2005. ÁPRILIS
Április 29. péntek, Muuga, úton. Nyugiban ment éjjel a rakodás. Reggel hatkor elmentem alunni, hát nem kellett ringatni.
Fogós, ravasz matekpélda...
Délben azt mondja a barba:
- Mr. Sekeli, két sort teszünk hátra, és négyet előre, és kész a berakás.
Hát ezen nincs mit nem érteni. Sőt, feljött a raktárból a rakományellenőr, és mondja:
- Elől kicsit gondban leszünk, összesen van hatvan darab, ha négy sorba akarjuk rakni, akkor 15-öt kellene egy sorba tenni az eddigi 12 helyett.
- Rendben rakjanak... - mondja a barba, és nyilván igaza van, ha előre hatvan darabot kell rakni.
Utána mentőcsónak gyakorlat. Beültünk a csónakba, letettük a vízre, és mivel a motor nem volt rajta, így szépen visszahúztuk. A gyakorlat után megyek a rakományellenőr srác után.
Felderül a pofija:
- Egyeztessünk megint...
- Jó - mondom, mert semmi jónak nem vagyok az elrontója.
- Hátra van a berakásból két tétel, az egyik negyven darab, a másik negyvenegy, az összesen hatvanegy... - oldja meg a kölök a komplikált matekfeladatot.
Hát istenem, biztosan liberális iskolába járt szegény, nyilván nem tehet róla, a szülei megették a propagandát és ők küldték oda, ahol tilos gyakorolni és a pedagógus kezéből kiveszik a fegyelmezés minden lehetőségét, még a buktatást is, a gyereknek meg alapvető joga, hogy ne figyeljen az órán...
Nos, mivel a mi elavult, porosz típusú iskolánkban a 41+40 még nyolcvanegy volt, javaslatot teszek a korrekcióra.
A fiatalember arca elkomorul, elő a számológépet, s már az első számítás engem igazol.
- Akkor most mi lesz?
- Hát lecsúsztál az idei matek Nobel díjról - gondoltam, de azt mondtam: - Semmi gond. Berakjuk a negyven darabot, és a második tétel berakása előtt nézek egy merülést, és utána megmondom, hova menjen a második lot.
Matekzsenikém bólogat, látszik rajta, nagy kő esett le a szívéről...
Tulajdonképpen arra lennék kíváncsi, hogy ha ezt eljátssza a főnökének, hogyan mosakodik ki? Mert valószínű, hogy hárman is várnak a helyére, és a munkaadók magasról tesznek a liberális iskolaszemléletre...
Szóval a rakodás végére efféle buktatók jöttek, de sikerült beraknunk a hajót, meglett az egylábnyi fartrimm, meghozták a rakománypapírokat is, amikor megjöttek a tollas fiúk. Igen, mert a világnak ebben a sarkában a vámot tollnak hívják, s átvizsgálták a hajót, össze is szedtek valakitől egy üveg Smirnoff vodkát, s mint a csempészés bűnjelét lefoglalták. Hogy kié volt és mi lett a sorsa, arról nem rendelkezem információkkal, s csúsztatni nem akarok.
Hétkor révkalauz, indulás. Nyolckor alvás...
Április 30. szombat, úton. Éjszaka adminisztráció, meg kinyomtattam a fényképeket, amit a rakodásról csináltam...
Amilyen lökött vagyok
tegnap délután megrökönyödve láttam, hogy nem hoztam magammal azt a kábelt, amivel a digitális fényképezőgépet a laptophoz tudom csatlakoztatni, anélkül meg mit ér? Mit tudok ilyenkor csinálni azon kívül, hogy a fejem intenzíven a falba veregetem? Semmit. Beletörődök a megváltozhatatlanba, és nyilván nem veszek egy új fényképezőgépet e miatt...
De mivel Vitót se olyan fából faragták, hogy neki ne legyen az, ami másnak van, így hát hozzá tudtam fordulni fényképezőgép ügyben. Ugyanis egy hónapja vett egy masinát magának, és azt elkérte a barba, hogy csinálhassunk pár képet.
Délben meglepetés
Ha meglepetés az, hogy nincs meglepetés, mert az ebéd a szokásos eintopf, szokásosan finom, és ízletes, és a szokásos mákos zsömle hozzá, hogy a franc essen az összes lengyel szakácsba, akik ilyesmivel tudnak cukkolni.
Ugye az természetese, hogy együtt ebédelünk K. Péterrel. Ha két magyar összejött, akkor ennyire tartsunk össze is.
Nos, neki kissé rosszabb a helyzete, mint nekem, mert ő más ellátást kap.
Ugyanis én ettem két tányér finom eintopfot, ő evett egy tányér "mi ez, valami babgulyás?"-t. Az enyémben egy kevéske majoránna is volt, neki meg valami furcsa volt a babgulyásban, talán majoránna. Arról nem beszélve, hogy én ettem meg az õ kolbászjárandóságát is bár ezt ő ajánlotta fel. A duma közben arról folyik, hogyan van, volt a Priwallon, mert ugye én kétszer három hónapot, ő pedig kétszer hetet hajózott rajta, így van beszédtéma, ez természetes.
Délután feljött a hídra is, azonnal kaptam tőle egy tengerész szót: a brejzlit, ami igen közhasznú volt, hiszen: műszaki cuccot, műszaki árút, főleg hifi audiót jelent. (Beszúrás 2023-ból: akkor még készült a Szavak a hullámok hátán című szótáram, és ehhez kaptam Pétertől ezt a szót!)
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!
Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.
Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...
Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.
Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik:
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám!
)
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
