M/V ISARTAL
2005. december
December 18. vasárnap, úton, Vizcaya. Van úgy, hogy az ember anélkül, hogy terhes lenne, kívánós. Napok óta megveszek egy rántottáért! Lisszabon előtt jött rám, de türtőztettem magam, mert azt mondtam, Lisszabonban az lesz reggelire. Nos, palacsinta volt. Akkor majd La Corunában! Valójában azért nem rohantam a manőver után aludni, hogy reggelizhessem. Naná, hogy nem rántotta volt, hanem vargabéles (szerűség, de finom). Így ma hajnalban, az őrségben alkottam magamnak jó kis hagymás rántottát.
Délután mentőcsónak riadót tartottunk. Dariusz ilyenkor nagyon él, magyaráz, oktat, ez azért jó, mert nem nekem kellett tartani.
A filmjeim készülnek.
December 19. hétfő, úton az Angol csatornában. Jobourgnál tudtam beszélni az asszonnyal éjfélkor. Délután pedig Dovernél.
Dariusz ki van akadva.
Romek azzal jött, hogy a segédgéphez küldött alkatrészek közül hiányzik valami starter, így nincs ki a három segédgépünk...
Elkészült a DVD, az RMS Andromédán készült filmekből, csak az a baj, hogy az Izlandi nem fért már rá, annak egy új lemezt kell feláldoznom, de nem baj. Az öt film jól be lett osztva, az egy órás lemezen maradt 24 másodperc szabad hely!
December 20. kedd, úton, Északi-tenger. Délután beszereltük az új Navtex készüléket. Aztán kiderült, hogy mégsem. Azaz igen, de nem azt. Hanem a fax receivert... Szóval a Navtex vevő nyomtatója eltört, Moerdijkból elvitte a szerelő, és hamarosan a tulaj üzent, hogy egy újat küldenek. Meg is kaptuk Lisszabonban.
Ez idáig nem volt érkezésünk beszerelni.
Na, ma összejött, minden rendben. Illetve látszólag. Mert ez egy nagyon drága és szuper készülék, ami tud időjárási térképeket venni és nyomtatni, de nem beszél navtexül. (A Navtex időjárást, navigációs figyelmeztetéseket, segélykéréseket vesz.) Ez azt jelenti, hogy nincs benne a navtex modul. Pedig nekünk semmi szükségünk erre a faximile vevőre, csak a hiányzó modul kellene, ami önmagában is kapható, és nem is egy különlegesen drága, míg ez az izé állítólag nagyon drága. Akkor az árát a tulaj kidobta az ablakon, mert nem tudjuk használni. Csak akkor, ha megveszik és elküldik a hiányzó egységet.
Dariusz azt mondta, hogy nem jön vissza többet Held hajóra, és neki igaza van. Nekem, arra a kis időre mindegy.
Megyünk, mint az olajozott menykő, persze most, amikor nem sietős, van sebesség, csak amikor sürgős az érkezés, akkor nem megyünk!
December 21. szerda, úton, Északi-tenger. Éjszaka megcsináltam az Izlandi filmem. (Ja, olyan egyedül vagyunk itt a víz közepén, hogy egyetlen hajót se láttam 6 óra alatt.)
A Windows csodája
Pár másodperc híján 20 perces lett, persze ebben benne van a skageni érkezés, és a budapesti is. Viszont elfelejtettem "alázenézni". Így, amikor lejöttem a hídról, megzenésítettem, és újra elindítottam a programot. Azt tudni kell, hogy ezt a kis memóriájú (256 MB RAM) laptopot nem videószerkesztésre találták ki, ehhez sokkal nagyobb memória kellene. Nos, a húsz perces filmet jó két és fél óra alatt készíti el. Akkor elindítom, és gyerünk aludni. Majd ha felébredtem, megnézem.
Tízkor felkeltem, látom a laptop kikapcsolva.
Na, a fene essen bele, megint nem bírta a strapát.
Lementem a szalonba, megnéztük az RMS 2 DVD-t. Mindenkinek nagyon tetszett. Romek azt mondta, hogy neki is kell a Saimaa tavon készült film. Vissza a kabinba. Kicsit dühöngtem magamban, hogy újra kezdhetem a film kódolását. Bekapcsoltam a laptopot.
Kép helyett visít: "Critical low battery", azaz az elem ki van merülve!
Na, most én visítottam!
Én lökött! Amikor elindítottam a programot, elfelejtettem a hálózatba dugni a tápegységet, hát a telepet teljesen lemerítette. Mi a megoldás? Be kell dugni, és újra bekapcsolni. Megtettem. És láss csodát: ahogy a laptop feléledt, onnan folytatta a munkát, ahol kikapcsolt, nem kell újraindítani, nem veszett el másfél órai munka!
Ezt nem vártam volna egy Windowstól. Most meg vagyok rendülve, hogy ilyenre képes...
Innen kevesebbet fogom szidni, csak akkor, ha megérdemli, és az is épp elég (bár ég a pír az arcom Linuxos felén, hogy azt kell mondanom, hogy eddig az XP-vel meg vagyok elégedve!).
Délben Ekofisk, de olyan messze ment el mellette a barba, hogy nem volt vonal. Az ügynökség üzente, hogy érkezés után azonnal rakodás, mert egy másik hajót is várnak. Nesze neked karácsony! Bár nem eszik a kását olyan forrón...
December 22. csütörtök, úton, Északi tenger. Későn jött a rossz idő. Hiába esett le a sebesség 6 csomóra, ez nem elég ahhoz, hogy 24-én este 5 körül érkezzünk. Hajnalban mindenképpen ott lehetünk (remélem, most jól elkiabáltam, de ha igen, akkor meg ki fogunk esni a cipõnkbõl, olyan rohadt időnek kell jönnie, bár North Utsira körzetére 10-es északnyugati orkánt ad az előrejelzés...).
Esmeg Mikola...
Este váltáskor ezzel jött a barba:
- Na, Mikola megint alkotott!
Hát, igazán kíváncsi lettem, vajon mit? Aztán vacsorára valamilyen (amúgy finom) csirke volt, és hozzá délről maradt főtt burgonyát ajánlott, és mivel rosszat gyanítottam, azt kértem heves bólogatások közepette. Így aztán jobban jártam, mint Dariusz, aki szarráfőtt cérnametélt masszával kapta.
Azért tudok ám más rémséget is! Tegnap ebédre nyúl volt! Ilyet se pipáltam még a hajózásom alatt! Azt mondja a szakács, hogy kell a változatosság, és ebben igaza van. Nos a nyúl is változatos volt. Egy szép, pirosra sült combot kaptam, és hozzá párolt vöröskáposztát. Ebben nincs semmi különös, ugye? (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha valaki otthon párolt káposztát akar adni, azt felnégyelem, és olyan étterembe be se teszem a lábam, ahol ezt kínálnak!) Nos, ehhez nyilván tökéletesen passzol a kapros tormamártás, mert a "kváposzta tormamártással" kimondott gourmand-ság. És, mivel köret is kell, és cérnametéltből (0 tojásos, vizenyős massza) hegyek állhatnak Mikola mögött, hát azt "kelletet" volna ennem, de mondtam neki, hogy az engem hizlal, és ezzel nem is állítottam valótlant!
Egyébként franciásan eszem, mert végül is amit ad, az mind ehető (ha nem cérnametéltet alkot). Ugyanis a francia barbák mindent külön ettek. Először a salátát, aztán a zöldséget, rizst, és végül a húst.
Így jártam el én is: megettem a finomfőzeléket (zöldborsó, apró, guszta kis sárgarépák tejes habarással, igazán ízletes volt). Ezután a párolt káposztát (ímmel-ámmal), végül a főtt krumplival (a finomfőzelék habarékát meghagytam, összetörtem a burgonyát, összekevertem, na, milyen jó lett, igaz, így nem franciás módi, viszont otthon így szoktuk, mert együtt mindent, arra nem vitt rá a lélek.
ITT EGY ELMARADT VIDEO:
Sunndalsöra
Ez egy elmaradt videó a második részből.
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!
Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.
Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...
Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.
Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik:
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám!
)
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
