2003. október
Október 10. péntek, Oxelösund. Hatra kinyitottam a raktárt, sehol senki. Negyed hétkor viszont gőzerővel raktak.
Ha már eldicsekedtem azzal, hogy a múltkor milyen jól beraktam a hajót, akkor most nem hallgatom el, hogy egy kicsit elbaltáztam. Mire fél egyre kész lettek, a hajó orron volt vagy húsz centit. Igaz, ebbe az is belejátszott, hogy hátul van egy kis üres hely, de ha pár nehéz gurigát hátra raktunk volna, akkor most nem lenne gond. Ezért némi huzavona árán megegyeztünk, hogy az utolsó sort előbbre rakják, és az így felszabaduló helyre berakják a hátralevő 120 tonnát, és a párátlanítót a tetejére tesszük. Ezzel az úszáshelyzet is normális lesz.
Írtam három oldalnyi kárjelentést. Mikor elmentek a rakodók, elkezdett szemerkélni az eső. Fél óra múlva teljesen beborult, és most is zuhog. A hajóbérlő azt az utasítást adta, hogy holnap, azaz szombat estig várjunk, ha addig nem áll el, és nem sikerül berakni a hiányzó mennyiséget, akkor sipirc! A rakpartunk Amszterdamban csak 15-én lesz szabad.
Most készenlétben vagyunk, Oleg utasítása szerint nem kell elkapkodni a raktárnyitást, mert inkább várjuk itt ki a holnap estét, mint menetben legyünk.
Igaza van.
Jumping Oleg
Mindenkinek van valami szavajárása, meg vannak gyakran használt szavai. Janusz Szurek, a Petrán minden mondatában háromszor elmondta, hogy "this is..." (ez...). Gáti Lucó minden mondatot így kezdett: in this case... (ebben - abban az esetben). Alfréd Bückert, alias felséges Lojzi igazgató úr a Padua - Niklasról mindent úgy kérdezett: can You fix it? Azaz el tudod intézni?
Oleg mindent "jumpingol". Ami mozog, vagy nem megy az jumping. Kimenni, átmenni: jumping. A golyó beszorult a páraelvezető csőbe: not jumping... (pedig a jumping azt jelenti, hogy ugrál). Ezzel egy percig se akarom mondani, hogy nem jól beszél angolul.
Továbbra is jól kijővünk egymással. Beszélgettünk a tisztképzésről, elmesélte, hogy sokat csábítottak tőlük a tengeralattjárókhoz. Egy barátja el is ment, és keservesen megbánta. Persze nem nukleáris üzeműre került, hanem hagyományos dízelmotor hajtottra. A legénységnek hat hónapra adtak 30 tonna édesvizet, ez testvérek között is csak őt tonna havonta, ebben lehet zuhanyozni, meg főzni, meg inni, el tudom képzelni, milyen oroszlánszag lehet egy ilyen úszó koporsóban.
Este hatkor váratlanul és orvul elállt az eső, pedig abban reménykedtem, hogy maradunk.
Nyolcra beraktak, indulás kilenckor, amíg kiértünk az öbölből és elhaladtunk a bejárati világítótorony mellett a hídon voltam.
Azzal búcsúzott Oleg, hogy kettőkor kelt. Ez rendes tőle. Nem kellett altatni.
Október 11. szombat, úton. Az idő kibírhatós, pedig eléggé hullámos a tenger, de nem billegünk, csak meg-megremeg a hajótest a hullámoktól. Gazdaságos (csökkentett) sebességgel megyünk, a rakpartunk 15-én lesz szabad.
Október 12. vasárnap, úton. Délre érkeztünk Helsingborghoz. Furcsa volt ilyen közel menni a svéd oldalhoz, eddig csak déli irányban jöttem át, mindig Helsingör mellett. Az idétlen kikötőtől eltekintve, ami látszik az óvárosból, az szép városkára utal. Igyekeztem úgy fényképezni, hogy ne legyenek benne a daruk és raktárak.
Délután hidat takarítottam. Este Oleg jön: - István legközelebb a matrózok mosnak fel. Te csak a pultot takarítsd le. Európai hozzáállás, nem német.
Október 13. hétfő, úton. Csendes, normális menetnap. Az ilyen napokért tartozunk hálával a jó Istennek. Süt a nap, a gyenge szél is hátulról jön, a hídon javítgatom a térképeket. Délután egykor értünk az "Cucumber bankhoz".
Ilyen csak a Mahartnál volt!
A Cucumber bank, azaz Uborka-pad, egy uborkához hasonló kiemelkedés a környező - nagyjából harminc méteres - vízből, itt csak 12-14 méteres. Az ilyet szeretik a halak, legalább is hozzáértők ezt mondják, és Oleg biztosan hozzáértő. Mesélte, hogy a szovjet, litván hajókkal mindig megálltak itt pecázni. Már csak azért is elhiszem, mert amint közeledtünk, két Amur típusú hajó is ott volt. Szerencsére nem horgonyon, hanem csak sodródtak, és mire odaértünk, elmentek
. Horgászás ügyben csak a szakácsra lehetett számítani. Staszu be is áztatta a zsinórjait, én is kaptam egy botot, de nem volt szerencsém. Sőt, neki se: valami nagyobb jószág megette a horgai nehezékét, a villantót, meg ilyeneket, ha jól mondom. Szóval azokat a mütyüröket, amik a damil végén arra hivatottak, hogy rákapjon a hal. Meguntam, felmentem a hídra, Oleggel beszélgettünk. Egyszer csak a szakács rikolt odalent. Lementem, hát Francisszal szedi a horgokat valami halak szájából. Egyszerre volt kapása minden horgon, egy rántással öt darab halat szedett ki!
- Fekete tőkehal! - örvendezett. Szinte hihetetlen volt, ha nem látom, nem is hiszem! Nyilván akkor sodródhattunk az Uborka-pad fölé, mert Oleg mesélte, hogy sokszor úgy is horgásztak, hogy kanyarokat írtak le, amikor a mélységmérőn látták, hogy helyben vannak, a pecások kidobták a horgokat, és biztos kapása volt mindegyiknek. Még egy kanyar, horgokat ki, újabb kapás, ahány zsinór, minimum annyi hal! Este kaptam a halból kóstolót, igen finom lett. Bepácolta a szakács és kirántotta.
Ami a MAHART-ot illeti, arra utaltam, hogy simán meg lehetett állni pecázni, fürdeni, nem számított. Bezzeg a német hajókon, meg máshol ahol profitoriemtáltak nyilván szóba sem jöhetett!
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!
Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.
Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...
Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.
Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik:
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám!
)
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
