azt mondja Jose, nem lakik messzebb, mint kétszáz méter.
ITT EGY ELMARADT VIDEO:
Sunndalsöra
Ez egy elmaradt videó a második részből.
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!
Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.
Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...



Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.
Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik:
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám! )

Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...