2003. NOVEMBER
December 1. hétfő, Antwerpen. Urak voltak, s csak reggel nyolckor kezdték a kirakást. Hagyták, hogy a tiszt úr kialudja magát.
Igy az, a tegnapi naphoz tartozik, de ha átcsúszott a mába nem történt semmi baj, ha ide írom, hiszen Britta Jahn kisasszony éjfél előtt pár perccel érkezett meg, egy gépész társaságában. Britta Mr. Rohdent, a tulajdonost helyettesítette, aki egy másik hajóra ment javítást előkészíteni. Én inkább aludni mentem, mint ácsorogni az iroda elé, hogy kivárjam, amíg a dobozokból előkerülne a posta.
Igazam is volt, mert reggel nyolckor nyitotta ki Oleg, s megkaptam apa legújabb könyvét: Kócos kutyaságai a címe. Nem álltam meg, hogy bele ne olvassak, s azt vettem észre, hogy már jó harmadánál tartok...
A kirakást nyugodtan rá lehetett bízni a dokkmunkásokra. Velük egyszer próbáltam szót érteni, és pont egy olyan ritka fajta belgát fogtam ki, aki nem beszélt angolul. Így a kérdésre, hogy mikor fejezik be a kirakást, azt a választ kaptam, hogy: dritt és mutatta a fél ujját, ami fél órát jelent hozzá, tehát fél négy.
Mondtam is Olegnek, de ő csak a vállát vonogatta, mindegy, úgy sincs meg a következő út.
Délben aztán a stivadorral beszéltem, s kiderült: ma fél négykor mennek el, holnap reggel hatkor jönnek, s kilencre kész lesz a hajó. Ez azért is lényeges volt, mert ki akartam menni a Sunny Radio vámmentes üzletébe, hogy a régi, behemót, s már igencsak végét járó kamera helyett vegyek egy újat.
Staszu a szakács is vett, én is, de mivel én csak tiszt vagyok, nekem az olcsóbbra futotta, míg ő egy szuperebbet vett. Azért ez is kiváló kis készülék, mindössze 75 deka, a tenyérben elfér. A használati utasítás majd háromszáz oldal, de a fele francia nyelvű. Így is van mit tanulmányozni. Az alapfunkciókat, hogy tudjak videózni, már elsajátítottam. A lengyel fullajtár este nyolckor hozta meg a két kamerát.
December 2. kedd, Antwerpen, úton. Kilencre már be is csuktam a raktárt, de az útról még semmi hír. Lehet, hogy Heroyába (norvég kikötő) megyünk, és Szczecinbe viszünk műtrágyát. Tizenegykor azt í-mélte Mrs. Cetin, hogy álljunk horgonyra Vlissingen előtt.
Indulás egykor, amíg a kikötőben manővereztünk a hídon voltam. A zsilip után már megvolt az útvonal is: Hamburgba megyünk, műtrágyát viszünk, a felét Invergordonba (Kaledónia Skóciában, fent északon, közel a Loch Ness tóhoz)) a maradékot Montrose-ba, majd Aberdeenben rakunk be és megyünk Kantvikba, tehát újra papírrakományunk lesz. Örülök az útnak, valahol Skóciában ki akarok menni, kicsi vásárlásra, kicsi videózásra... Három percnyi videóm van. Szinte észre se vettem, és már el is olvastam Apa könyvét Kócosról. Számomra azért is érdekes volt, mert akkoriban, amikor megvolt a puli, én zömmel hajóztam, és a történetéből sok mindent a könyvből ismertem meg. Elnézem apám képét a borítón: több, mint tizenöt évvel fiatalabb a mostani magamnál.
December 3. szerda, úton, Hamburg. Éjfélkor szép idő fogadott a szolgálat kezdetekor, ami megmaradt egész nap. Fél ötre értünk az Elba 1-es bójához, innen Olegé a hajó. Fél tizenkettőkor ébresztett, megérkeztünk Hamburgba. Ennyi.
December 4. csütörtök, Hamburg, úton. Megette a fene ezt a kikötőt. Negyed egykor már ömlött is belénk a műtrágya.
- Captain, legfeljebb húsz percet állhatnak a rakpart mellett, ha kész a berakás. Két hajó is vár a rakpartra! - mondta az ügynök Olegnek.
Erre még a hab: tegnap Britta Jahn kisasszony hívta a barbát, hogy hamarosan érkezik. Csak tudnám, hogy minek? Persze kiderült, csak rossz vicc lehetett, mert ötig nem jött, és akkor indultunk. Öt órányi Hamburg, ráadásul éjféltől hajnalig. Ha valaki irigyelné, hogy mennyit járok ebbe szép városba... Oleg hozta ki a hajót, legalább a szolgálatunkat nem kellett átvariálni, ennyi jó volt ebben. Délután eljöttem Helgoland szigete mellett, még nem volt hozzá szerencsém ilyen közelről.
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!
Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.
Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...
Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.
Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik:
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám!
)
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
