2005. AUGUSZTUS
Augusztus 18. csütörtök, Gaeta. Fél tizenegykor felkeltem, hát jókor, mert házi feladat érkezett a hajóbérlőtől, meg kellett adni, hogy fel tudunk-e venni egy rakományt Genovából. Ehhez rakodási tervet kellett készíteni, valamikor kettő után fejeztük be a barbával, csak utána mehettünk ebédelni. Nem rossz rakomány, acélszerkezetek, és a kirakó Liverpool. Ott még soha nem voltam.
Este fél hétre kötöttünk ki.
Dög meleg van. Harminc fok fölött állandóan, és alig van légmozgás.
Augusztus 19. péntek, Gaeta, úton. Délelőtt, azaz tizenegykor kiszaladtam egy kis vásárlásra, lévén holnap Szent István, a névnapom. Vettem két üveg fehér és két üveg vörösbort. Na, és hogy legyen valami, ami étvágyat csinál a vasárnapi ebédhez, mert akkor fogom tartani, ugyanis akkor már kikötőben leszünk, egy üveg Grappa Juliát is levetettem az eladóval a legfelső polcról. Szegény jó koszos volt (nem az eladó, a palack), ki tudja, milyen régen porosodhatott.
Estére kiraktak, nyolc előtt manőver, utána zuhany és alvás.
Augusztus 20. Szent István, szombat, úton. Na, megint Isten éltessen napom van. Éjfél után, pontosabban fél háromkor Encsike felhívott, hogy megköszöntsön.
Este hatkor passzáltuk Elba szigetét, messziről integettem Napóleonnak. (Bár lehet, hogy nem látta, mert a Blikk szerint meglépett innen.)
Augusztus 21. vasárnap, úton, Genova. Este derékba kaptuk a kakikát, és elkezdtünk rollázni. Ennek ellenére rendben, kilencre érkeztünk, ahogy az meg van írva a nagykönyvben.
Délelőtt elkészítettem az utat Liverpoolba, mert a rakodás alatt nem lesz időm semmire, állandóan a raktárban kell lennem. Mondjuk ez a nagy hátránya a darabárunak. A part mellé érkezve hatalmas kövek hullottak le a szívemről, csak úgy kopogott a fedélzet.
Az előzménye:
Egész éjszaka stabilitást számoltam, mert igencsak fel kell kötni az alsóneműt a berakásnál. Az a helyzet, hogy oszlopokat, gerendákat és Dallone-okat rakunk be, de azt, hogy mi a Dallone, még a hajóbérlő se tudta megmondani. Annyit tudtunk, hogy nagyjából v-alakú, 80 centi magas, és 15 és 10 méter hosszúak, valamint 10 és 12 tonna a súlyuk. Na, ha ebből az utasítás szerint 8 magasan rakjuk be a hajót, és a fedélzeten 4 magasan, akkor három stabilitási eset van:
Pro primo: ha a raktár tele lesz, akkor felborulunk, mert az - egyszerűség kedvéért -, a hajó súlypontja (GMcorr) -0,03 méter. Ha a raktárban fent félméternyi helyünk lesz, és a gerendák csak 1,1 méter magasak, akkor a dőléshatáron vagyunk 0,39 centivel (a minimum 40 centi), ha viszont sikerül lejjebb nyomni a Dallone-ok tetejét, akkor a stabilitás rendben van, úgy 50 centi körül, ami több mint elég.
Nos, érkezéskor láttam, hogy ezek a csodaizék egymásba tehetők, és 8 darab csak úgy két és fél méter magas, így aztán minden rendben.
Nem többet a szakmai gondokról.
Este kikísértem a barbát egy bevásárlóközpontba, de nem vettem semmit. Néhány komputermütyürnél viszketett a zsebem, de aztán arra gondoltam, hogy eddig is kihúztam USB elosztó nélkül, hát mi a francnak költsek 30 eurót, nem igaz? Nem vagyok igazán fogyasztói társadalomba való, azt hiszem.
Az úton közben elkezdett valamit magyarázni az olasz nyelvről, hogy az primitív nyelv, de sajnos valami elvonta a figyelmét, és később hiába kérdezgettem, nem fejtette ki bővebben, hogy miért.
Na, ez a hihetetlen! Egy értelmes ember ilyen marhaságot mond!
Azt hiszem ez a rasszizmus egy fajtája, és ugye azt senki se akarja mondani, hogy ez az, ami távol áll a németektől. Nem a hivatalos, kényszerű, rájuk erőltetett álláspontról beszélek, hanem az übermensch-ségről, ami most talán még erősebb, mint a harmadik birodalomban volt.
Augusztus 22. hétfő, Genova. Hát nem hiszem, hogy hipp-hopp elrohanunk innen! Lassú ezeknek a se formája, sehol se fogható, sehogy se rakható vasbetonelemeknek a berakása. A digókkal jól elvagyok a raktárban.
A révkalauz mesélte a barbának, hogy az állomás környéke olyan, mintha háború után lenne, minden ablak kitörve, a kirakatok bedeszkázva. Ugyanis a Genovát kirúgták az első osztályból (ja, fociról van szó...) de egyenesen a C1, azaz a harmadik osztályba, a szurkolóik minősíthetetlen randalírozásai miatt. Erre ezek, hogy bebizonyítsák, hogy milyen jogos az ítélet, elkeseredésükben törtek zúztak az állomás körül.
Idióták.
Este azt mondta az ügynök, hogy holnap este 7-re rendelték meg a révkalauzt. Kíváncsi vagyok, hova fog menni a Lys Chris nélkül, mert mi bizony itt fogunk rakodni.
Augusztus 23. kedd, Genova. Ma végre befejeztük az alsó sort, a gerendákat és az oszlopokat, maradtak a mennyezetelemek (mondjuk ennek a Dallone-okat). Azt mondja a rakományfeladó, hogy nem lehetünk készen előbb, mint csütörtök, és ebből látszik, hogy egy komoly ember, mert ezzel teljesen egyet tudok érteni. Amilyen francos lassan megy a rakodás, nem is lehet más kimenetel. És, hogy sokkal jobb legyen a közérzetünk, a barba beszélt a hajóbérlőkkel, és szerintük a kirakás legalább négy nap lesz, mert rögtön speciális járművekre teszik az árut, hát lassan fog menni. Ez bizony nem rossz!
Ez valami olyasmi, mint a klasszikus hajózás, de azzal a különbséggel, hogy most reggel hattól este hétig én fordulok elő a raktárban, akkor meg a harmadik és a második tiszt, az első legfeljebb délután négy után. Na, mindegy, ez is valami, hogy nem futunk ámokot...
Augusztus 24. szerda, Genova. Annyira haladtunk, hogy este fél nyolcra berakták a raktárt. Holnapra csak a fedélzeti rakomány marad.
Nem tudom, hogy kinek volt az ötlete az EU, de hogy elcseszett egy idea az, biztos. Itt vannak ezek az olaszok. Ezeket egy gazdaságba, versenybe kényszeríteni a németekkel, hollandokkal... csak vesztesek lehetnek. Teljesen más mentalitás, teljesen más munkamorál, teljesen más a munkához való hozzáállás. Ha például északon megbeszélem egy stivadorral, hogy mit és hogyan kell csinálni, akkor bólint, és úgy csinálja. Ha eltér tőle, akkor legfeljebb jobb ötlete van.
Itt meg egyszerűen (a melósok) nem értik, hogy miért kellene úgy berakni a hajót, ahogyan mi akarjuk. Értetlenül állnak, és vitatkoznak. Még az a jó, hogy nem túl sokat. Igaz, ha az ügynöknél reklamálok, akkor az intézkedik, és minden megy rendesen, de miért kell nekem az ügynököt cseszegetnem, ha egyszer a melósnak is egyszer már elmondtam?
Munka után zuhany, kicsi zene, kicsi pasziánsz, aztán esés az ágyba.
Ja, mikor leléptem, mondom a barbának, hogy megyek zuhanyozni.Csodálkozva rám néz:
- Minek?
- Hát, mert szerda van, és akkor mindig zuhanyzom... - mondtam vigyorogva.
Itt most három videót tettem be, mert mindig elfelejtem...
ITT EGY ELMARADT VIDEO:
Sunndalsöra
Ez egy elmaradt videó a második részből.
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!
Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.
Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...
Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.
Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik:
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám!
)
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
