2005. MÁJUS
Május 14. szombat, úton. Éjfélkor megbeszéltük, hogy a stabilitási számítást a Schiffko, német programmal készítem.
- Most ez miért lenne gond? - kérdeztem magamtól, csak arra nem gondoltam, hogyha a kinyomtatást is ezzel csinálom, akkor nem lehet hazudni a merülésnél. Márpedig túl vagyunk rakva némiképp! Akkor pedig valahol hazudni kell, leginkább az üzemanyagnál lehet, mert az van bőven, elég a visszaútra is, vagy harminc napi gázolaj van bennünk.
Az is baj ezzel a programmal, hogy a nyolcvanas évek végi számítástechnikai fejlettséget tükrözi, egy 286-as processzorra írt DOS alatt futó program (valószínűleg az 1.0-ás Clipperrel készülhetett, aminél én is korszerűbbet használtam amikor még írtam a programokat a MAHART Számítástechnikai Osztályán.) Szóval elavult, nehézkes kezelni, és természetesen nem lehet manipulálni a bemenő adatokat. És ami csúcs, zabálja a papírt. Beírok egy bemenő adatsort, erre a marhája kinyomtatja. Ha meg azt az opciót választom, hogy nincs printer, akkor meg nem tudok nyomtatni.
Firnyákos programozók készítették!
És ami az igazán baj, ez a hivatalos rakodási programunk.
No, majd csak rábeszélem Dariuszt arra, hogy ne szőrözzön annyira… Mert igazándiból az a baj vele, hogy egy született bürokrata, mindent katonásan és kockásan és csak az előírásoknak, de ami a nagyobb baj, a lehetséges jövőbeni elvárásoknak megfelelően akar csinálni.
- Mi lesz, ha egy surveyor nem fogad el mást, csak a Schiffko programot?
Erre csak azt tudom mondani, hogy semmi. Elfogadják. A hajó utóbbi öt évében nem használták az adatok kinyomtatására, és egy chiefet se fejeztek le (legjobb tudomásom szerint).
Marek szuper mákos zsömlét készített az eintopf mellé!
Május 15. vasárnap, úton. Fabrikálom a honlapomat. Megcsináltam ennek a naplónak az oldalát, innen apránként felviszem.
Kaptam Vitotól egy Tina Turner DVD-t, a londoni koncertjének a felvételét. Fantasztikus egy mamóka! Ma már négy után virradt. Ez azért elviselhetőbb! Ne gondold, hogy a félórás éjszakát könnyű megszokni! Azért nem zavart különösebben, mert lehajtottam a páncélablakot és besötétítettem. De az hülye egy érzés, hogy kinézel, olyan világos van, mint délután, aztán már tizenegy is elmúlt. Egy idő után már nem vagy képes megsaccolni, mennyi az idő. Megbolondul a természet adta időérzéked.
Szerencsénk volt
Az Ekofisk olajmezőhöz délután, három után érkeztünk (Beszúrás 2024-ből: az olajmezőre telepítve van egy mobil adó-vevő, vagy mi a franc, és ezért a körzetében lehet mobilálni...). Amint bekapcsoltam a mobilt, azonnal csöngetett, prittyegett, tudtam, Encsitől kapom az üzenetet. Úgy látszik, ő is, mint én, még a tegnapelőtt bűvöletében van, mert felidézte a 29 évvel ezelõtt történteket, amikor megismerkedtünk.
A fiaim is nosztalgiáztak, a Margit körút mindkettő emlékezetében élénken él.
Telefonálás közben lementem Dariuszhoz, szóltam, hogy jó vonal van. Hálásan köszönte, mert így egy kicsit ő is otthon tudott lenni, mert nagy családi ünnepük van, az egyik lánya (azt hiszem a kisebb) ma volt elsőáldozó. Azon megjegyzem csodálkoztam, hogy ő azon csodálkozott, hogy van telefonvonal az Északi tenger kellős közepén. Hiszen ezelőtt norvég cégnél dolgozott. Persze lehet, hogy nem esett nekik útjukba annyiszor az Ekofisk. Írtam CD-t a két matróznak. Manu, aki most otthon van, még a múltkor szerzett két CD-t zöld-foki szigeteki zenével. Vito kérdezte, hogy fel tudnám-e nekik írni CD-re?
Megnéztem, benne volt mindkettő a laptopban, hát miért ne? Nem igaz? A négy CD-t megírni fél óra se volt, és ha örömet tud az ember szerezni a másiknak, akkor miért ne tegye?
Odaadtam Vitónak, aki vigyorogva köszönte meg, miközben eltette őket.
Délután fejtágítást tartottam a hídon. Amikor vége volt, hallom, hogy Vito, mint gondos papa a fiának, kreolul mondja Arturónak:
- Köszönd meg a chiefnek a CD-ket.
- Chief, köszönöm a CD-ket! - mondta a fiatalabbik matróz szófogadóan. Nyilván nem gondolták, hogy értettem, amit egymás között beszéltek.
Szeretem őket, jól kijövünk, jó dolgos matrózok, ketten abszolút karbantartják a hajót minden gond nélkül. Este elkértem Arturo hajvágóját, és levágtam a sörényem. Most van 3,8 milliméternyi hajam. Mire hazamegyek, pont jó hosszúságú lesz! És nem is nagyon egyenetlen!
Ez egy elmaradt videó a második részből.
Szolgálati közlemények:
Ha asztali gépen vagy tableten olvasod a naplóm, akkor az oldalsávban találod az előző részek linkjét, ha mobilon, akkor görgess teljesen a lap aljára, ott vannak!
Hajós legendák, legendás hajósok ez az első kötet linkje. Ez nyomtatva már nem fog megjelenni, így ha érdekel, itt tudod megvenni!
Hajós legendák, legendás hajósok 2 a második kötet linkje. Ebből még van nyomtatott példány a Plimsoll Zrt. kiadásában.
Szavak a hullámok hátan ez az összegyűjtött tengerész, hajós, vitorlások szavainak gyűjteménye, ebből se lesz már nyomtatott kiadás, amit szintén a Plimsoll kft. szponzorált. Erről áprilisban egy tudományos konferencián fogok előadást tartani...
Ez a kiadó (Helma.hu) csak e-könyvet és hangoskönyvet publikál, így egyelőre nagyon kicsi az átfedés a papír alapú könyvek és az e- és hangoskönyvek olvasótábora között! El kell menni a kiadó honlapjára, és ott ki lehet választani, hogyan akarod megvenni, természetesen majd féláron, mint a nyomtatott könyv lenne.
Ha érdekelnek a könyveim és tengerész sztorik, lépj be a Fészbuk csoportomba Nem hajósoknak is érdekes olvasmány. Bolti forgalomban egyik könyvem sem kapható!
A minap hallottam Bessenyő Pista bácsit, amint bemutatkozik:
- Én vagyok Bessenyő ASMBAFMJ István, azaz Bessenyő A Seafalcon Mesél Blogot A Fészbukon Megosztani Javasló István...
Ez mindenkinek szól! Aki nem osztja meg, az úgy jár majd, mint az unokám!!! (Milyen érdekes, majd egy éve minden blogban megjelennek ezek a szövegek, és eddig senkit sem érdekelt, hogyan járt az unokám!
)
Létrehoztam egy Fészbuk oldalt: A Seafalcon mesél. Kattints rá, menj az oldalra, és kedveld, és ezután itt (is) tudod követni a blogbejegyzéseimet. Ugyanis többször előfordul, hogy letiltanak egy csoportban, elvégre ezek a naplórészletek nem illenek tematikus csoportok profiljába. Hiába kérdezem meg, érdekli-e a csoportot, mindig vannak, akik kekeckednek...
Most is veszélyben van egy számomra kedves csoport...
